A kortárs írók éppúgy megérdemlik az olvasók figyelmét, mint a már jól ismert klasszikusok, de sokszor nehéz kiigazodni a hatalmas könyvválaszték adta lehetőségek útvesztőjében. Éppen ezért ajánlunk néhány kortárs könyvújdonságot télre, aminek még a karácsonyfa alatt is sokan örülnének.
Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna
Kata, az elegáns pesti galéria művészettörténésze a szakmájában sikeres, a szerelemben kevésbé. Egy fájdalmas csalódást követően úgy dönt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot. Élményei akkor nyernek értelmet, amikor egy eltűnt családi örökség, egy Madonna-kép után kutatva Németországba utazik és megismerkedik a mű új tulajdonosával. Johannes, a weimari ügyvéd nem hajlandó megválni a képtől, ám meglepő ajánlatot tesz a lánynak. Kata igent mond a férfinak, és közösen igyekeznek felderíteni a festményt övező rejtélyt. Nyomozómunkájuk az 1500-as évek Wittenbergjébe vezeti őket, ahol egy nap titokzatos fiatal nő érkezik a szász választófejedelem udvari festőjének, Lucas Cranachnak a házába. Matthiast, a festő legkedvesebb növendékét elbűvöli a különös idegen, és amikor a mester megbízza a lány portréjának megfestésével, a fiú olyan üzenetet rejt el a képen, amelyből a figyelmes szemlélő megrázó történetet olvashat ki. Két fiatal nő, akiket ötszáz év választ el egymástól. De mi köti össze őket? (Jaffa Kiadó)
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
A méhek titkos élete az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere: több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. 1964, Dél-Karolina. Lily Owens tizennégy éves, édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája Rosaleen, aki nagyon szereti Lilyt. Rosaleen harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezáltal összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily kezdeményezésére elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe. (21. Század Kiadó)
Lucy Clarke: A túra
A kötet csodálatos tájakon vezet keresztül, fokozatosan adagolja a feszültséget, míg végül olvasóként csak futni szeretnénk kifelé a vadonból, és nem értjük, a szereplők miért nem teszik ugyanezt. Lucy Clarke nem csupán a hátborzongató hangulat, a veszélyes helyzetek, az elképesztő fordulatok és a száguldó cselekmény megteremtésével alkot mesterit, hanem a női barátságok és baráti társaságok működését és dinamikáját is pontosan és érzékletesen tudja ábrázolni – észrevétlen ötödik tagként bevonva az olvasót. Egy biztos: ezután a túra után nem vágyunk majd vadkempingezni. (21. Század Kiadó)
Genki Kawamura: A virágokat ne felejtsd
Szilveszter estéjén Izumi látogatóba megy édesanyjához, Yurikóhoz, de nem találja otthon. Végül a közeli parkban bukkan rá, egy hintán ül, láthatólag nem találja a helyét. Ez az első jel, hogy valami nincs rendben. Pár hónap múlva Izumi szembesül a diagnózissal – édesanyjának Alzheimer-kórja van. Ahogy Yuriko emlékezete egyre gyengébb, Izumi felidézi saját gyerekkorát. Gondját viseli édesanyjának – miközben hamarosan neki is megszületik első gyereke –, és próbálja megérteni, hogyan fordulhatott elő, hogy évekig nem látogatta meg Yurikót. Azon töpreng, pontosan miben áll kettejük kapcsolata, mi az, amire jelenleg is alapozhatnak. Igazán emberi, igazán japán, egyszerre könnyed és melankolikus történet, amely felteszi a kérdést: sikerülhet-e szeretni valakit úgy, hogy egyidejűleg tiszteletben tartjuk a titkait? (21. Század Kiadó)
Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség
