Európa legnagyobb zsinagógájának nyomában: A Dohány utcai zsinagóga története

A Nagy Zsinagógaként is emlegetett épület mérete nemcsak hazai viszonylatban egyedülálló, hanem Európában is a legnagyobb zsinagógának számít, egyedi bája pedig izgalmas történetében és impozáns belterében rejlik.

Fotó: Sir Drone A Lot

Új zsinagóga születik

Egy nagy, a város központjában található zsinagóga megépítésének gondolata a 19. század közepére körvonalazódott, amikor is kihirdettek egy pályázatot az épület külső és belső tereinek megálmodására. A pályázatra rengeteg jelentkező, köztük a kor legjelesebb mérnökei és építészei is benyújtották terveiket, melyek között a klasszicista elemeket viselő homlokzatokon át egészen a modernebbnek számító megoldásokig változatos ötletek sorakoztak.

A pályázatot végül a híres német építész, Ludwig Förster nyerte el, a döntésben nagy szerepet játszott, hogy korábban ő tervezte meg a bécsi nagyzsinagógát is. A Bécsi Akadémia tanára egy különleges, a környező épületektől eltérő, mór stílusú épületet álmodott meg, ami már messziről odavonzza a környéken járók tekintetét.

blank
A zsinagóga 1900-ban / Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Az építkezés rekordtempóban haladt, így a végleges terv elkészülésétől az átadásig összesen csupán öt év telt el. Az építés vezetője Wechselman Ignác volt, aki a tervező távollétében a konkurens építész, a Vigadót is megálmodó Feszl Frigyes segítségét kérte a belső szentély kialakítására, amit így neki köszönhetünk.

blank
Fotó: Kurka Géza

Az ünnepélyes felavatásra 1859. szeptember 6-án került sor, ami jelentős esemény volt a magyarországi zsidóság életében, hiszen egy új helyszín állt rendelkezésükre az ünnepek és közösségi események megszervezéséhez.

A 20. század viharos időszaka

Az épület renoválása 1929 és 1931 között zajlott, amely során nemcsak maga az épület, hanem az egész környezete is megújult, illetve ekkor nyitották meg a mai Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteményt.

blank
Fotó Kurka Géza

Sajnos a megszépült épületegyüttest nem sokáig élvezhették a hívek, hiszen a feszülő politikai helyzet miatt egyre több atrocitás érte a zsinagógát és környékét: 1931 tavaszán egy revolveres merénylő lőtt le két hívőt, 1939-ben pedig kézigránáttal dobálták meg az istentiszteletre váró tömeget.

Végül 1944-ben a zsinagóga is a budapesti gettó része lett, ahol közel hetvenezer embert zsúfoltak össze. Budapest ostroma során az épület 27 találatot kapott, aminek nyomai jó pár évtizedig láthatóak voltak.

blank
A zsinagóga udvara 1945-ben / Fotó: Fortepan/Album011

Az épület felújítására a 2010-es évek végén került sor, a teljességében felújított épületet pedig 2021 nyarán adták át, amikor nemcsak a kinézete nyerte vissza eredeti pompáját, hanem számos újdonsággal is kibővültek az egykori terek.

Bővebb infó: jewishtourhungary.com

Ismerjétek meg a magyar tengeri kereskedelmi egykori székhelyének fordulatos történetét: