A pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep a karácsony és a húsvét után, hátterével azonban jóval kevesebben vannak tisztában, mint a fent említett, szélesebb körben ünnepelt nevezetes napok történetével. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a sokszor feledésbe merülő jeles alkalomról.
Azzal talán még nem árulunk el újdonságot, hogy a pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, gyakorlatilag a húsvéti időszak lezárásának napja, így mozgóünnepről beszélhetünk. Neve egyébként pont ebből a számmisztikából ered: a görög pentekosztész szó ugyanis ötvenet jelent.
Az egyik legfontosabb keresztény ünnep
Definíció szerint a keresztények számára a pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Miután az apostolok megteltek Szentlélekkel, különböző nyelveken kezdtek el beszélni, ezáltal mindenkinek el tudták mondani Jézus tanításait – így a pünkösd egyben a keresztény egyház születésének napja is.
Ez az a pont, ahol a vallási szövegekben kevésbé jártasok el szoktak veszni, úgyhogy vegyük át kissé érthetőbben, mit is jelent mindez. A Szentháromság legmegfoghatatlanabb alakját többféle értelmezés lengi körül: egyesek szerint a Szentlélek Isten erejét, energiáját testesíti meg, mások viszont az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját – teológiai szóhasználattal kiáradását – látják benne.
Ez a kiáradás jelent meg tehát akkor, amikor az apostolok a Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon összegyűltek. Miután a Szentlélek képességet adott Jézus tanítványainak arra, hogy mindenkihez a saját nyelvükön szóljanak, megalakulhattak az első gyülekezetek és maga az egyház is.
Érdekesség, hogy a pünkösd a zsidóknál is megjelenik, igaz, kissé más kontextusban: a Sávuót, vagyis a Hetek ünnepét a Pészahot követő hetedik héten tartották. Ez az alkalom eleinte az aratás befejezését és az új kenyeret helyezte középpontba, manapság pedig ekkor emlékeznek meg arról, hogy Isten átadta Mózesnek a tízparancsolatot.
Pünkösdi népszokások
Az olyan hagyományok, mint a májusfa-díszítés, a pünkösdölés, a pünkösdikirály-választás és az ünnepet körülölelő hiedelmek, babonák megbonyolíthatják a pünkösd értelmezését, ha tisztán a keresztény ünnepkörből indulunk ki.
Ezek a népszokások természetesen nem az egyházi tanításokból, hanem a nyárköszöntő mulatságokból eredeztethetők, amik már jóval a kereszténység megjelenése előtt is népszerűek voltak Európa-szerte. Ezekben a tradíciókban a pünkösd elsősorban az aratás, a termékenység és a nász ünnepe, ezeket szimbolizálja a pünkösdi rózsa is.
Napjainkban tehát az ősi, pogány népszokások és a vallási szimbólumok egyaránt megjelennek a pünkösdi időszakban, így egy páratlanul sokszínű ünnepet kapunk végeredményül, ami megérdemli, hogy ismerjük a hagyományait.
Funzine
