“Was ist mit mir geschehen?” (Mi történt velem?): állítólag ezek voltak Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, ahogy mi ismerjük, Erzsébet királyné, alias Sisi híres utolsó szavai, amelyek nem sokkal azután hagyták el a száját, hogy 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista szíven szúrta egy hegyesre fent reszelővel. Ma számos közterület, híd és szobor állít emléket a magyarbarát uralkodónénak. Ezekből mazsolázunk most Sisi 1867. június 8-i budai koronázásának évfordulója kapcsán.
Erzsébetváros: Sisi-szobor és Rózsák téri templom
Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete (és a Nagykörút azt átszelő szakasza) 1882 óta viseli Ferenc József feleségének nevét, a helyi polgári kör saját kezdeményezésére.
A városrész kapujaként funkcionáló Madách téren 2018-ben kapott helyet R. Törley Mária hiánypótló, egész alakos Sisi-szobra, egyik kezében ernyővel, másikban verses gyűjteményének lapjaival.
A kecses bronzfiguránál már kissé régebb óta figyeli a város nyüzsgését az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő, neogótikus stílusú plébániatemplom a Rózsák terén, amelynek védnökéül a helyi közösség Erzsébet királynét kívánta megnyerni. Az építkezés 1893-ban meg is kezdődött, de a Steindl Imre tervezte templom 1901-es átadását Sisi már nem érte meg. A korabeli feljegyzések szerint a templomszentelési misét férje térdre ereszkedve hallgatta végig.
Erzsébet híd & Erzsébet királyné-emlékmű
Erzsébet nevét két belvárosi híd is viselte az elmúlt 121 évben: az elsőt 1903-ban adták át, és egészen 1926-ig a világ leghosszabb nyílású lánchidaként tartották számon. Ez a híd a királynéhoz hasonlóan korai véget ért: 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A többi Duna-híd közül az Erzsébet híd pótlására kellett várni a legtovább, azonos nevű, a kölni Mülheimi híd által inspirált, és jó 10 méterrel szélesebb utódját 1964-ben avatták fel.
A budai hídfő közelében találjuk Zala György 1932-es átadású Erzsébet királyné-emlékművét is, habár eredetileg a folyó túlpartján, a Március 15. téren állt. Az 1953-ban ideológiai okokból eltávolított szoborra Ráday Mihály helytörténész akadt rá három évtizeddel később egy sülysápi raktárban: Sisi bronzmását ezt követően restaurálták, majd 1986-ban elhelyezték a szebb napokat is látott Döbrentei téren, ahol azóta is rendíthetetlen arccal tűri a forgalom zaját.
Erzsébet-kilátó
A város legmagasabb pontját ékesítő neoromán stílusú építmény 527 méteres tengerszint feletti magasságban tiszteleg a királyné János-hegyi kirándulásai előtt. Az 1910-ben átadott kilátópont tervezője a Mátyás-templomot és a Halászbástyát is újraálmodó Schulek Frigyes volt, aki egy alacsony, fából készült emelvény helyén húzta fel a kör alaprajzú, több mint 23 méter magas koronatornyot.
A kilátótól nem messze egy eredetileg 1884-ben elhelyezett tábla is őrzi a császári és királyi fenség emlékét, melynek sorait Szász Károlynak köszönhetjük: “Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát”.
Erzsébet királyné szobra, Csillaghegy
Raáb Ferenc 1903-ban felállított mellszobra Erzsébet királyné egyik legkorábbi magyarországi emlékműve. Az eredetileg a szomszédos Békásmegyerhez tartozó Tisztviselőtelep egyik üres telkét díszítő terrakotta faragvány egy csonka gúla formájú oszlopon nyugszik, amihez az anyagot a pilisborosjenői kőbányából nyerték ki, és amelynek az alapját egy méter magas terméskőtalapzat szolgáltatja. A szokatlanul magas, mintegy 2,5 méteres piedesztálról letekintő bajor úrhölgy szépségét alaposan kikezdte az idő vasfoga, ezért a Csillaghegyi Polgári Kör kezdeményezésére 2016-ban teljes körű felújításon esett át.
Vizy Márton