„Talán az a legjobb leírása a szerelemnek, hogy valaki a boldogságtól vagy a kétségbeeséstől képtelen levenni a szemét egy másik emberről?” Jón Kalman Stefánsson új regénye az emberség, a törékenység és a legyőzhetetlen feledés története. A Hiányod maga a sötétség generációk életét tárja elénk Izland északnyugati fjordjaitól Dél-Európáig, a tizenkilencedik század közepétől 2020-ig. Életeket, melyek bár jelentéktelenek, mint a kerítésoszlopok, mégis összetartják a világot: egy postára adott kisfiú, egy szerelembe esett pap, egy Kierkegaard-tudós halász és egy menthetetlenül szomorú rocksztár – csak néhány szereplő a nagyívű családregényből. Emberek, akiket gyengeségeik és szenvedélyeik éppannyira uralnak, mint a boldogság utáni vágyuk. Történeteik úton-útfélen keresztezik egymást, míg össze nem áll egy kivételes, ragyogóan intenzív mozaik, melyben hőseink nem álmodoznak, hanem ők maguk válnak az álommá. (Jelenkor Kiadó)
Anne Cathrine Bomann: Kék
Elisabeth Nordin a fia elvesztése után – a világon elsőként – fejleszt ki gyógyszert az elhúzódó gyászzavar kezelésére. Miközben a Callocain nevű tablettát az Aarhusi Egyetem kutatócsoportja tanulmányozza, Thorsten Gjeldsted pszichológiaprofesszornak az a gyanúja támad, hogy valaki megváltoztatta a teszteredményeket, hogy eltitkolja a pirula egyik nyugtalanító mellékhatását. A professzor nyomozásba kezd két végzős hallgatójával: Annával, aki maga is gyászol, és Shadival, akinek statisztikai ismeretei nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, mielőtt forgalomba kerülne a Callocain… Mikortól számít kórosnak a gyász? Mi mindent vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy enyhüljön a veszteség okozta fájdalom? És vajon meddig merészkedhet ebben a folyamatban a gyógyszeripar? Anne Cathrine Bomann ezeket a kérdéseket feszegeti fordulatos új regényében, mely a veszteségről, a szeretetről és a tudomány felelősségéről szól. (Jelenkor Kiadó)
Robert Repino: Mort(e)
Robert Repino Mort(e) című posztapokaliptikus sci-fijében egy ősi, bosszúvágytól fűtött hangyakirálynő egy biokémiai szer segítségével beszélő, intelligens és öntudatra ébredt állatokból sereget hoz létre, hogy leigázza az emberiséget és átvegye a Föld feletti uralmat. Ezzel kezdetét veszi a „névtelen háború”, amelynek végső célja az állatokon esett évezredes sérelmek megtorlása, az emberiség kiirtása. A világ sorsa egy macska, Mort(e) kezében van, aki közönséges házimacskából lesz háborús hős és vonakodó messiás. Életveszélyes küldetéseken vesz részt, miközben a rettegett emberi biofegyver, az EMSAH-vírus nyomába ered. Ám valójában csak egyetlen dolog érdekli: hogy megtalálja barátját, Shebát, a kutyát. Bár Mort(é)t erősen kínozzák házikedvencként megélt pillanatai, de az emlékek bátorságot adnak neki, hogy leküzdje nemcsak az ember által irányított múltat, de felvegye a harcot a hangyák tervezte jövő szörnyűségeivel szemben is. A macska Sheba reménytelennek tűnő keresése közben átélt kalandjai során bepillantást nyerünk az összetört földi világ túlélőinek életébe, mely éppolyan félelmetes, mint szívszorító. (Multiverzum Kiadó)
Dezső András: Nagyfőnök
