A Dunakanyar festői vidékének megannyi káprázatos túraútvonala és panorámapontja mellett mesebeli kastélyokra is lelhetünk a környéken. Így most a Börzsöny és a Visegrádi-hegység által határolt terület hangulatos településein rejtőző kastélyok nem mindennapi históriáit hoztuk el nektek.
Dőry-kastély, Zebegény
A XX. század elején báró Dőry Vilmosné a fejébe vette, hogy addig hajózik végig a Dunán, amíg meg nem találja a legszebb helyet a leendő otthona számára. Így hát Bécstől egészen Zebegényig utazott, ahol teljesen a táj bűvkörébe esett. Nem is kellett sok, 1917-re felhúzták a gazdag sajtgyáros özvegye számára a ma is látható eklektikus kastélyt, amely évekig a Jobaházi Dőry család tulajdonában volt, majd később szakszervezeti üdülőként működött. Az évek múlása azonban az egykori Dőry-otthont sem kerülte el, így 2001-ben a romos épület átesett egy felújításon. Végül a Sauska család birtokába került, ezáltal napjainkban csak kívülről csodálhatjuk meg az impozáns épületet.
2627 Zebegény, Dózsa György út 22.
Migazzi-kastély, Verőce
Verőce kastélyának történetét egészen 1769-ig vezethetjük vissza, amikor is egy olasz származású püspök, később bécsi érsek, Migazzi Kristóf számára felhúzták az épületet. Egy híres olasz építész, egyben a váci dóm tervezője, Izodore Canevale álmodta meg a barokk stílusú építményt, amelyet Migazzi rendszeresen használt is. A korabeli újságok nagy vendégeskedésekről tanúskodnak, sőt állítólag még Mária Terézia is járt itt.
A kastély életében a XIX. század hozott nagy változásokat, hisz ekkor alakították át klasszicista stílusban, illetve egyre kevesebbet használták a Migazzi utáni püspökök, így a kastély kertje a verőceiek mulatozóhelyévé vált. 1890-től már Zubovics Fedor huszárkapitány bérelte az épületet 10 éven keresztül, ám ennek díját sosem fizette ki a váci püspöknek, a behajtók ellen pedig Sisa Pista börzsönyi betyárt bérelte fel. A XX. században papi otthonként, később menekültotthonként funkcionált az épület, az államosítást követően a Ganz üdülőjeként is szolgált, mígnem 1957-től egy idősek otthonának ad helyet.
2621 Verőce, Migazzi u. 1.
Sorg-villa, Leányfalu
Hatalmas fák mögött bújik meg napjaink mediterrán hangulatú villája, amelynek története az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza, ugyanis ekkor húzta fel bajor kastélyát a területen a bútorgyáros Lingel János. A Sorg család – a kor legfoglalkoztatottabb építőipari cégének tulajdonosai – csak a XX. század közepén vásárolta meg a birtokot, ahol az Argentínából visszatért ifj. Sorg Antal a modernizált spanyol romantikus stílusnak megfelelő villát építtetett az évszázad végén.
A teljesen átalakított kastély pompáját azonban nem élvezhette, hisz mire elkészült, autóbalesetben meghalt, családja pedig Dél-Amerikába költözött. Ezt követően a szovjetek kezébe került a villa, amelyet a háború után államosítottak, majd az állampárt vezetőinek nyaralójaként szolgált. Később Kádár János sajátította ki az épületet, amely 1956-ban helyet adott annak a találkozónak, amelyen döntöttek Nagy Imre elrablásáról. Jelenleg a műemléki épület – ahol Kádár egy tollvonással hozott több halálos ítéletet is egykoron – esküvői és rendezvényhelyszínként működik.
2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 113.
Luczenbacher-kastély, Szob
A Széchenyi sétány melletti Luczenbahcer-kastély helyén hajdanán egy Árpád-kori templom állt, amelyet a XVIII. században bontottak le, hogy lakóházaknak, valamint az első szobi iskolának adhasson otthont a mai kastély parkja. A Luczenbacher család a XIX. században érkezett Berlinből Szobra, ahol először még csak a park egyik lakóházában éltek. Majd igencsak jó érzékkel indították el a folyami szállítás üzletét, aminek köszönhetően egy nagyobb vagyonra tettek szert.
Az immáron gazdag család megvásárolta a telken álló épületeket, s az 1900-as évek második felében egy földszintes kúriát húztak fel a területen. Később, 1904 és 1907 között, Alpár Ignác tervei alapján nyerte el ma is látható klasszicista-neobarokk alakját a kastély, amely az 1930-ban a csődbe jutott család kezéről lepattant a lazaristákhoz. A papneveldét 1950-ben szüntették meg, akkor nevelőotthont hoztak létre benne, s a rend csak a rendszerváltást követően kapta vissza a mára pompáját veszített kastélyt.
2628 Szob, Széchenyi stny.
+1 Sándor-Metternich-kastély, Bajna
A Dunakanyar szomszédságában, Bajnán lelhetünk rá a nemrég romjaiból újjáéledt kastélyra, ahol kiállítások elevenítik fel előttünk az épület és lakóinak múltját. A területen már a XV. és XVI. században nemesi udvarház állt, majd 1696-ban Sándor Menyhért vásárolta meg a bajnai birtokot. Később Sándor Móric alakította át az apja által 1720 táján emelt kastélyt klasszicista stílusban, amelynek terveit Hild József készítette.
Az épület köré káprázatos, pálmaházzal tarkított díszudvart alakítottak ki, míg a benti dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico rendezte be. A megbízott művészek 1842-re végeztek az 59 szobabelső díszítésével, ahová Londonban készült bútorokat helyeztek el. Azóta pedig legendák szólnak arról, hogy a gróf előszeretettel járt lóháton az épületben, sőt egyszer az erkélyről is leugratott a lovával. A II. világháború a kastély életében is nagy változásokat hozott, először tábori kórház lett belőle, majd szükséglakásokat alakítottak ki, de volt itt a helyi termelőszövetkezet irodája vagy épp gépállomás is. A később pusztulásnak ítélt kastélyt 2021 óta láthatjuk újra teljes fényében.
2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1.