A vélhetőleg kelta-római maradványokra épült Csobánkát egy középkori alapítású faluként ismerhetjük, amely már az őskorban lakott vidék volt, majd évszázadokon át gazdag szőlőkultúra virágzott a községben. A Pilis varázslatos medencéjében megbújó település azóta remek kirándulóhelyeiről, valamint épített örökségeiről is híres. Fedezzétek fel őket!
Kalandos kirándulás a faluból indulva
Oszoly-csúcs körtúra
Az Oszoly-pihenőtől startoló, mintegy 4,3 km hosszú körtúra a fehéren tündöklő Oszoly-csúcs sziklái felé vezet minket, hogy végül 329 méter magasból legeltethessük szemünket a Pilis és a Budai-hegység lankáinak lágy hullámain. Utunkat a piros T jelzésen kezdjük meg, majd a Majdán-nyerget elhagyva egy kereszteződésnél balra fordulunk a sárga jelzésű erdei útra. Innen már a kőbányákkal szabdalt Csúcs-hegyre törünk fel, ahonnan a Fehér sziklák tanösvény sárga jelzésén folytatjuk túránkat az Oszoly-nyeregbe.
Mindeközben utunkba akad a sárga kereszt jelzés is, egy rövid kaptató megpróbáltatásai is várnak ránk, mígnem egy ligetes vidékre kiérve a sárga háromszög útvonalon érjük el a kirándulásunk csúcspontját, az Oszoly-csúcsot. Itt a panorámába belefeledkezve pihenhetünk meg, majdan a sárga jelzésen barangolunk egészen az Oszoly-rétig. Végül a Stiasny-pihenő káprázatos kilátásával gazdagodva térünk vissza a kiindulópontunkhoz a piros háromszög, illetve az utolsó pár méteren a piros jelzést követve.
Mackó-barlang
A Pilisben lépten-nyomon előforduló barlangok között az egyik legismertebb a Mackó-barlang, amely 11 méter magas és 4 méter széles bejáratával vár minden erre járó turistát. A Kis-kevélyi-barlang néven is ismert, 65 méter hosszú üreget a település főteréről induló piros keresztet, majd a sárga jelzést, és végül a piros tanösvényt követve fedezhetjük fel.
A szép, íves bejáratán belépve egy olyan helyre csöppenhetünk, amely több régészeti és őslénytani leletnek is otthont ad. Ugyanis a régészeti feltárásoknak köszönhetően a felső-pliocénból származó egyik leggazdagabb csont- és eszközanyag került itt a napvilágra. Ezenfelül megannyi állati csont tanúskodott például a rénszarvasok, lovak, barlangi medvék, gyapjas orrszarvúk stb. ittjártáról. Az ősembereknek is menedéket nyújtó barlangnál mi is megpihenhetünk, és ha még van bennünk szufla, akkor a Macska-barlangot se hagyjuk ki!
Szent-kúti ösvény
Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáróhelyeként ismerhetjük Csobánka csodákkal övezett kútját, melynek már akkoriban gyógyító hatást tulajdonítottak. Ezen tulajdonságát pedig az évek során sem veszítette el, legalábbis a legendák erről mesélnek. A XIX. század közepi hitmese szerint egy pásztor éppen errefelé terelte nyáját, amikor megjelent előtte Szűz Mária. Innentől kezdve a helyiek rendszerint kijártak a forráshoz, ittak belőle, mosakodtak a vízében, és nem mindennapi gyógyulásokról számoltak be. Ezen történések után nevezték el a helyet Szentkútnak, amelynek csurgója felé Lenderer Mária – aki a vizétől kapta vissza látását – építtetett kutat 1843-ban.
A hitregékkel övezett zarándokhelyet egy rövid tanösvényt végigjárva is megközelíthetjük. Túránk a szerb templomtól startol, ahonnan először a zöld, majd a kék kereszt jelzésen kell felbandukolnunk a Csobánkai-nyeregre. Ezt követően a Macska-barlanghoz érünk el, mígnem az országos kék sávot követve érkezhetünk meg a Szentkúthoz. Innen a zöld sáv jelzés vezet minket vissza a szerb templomhoz.
Ziribár-hegy
Az állítólag sumér eredetű névvel jelzett Ziribár-hegy nem csupán elnevezésével igazi kuriózum a Pilisben, hanem a csúcsán lévő panoráma által is, hisz az egész főváros környékén az egyik legszebb körpanorámát itt csodálhatjuk meg. S talán a tömegtől sem kell félnünk, ugyanis a Hosszú-hegy gerincvonalának csúcsára nem vezet jelzett turistaútvonal. A megközelítése ennek ellenére is gyerekjáték, a Csobánkai-nyeregtől útnak indulva csupán az Országos Kéktúra vonalát kell követnünk.
Ezen érjük el a Macska-barlangot – amely talán az egykoron itt élő vadmacskáról kapta a nevét –, ahol az üreget egy lámpával, vezető nélkül is felfedezhetjük. Majd a barlangtól balra letérve, egy jelöletlen ösvényen kalandozunk tovább a Ziribár-gerinc mentén, és végül a Ziribári-barlangot magunk mögött hagyva érkezünk meg a pompás panorámaponthoz. Az Oszoly-csúcs, valamint a kevélyek vonulatainak látképével intünk búcsút a hegynek, a Macska-völgy irányában leereszkedve róla.
Csobánka épített öröksége nyomában
Margitligeti-kastély
A Pilis dombjainak ölelésében, egy festői szépségű patakvölgyben bukkanhatunk rá a Margitligeti-kastélyra, amely a XIX. század óta emeli fényét a lenyűgöző tájnak. Az épületet még 1897-98-ban építtette Martin Sándor budapesti orvos, azzal az elhatározással, hogy idegszanatóriumot és fürdőt létesítsen benne. Az orvos halálát követően 1909-ben Wettenstein József kolozsvári tüdőgyógyász alapított tüdőszanatóriumot a kastélyban, amely az első világháború alatt az első magyar alapítású női szerzeteskongregáció, a Szociális Missziótársulat tulajdonába került.
Ezt követően nyitották meg az Ottokár Hadiárvaházat, majd 1946-ban államosították az épületet, s csak a rendszerváltás után került vissza a Missziótársulat kezébe. Napjainkban Prohászka Ottokár Élet Háza néven zarándok-, lelkigyakorlatos és ifjúsági szálláshelyként funkcionál. Jelenleg nem látogatható az épület, viszont a kastélyparkban tett sétát nem érdemes kihagyni, hisz számos ritka növényfajra lelhetünk ott jártunkkor.
Szent Anna-templom
A Csobánkán ma látható római katolikus templom 1839 és 1856 között épült, a késő klasszicista stílus jegyében. Az egyhajós épület tornya azonban eklektikus, és ezen kakukktojás részével később is, 1881-ben gazdagodott a plébánia. Betérve a templomba még régebbi korok emlékeit is láthatjuk, hiszen a Szent Annát ábrázoló oltárkép feltehetően a korábban itt álló templomból fennmaradt barokk alkotás, akárcsak a templomtorony melletti barokk sírkő, 1775-ből. A főoltár pedig a Belvárosi Szent Mihály-templomból utazott egészen a csobánkai Szent Anna-templomig.
Szent Gábriel arkangyal szerb ortodox templom
Csobánka épített örökségei közül nem hagyhatjuk ki a szerb ortodox templomot sem, amelyet még 1746-ban, barokk stílusban húztak fel. A jelenleg műemléki védettség alatt álló épület ikonosztáza eredetileg copf stílusban pompázott, azonban azóta már csupán az átfestett változatát láthatjuk, ha belépünk a templomba. Míg kívülről körülszemlélve az épületet, oly érdekességekre is bukkanhatunk, mint például a támfalba beépített szerb feliratú sírkövek.