A magyar kriminalisztikában a rendőrség és az alvilág nem sok bűnöző nevét hozta annyi gyilkossággal és emberölési kísérlettel összefüggésbe, mint Portik Tamásét. Ezek között van az egész országot megrázó 1998. júliusi Aranykéz utcai robbantás vagy a médiacézár, a politikai-gazdasági elithez tartozó Fenyő János hidegvérű meggyilkolása is. Akadnak olyan ügyek, amelyekben már ítélet született, és olyanok is, amelyekben a rendőrség letett arról, hogy valaha is bíróság elé állítsa az elkövetőket. Hogyan lett egy telefonfülkéket feltörő utcagyerek tíz évvel később az ország egyik leggazdagabb bűnözője? Milyen folyamatok vezettek el a kilencvenes évek alvilági gyilkosságaihoz? Hogyan konspirált az évekig illegalitásban élő Portik Tamás és köre? Vajon kinek álltak érdekében a politikai robbantások? Kik voltak Portik segítői? Minek köszönhető, hogy évekig nem tudták elfogni és felelősségre vonni? Milyen volt üzletemberként? Mi vezetett végül a bukásához? Miért árulták el? (21. Század Kiadó)
Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő
„Kész a kakaód” – visszhangzik újra és újra a főhősnek címzett mondat egy budai nagypolgári lakásban. Óvodáskortól a főiskoláig telnek a Kádár-kor végeláthatatlan évei, és múlnak sokat ígérő napok, váltakoznak a helyszínek is, bejárjuk Budát és Pestet a Feneketlen-tótól a Wichmann-kocsmáig. Örök barátságok köttetnek, szerelmek lángolnak fel és hűlnek ki, miközben az írói ambíciókat dédelgető elbeszélő saját útját keresve próbál egyensúlyozni családja elvárásai és a menekülés iránti dacos vágya között. A taxisblokád szimbolikus eseményéig követjük hősünket a főváros kultikus helyszínein, alternatív pincékbe és filmklubokba, középiskolai menzákra és lóversenyre, a kül- és a belváros kocsmáiba. Jánossy Lajos új regényében megelevenednek a rendszerváltás időszakának jellegzetes alakjai, felvillannak az ellenzéki mozgalmak születésének pillanatai, és megismerhetjük a kezdetben szórványos tüntetések koreográfiáját is. Az Örök hely és mindenhol idő a szabadságnak azzal a gyakorlatával igyekszik számot vetni, amely jelenkori életünket is keretbe foglalja. Nem ítélkezik, hanem sorra veszi a túlélési és boldogulási stratégiákat. (Jelenkor Kiadó)
Karen White: Régiségbolt a Royal Streeten
Nola Trenholm új életet kezd, mégpedig New Orleansban, és egy ódon, romos villát választ otthonául. Nagyon úgy tűnik, az előző lakók még nem állnak készen a végleges távozásra. Nolának fogalma sincs, hogyan értsen szót a kísértetekkel, de szerencsére ismer valakit, aki ezzel foglalkozik. Csak az a bökkenő, hogy Nola ezt a személyt a háta közepére kívánja – az égvilágon semmit nem akar vele együtt csinálni. Beau Ryan múltja sem valami derűs: a szülei és a testvére eltűntek a Katrina hurrikán okozta katasztrófakor. Beau tudja, hogy a Nola által kiszemelt villában meggyilkoltak egy nőt, és a gyilkossági ügyet azóta sem sikerült megoldani. De Nola nem adja fel: mindenáron ebben a villában akar lakni, akár belemennek ebbe a kísértetek, akár nem. (21. Század Kiadó)
Ashley Flowers: Sok jó ember
Margot huszonhat éves, nagyvárosban él, újságíróként dolgozik. Most visszatér a szülővárosába, mert nagybátyja ápolásra szorul. Gyerekkorában a szemközti házban élő lány, January eltűnt, órákkal később az árokban találták meg. Margot és January pontosan egyidősek voltak. Húsz év telt el, de Margot továbbra sem tud szabadulni az érzéstől, hogy akár ő is lehetett volna a másik kislány helyett. Ami a legrosszabb, a gyilkost azóta sem kerítették kézre. Szülővárosa, az Indiana-beli Wakarusa pontosan olyan, mint amilyennek Margot régről emlékszik rá – fojtogató atmoszféra, titkolózó emberek. Aztán jön a hír, a szomszéd városkában eltűnt az ötéves Natalie Clark, kísértetiesen ugyanolyan körülmények között, mint ahogy annak idején January. Margot-ból előtörnek a régi érzések: megfogadja, hogy Natalie nyomára bukkan, és egyszer s mindenkorra megoldja January meggyilkolásának rejtélyét. (21. Század Kiadó)
(Nyitókép: Shutterstock)