Vörösmarty mindössze 30 éves volt, amikor megírta, a nemzet színházában pedig már 9 éve elevenedik meg újra és újra Csongor és Tünde álomvilága. A színdarabot hamarosan megújult rendezésben tűzi műsorra a Nemzeti Színház – rapbetétekkel, kortárs látványvilággal, úgy, hogy még a Z generációnak is leessen az álla.
Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Vidnyánszky Attila színre vitte Vörösmarty klasszikusát, így a rendező újra elővette drámairodalmunk remekművét, hogy friss nézőpontból mutassa meg a fiataloknak: a Csongor és Tünde ma is jóval több egy kötelező olvasmánynál.
A premierhez közeledve betekintést kaptunk az előadás próbafolyamatába, a Tündét alakító színésznő, Battai Lili Lujza pedig azt is elárulta, milyen különlegességekre számíthatnak a nézők a november 28-i bemutatót követően.
Mese és valóság találkozása a 21. században
„Én is láttam gimnazistaként az előadást, és sosem gondoltam volna, hogy játszani fogom ezt a szerepet” – meséli boldogan Lujza, aki két éve öltötte magára először a tündérjelmezt. Rajta kívül számtalan diák tekintette meg a Nemzeti Színház 2016-ban debütált Csongor és Tünde adaptációját, a társulatot pedig egyre jobban foglalkoztatta a kérdés: vajon elér a fiatalokhoz az előadás mondanivalója?
Ezért hát az alkotók nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy a darabot újragondolják, napjainkba ágyazzák és rapszövegekkel, megzenésített versekkel tűzdeljék. A rendhagyó dallamokat Szarka Tamás jegyzi, a Kossuth-díjas zeneszerző pedig Vörösmarty eredeti szövegét meghagyva gondoskodott róla, hogy „guruljon a nóta”.
A szövegkönyv mellett a színpadkép is azért felel, hogy minél inkább azt érezhessük: ez bizony itt és most játszódik. A történet Csongor szobájából indul – ami pontosan úgy néz ki, ahogy azt egy kamaszfiútól „elvárnánk” –, Fejes Szabolcs díszletében pedig fontos szerepet játszik az ablak, mely elénk tárja a várost, ahonnan aztán átlépünk a párhuzamos tündérvilágba.
„Csongornak valamiért foglalkoznia kell ezzel az anyaggal, ül otthon a laptopja előtt, írja, hogy mi ez, ki, mikor és miért írta… aztán beleálmodja magát a történetbe” – fogalmazta meg Lujza a drámai alaphelyzetet.
Pillantsatok be a kulisszák mögé és a próbafolyamatba:
@funzine Úgy jártuk be a Nemzeti Színházat, mint még soha! 🎭 @Nemzeti Színház #nemzetiszinház #kultura #csongoréstünde #funzine #funzinebudapest
Rappelő álmodozók és éteri lények közt köttetett szerelem
Juhász Péter Csongorjának ezúttal is hosszú utat kell bejárnia ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot, a gonosz Mirígy pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza – de Katona Kinga elementáris erejű boszorkájának jelenetei annyira látványosak, hogy valójában nem is bánjuk.
A darab során szépen lassan kirajzolódik, hogy az imádott lény, Tünde, amennyire éteri, pont ugyanannyira emberi is, és hogy egy mese éppen annyira elgondolkodtató tud lenni, mint a valóság.
De mit is jelent a „tündeség”? Battai Lili Lujza szerint valami egészen különlegeset.
„Tünde az egyik legmegfoghatatlanabb karakter mind közül. Egy misztikus lény, egy tündér, ő maga a szerelem. Az egyetlen értelme a teremtésnek a szeretet és az őszinte kapcsolódás. Én ezt keresem és ezért adom fel akár az örök életet is.”
Vidnyánszky Attila szerint az alapműveket nem elég játszani: újabb és újabb formában kell őket műsorra tűzni. Rendezése ezúttal arra a derűre fókuszál, melyet a Berzsenyi Krisztina mesebeli-kortárs jelmezeibe öltözött kisebb-nagyobb szereplők is hűen tükröznek – Ilma, Balga, Kalmár, Fejedelem, Tudós, Ledér és az Éj Királynője szerepeiben fiatal színművészek lépnek színpadra, akik az idei évadban csatlakoztak a Nemzeti Színház társulatához.
Vörösmarty klasszikusa november 28-án tér vissza a Nemzeti Színház deszkáira – megújulva, de továbbra is lelkünk legmélyebb húrjain játszadozva.
Az előadásról bővebb információ és jegyvásárlás a Nemzeti Színház weboldalán, ide kattintva érhető el.
Olvassátok el KULT.EXTRA cikksorozatunk többi részét is >>
Funzine
