A Deák Ferenc tér környékén biztos tájékozódási pontként szolgál az Anker-palota, amely már 114 éve, hogy kitűnik a körúti házak rengetegéből. Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság épülete eredetileg a cég jelentőségét hivatott reprezentálni, de az elmúlt évszázadban számos más szálon is fűződtek hozzá történetek. Ismerjétek hát meg a sokat bántott Anker-palota történetét!
![](https://funzine.hu/wp-content/uploads/2024/05/Flickr3-2-850x569.jpg)
A Deák tér 6. szám alatt már az Anker-palota előtt is zajlott az élet, hisz az 1800-as években a területen egy olyan egyemeletes ház állt, amely nélkül Pest történelmének lapjai üresen maradnának. Ugyanis 1862-ben az Anker elődjének kapubejárója felett, elsőként a városban, névjegyzéket függesztettek fel, de abban is úttörő volt, hogy ugyanebben az évben kapupénzt vezettek be. Vagyis, ha valaki este 9 óra után szeretett volna bemenni, akkor a kapunyitásért cserébe fizetnie kellett a házmesternek.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
1864-ben egy újabb fordulatot vett a ház élete, hisz az örmény származású Gyertyánffy család megvette és kibővítette az épületet, amely ezáltal Pest legelső négyemeletes lakóházává vált. Ekkoriban iparosok, kereskedők, ügyvédek éltek itt, a lakókon túl pedig a Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza talált otthonra a földszinten, illetve a Herzl kávéház, amely a zsidó házasságközvetítők központjaként funkcionált.
Reklámhomlokzatot kért, giccsparádét kapott
Az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság hazai fiókja 1864 óta kísérte végig a házban történteket, majd az 1880-as években a cég meg is vette az épületet, amelyet több mint 20 évvel később bontottak le, hogy a helyére megépülhessen a palota. A terveket végül Alpár Ignác készítette Lechner Ödönt is maga mögé utasítva, s a megrendelő kérését szem előtt tartva egy igencsak feltűnő reklámhomlokzatot karcolt fel.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
1908-ban a Schiffer cég és a Grünwald testvérek irányításával vette kezdetét az építkezés, ahol először használtak vasbeton szerkezetet az alapozás során. A homlokzat oszlopsora alatt álló domborművek Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkáját dicsérik, míg a földgömböt tartó sasokat Markup Béla szobrászművész álmodta meg a középső torony tetejére.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
Az oszlopok mellett eleinte még obeliszkek is helyet foglaltak, ám ezek napjainkra eltűntek, akárcsak a társaság neve, amelynek ma már csak halványan láthatjuk nyomait a timpanon mélyedésében. A kerámiákat kizárólag az Anker-palota díszítéséhez gyártották, a robusztus, fekete gránitból faragott, asszír szecessziós bejárati kaput pedig egy síremlék mintájára tervezte Alpár.
Híres emberek, üzletek szőtték tovább az Anker-palota történetét
Az eklektika stílusjegyeiben felhúzott palota 1910-re készült el. A két épületből álló komplexum társasházként működött, a bazársorában pedig számos textilkereskedő árulta portékáit. De szintén a házban tevékenykedett a Galilei Kör, a baloldali fiatal zsidó értelmiség szervezete, amelynek egy ideig Rákosi Mátyás volt a titkára.
Az Anker-palota földszinti Hobby boltja sokunkban kelthet nosztalgikus érzéseket. A játékbolt 1968-tól egészen az 1990-es évek elejéig várta a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt, akik ritkaságszámba menő tárgyak között válogathattak. Volt itt NDK-s terepasztal, pályaudvar, hazai és külföldi elektromos játék is, sőt a világhírű Matchbox autókat is egyedül itt lehetett beszerezni.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
Ennélfogva igencsak népszerűnek számított az első saját tervezésű TRIÁL bolt, amelynél nagyobb hírnévre már csak a palotában lakó Hofi Géza, Szondi Lipót vagy épp Rátkai Márton tehetett szert. De itt élt Váradi Imre, az Ankerbiztosító volt cégvezetője is, aki 1927-ben a visszaélés vádjától menekülve egészen Bécsig szökött az Ankerben dolgozó egyik szobalánnyal. Így hát hiába vártak rá a detektívek a palota kapui mellett állva.
A megannyi híres-neves alak mellett pedig az 1980-as évektől helyi művészeknek is otthonául szolgált a ház, amelynek tornyaiban műteremlakásokat alakítottak ki.
Állandóan a kritikák kereszttüzében állt
Bár az Ankerről már a kezdetekben sem mondtak sok jót, az eredetileg fedettnek tervezett Anker-köz sokak tetszését elnyerte. Ebből adódóan a Haris-köz, valamint a Phönix-köz is a mintájára épült.
Ezzel szemben a palota nem aratott ekkora sikert. Az anekdota szerint elsőként Alpár felesége botránkozott meg az épületen, s a kész házat meglátva, így szólt:
„Na, de Ignác nem szégyelli magát, mit csinált Ön itt?”
Majd sorra jöttek a kritikák. Illyés Gyula e sorokkal gúnyolta az épületet: „Kamaszpukkadozásra volt nekünk is okunk, fölfedezve a közös szellemet, mely a Kossuth-mauzóleumot és a Tőzsdepalotát összefűzi! Hogy az asszírbabilón stílusú Anker-palotát azonmód síremlékként föl lehetne állítani”.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
Az 1929-es Pesti Hírlapban pedig Ybl Ervin művészettörténész – Ybl Miklós távoli rokona – Budapest szégyenfoltjának átépítése mellett érvel: „Az Anker-palota brutálisan ízléstelen tömegétől úgy a fővárost, mint nagyérdemű tervezője emlékét mielőbb meg kell szabadítanunk”. S mint meséli, az elbeszélések szerint Alpár Ignác bosszúból tervezett ilyen feltűnő épületet, ugyanis az eredeti, ízléses tervét nem fogadta el az építtető társaság.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
Ha tovább ugrunk, akkor láthatjuk, hogy az 1933-as közízlésnek sem lett a kedvence az Anker. Ez évi Magyarság nevű lap „Le kell borotválni az Anker-palota ízléstelen gúláját” című cikkében így vélekedtek az épületről: „Az égész ház nagyon ízléstelen és nagyon rossz, de ami a főpárkány felett van, az a közízlés szempontjából fölötte veszedelmes is”.
![blank](https://funzine.hu/wp-content/plugins/wp-fastest-cache-premium/pro/images/blank.gif)
A kritikák egy idő után célba értek, hisz 1941-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa eldöntötte, hogy lebontja a városképből oly kirívó Anker-palota tornyait. Ám a háború keresztülhúzta a terveket, így a tornyok maradtak. 1945 után államosították, majd a Kelet-Európai Biztosító székházának – amelyet később az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatba olvasztottak – adott otthont. Utoljára 1961-ben újították fel, 2011-ben pedig műemlékké nyilvánították.