A Dunántúl ékszerdobozaként is aposztrofálható Mecsek festői panorámapontokkal, ámulatba ejtő természeti és geológiai kincsekkel, vadregényes, mesebeli völgyekkel kápráztat el minden túrázót egytől egyig. A lélegzetelállító, s egyben kalandos túraútvonalak az egykori várakat és várromokat is felfedik a kíváncsi kirándulók előtt.
Kalandos családi körtúra Máré-vár vidékén
A mendemondák szerint sok-sok évszázaddal ezelőtt Máré vitézt egy háború szólította el otthonról, ahol szép feleségének éveken keresztül kellett egyedül tovább élnie. Ám mindeközben a szomszédban élő Miklós vitéz megneszelte, hogy úr nélkül maradt a vár és asszonya, így egyre többször látogatott el Máré várába. Ennek meg is lett a gyümölcse egy kisleány személyében, akit azon nyomban tömlöcbe vetett a hazatérő Máré vitéz, a szomszédos várat pedig ágyúval lőtte porrá. A romok alatt örök álomra szenderült a feleség és a szeretője, azonban az asszony még a halála előtt elátkozta lányát a megszületéséért. Innentől fogva rejtőzik a hegy mélyén a csalfa románcból született lány, aki minden 77. évben piros pünkösd hajnalán a Máré-völgy patakjánál tűnik fel.
A legendákkal átszőtt, feltehetően a XIII. században emelt erőd ma is igazi kincsként emelkedik ki a Mecsek északi vonulatai közül. Bár a téli nyitvatartás idején csak előre bejelentkezett csoportok tekinthetik meg a restaurált várat és kiállításait, a Vár-völgy 5,6 km hosszú körtúráját ekkor sem érdemes kihagyni. A Kadarka Kulcsosház parkolójától induló könnyű, ám egyben kalandos túra hangulatos ösvényeken, festő erdei utakon, szűk oldalvölgyeken keresztül kalauzol el minket a Vár-völgy világába.
Varázslatos szurdoktúra a Szászvári várkastélyig
Vékény központjából startolva, a Z+ jelzést követve kisvártatva egy vadregényes erdőbe csöppenhetünk, ahol a patak mentén ballagva érjük el a Csepegő-árok bejáratát. Az itteni patakvölgyben – már a Z● jelzésen – a mesebeli vidéket zúgók, vízesések tarkítják, miközben egyre szűkebbé válik a völgy, s úgy érezhetjük, mintha egy kanyonban araszolnánk. Lassacskán szelídül csak a táj, mígnem egy padokkal, asztalokkal, bográcsozóhellyel kiépített réten pihenhetünk meg.
Innentől a P+ jelzésen folytatódik utunk az Ól-völgy csodaszép erdejében, elhaladunk az egykori bányatelep épületei között, majd a túránk legfőbb látnivalójához, a Szászvári várkastélyhoz érkezünk meg. Érdemes közelebbről is megtekinteni a XIV. században épített várat, hiszen bent kiállítások mesélnek az erődítmény történetéről. Majd ha elmerültünk a várkastély világában, újra útnak indulva először a Z◼ jelzés visz minket vissza a Csepegő-árokba, ahonnan a Z + turistautat követve lyukadunk ki Vékényen.
Duplázás a Keleti-Mecsekben
Még a XI. században építették a Mecseknádasd felé magasodó várat, amelyet két évszázaddal később templommá alakítottak át. Majd amikor a törökök a vidék ezen részét is elfoglalták, dzsámivá, illetve erőddé építették át a templomot. Végül 1664 pecsételte meg az építmény sorsát: Zrínyi téli hadjárata óta csak a romok emlékeztetnek a hajdani erősségre. A gótikus szentély és a török építések nyomait sejtető romokat pedig napjainkban egy közeli kilátó tetejéről, madártávlatból is szemügyre vehetjük.
Majd Mecseknádastól Óbánya irányában, csupán 3 kilométerre találhatunk rá arra a zöld jelzésű turistaútra, amely kaptatójával vezet minket el a Réka-vár ma már alig látható romjaihoz. Egy angol történész, J. Abbot feljegyzései szerint 1022-ben az országba két angol herceg érkezett, akik közül Edward Szent István lányát vette feleségül. Ebből a frigyből született meg a „nádasdi britek” várában – vagyis a Réka-várban – Margit lányuk, akit ma szentként tisztelnek Skóciában. Ha erre járunk, akkor a titokzatos várrom mellett ne felejtsük el az Óbányai-völgy mesés világát sem bejárni.
Ha felfedeznéd a tündérszép Óbányát, akkor itt még többet olvashatsz róla:
FunzineKörtúra a Jakab-hegy csodái mentén
A Nyugat-Mecsek lankái rejtik a Jakab-hegy nem mindennapi kultúrtörténeti és geológiai csodáit, amelyeket az Éger-völgytől induló zöld turistajelzést követve fedezhetünk fel. Ahogy a völgyből betérünk a sűrű erdőbe, a piros háromszög jelzés kalauzol minket a hegy oldalában futó szerpentinre egy elképesztő panoráma kíséretében. Majd a legendák övezte homokkő képződményekhez, a Babás-szerkövekhez érkezünk meg. A mendemondák szerint egy koldus átkozta el az egykoron Jakab-hegy aljában élő, két haragban álló családot, akik egy napon nagy veszekedés közepette váltak kővé a hegyen, így beteljesítve a koldus átkát.
Őket magunk mögött hagyva, még szintén felfelé tartva a Sasfészek sziklalépcsőn kell felküzdenünk magunkat, mígnem a kék jelzésen elérjük az egykori földvár lakóinak temetkezései helyét. A turistajelzésen visszafordulva még napjainkban is kivehetjük a vaskorban épült, a maga idejében Közép-Kelet-Európa legnagyobb földvárának sáncait. Innen pedig már csak a Zsongor-kő – amely a szerelmével mélybe vágtázó Zsongor emlékét őrzi – ámulatba ejtő panorámája, majd az 1225-ben épült pálos kolostor romos épülete vár ránk, mígnem visszaereszkedünk Éger-völgybe.
A Mecsek legszebb völgyei vezetnek el Kantavár romjaihoz
A Mecsek egyik legpompásabb, 13,5 km hosszú túraútvonalán a meseszép Meleg-mányi-völgy és a vadregényes Nagy-Mély-völgy világában merülhetünk el, miközben a hegység legnagyobb vízesését, valamint az egykori Kantavár romjait is felfedezhetjük. Dömör-kaputól a piros négyszög, majd a piros kereszt jelzéseket követve jutunk el az árnyas erdőbe, mígnem a Hideg- és Lámpás-völgyet magunk mögött hagyva lyukadunk ki a Kantavári-forrás pihenőjénél.
Itt ereszkedünk le a varázslatos Meleg-mányi-völgybe, ahol ámulatba ejtő mésztufagátakat, lépcsőket, vízeséseket, apró tavacskákat fedezhetünk fel. Innen a zöld jelzés visz el minket a Petnyák-völgybe, majd az Ágnes-vízeséshez, ahonnan újra a piros utat követve érjük el a Nagy-Mély-völgyet. A meredek, vadregényes völgyben kalandozva jutunk el a Kánya-forráshoz, s végül már visszafelé tartva bukkanhatunk rá a Kantavár romjaira. A pécsi kántorkanonok lakhelyéül szolgáló, XV. századi erődtől a piros sáv jelzést követve pedig újra Dömör-kapunál találjuk magunkat.