Magyarországon a bányászat fénykorában még legendás széntelepeken, mélyművelésű üregekben folyt a munka, ám az egykori nagy múltú bányák többségében mára megszűnt a kitermelés. Az őket körülölelő falvak és városok azonban jelenleg is őrzik emléküket, napjaink természeti kincseinek sokaságát felsorakoztatva.
Kavicsos-tó, Szigetszentmiklós
A szocializmus évei alatt Csepelen sorra emelték a panelházakat a gyári munkások és családjaik számára, amihez kavicsra volt szükség. Így történt, hogy Szigetszentmiklós határában megnyílt a kavicsbánya, amelynek ámulatba ejtő lenyomatát a mai napig élvezhetjük. Ugyanis a ’90-es években bezárt bánya helyén napjainkban egy 166 hektárt felölelő festői szigetvilág terül el, amelyből 106 hektár vízfelület.
A szigetrendszer 3 nagyobb félszigetet, valamint 5, kizárólag vízi úton megközelíthető szigetet rejt magában. Az itt látható 5000 ház közül a legtöbb nyaralóként funkcionál, azonban néhány család egész évben itt él. Ha pedig turistaként érkeznénk ide, akkor hajókázhatunk, horgászhatunk is a lélegzetelállító környezetben, miközben a környék különleges madárvilágát is megfigyelhetjük. A fürdés azonban egyik évszakban sem ajánlott a területen, mivel több helyen kiálló cölöpökbe, oszlopokba futhatunk bele, a víz pedig hirtelen mélyül.
Hegyesdi-bányató
Az aprócska, bájos Balaton-felvidéki falu elsősorban a térség leghegyesebb vulkáni bazaltkúpjával büszkélkedhet, amelynek tetején egy középkori vár romjaira is rátalálhatunk. Ám mindezek mellett érdemes egy-két pillantást vetnünk a település fő utcája mögött rejtőző bányatóra is, amely elképesztő látvánnyal ajándékoz meg minket. Az 1960-as években az itt található kacsaúsztató kiszáradása után kezdtek el dolomitot bányászni a területen, ahol a munkálatok megszűnését követően a 8–10 méter mély gödröt a visszaszivárgó karsztvíz töltötte fel.
Az évek során kialakult bányatavat pedig 2009 óta a Hegyesdi Horgász Egyesület gondozza, aminek köszönhetően hangulatos vízállásokkal, tűzrakóhelyekkel, padokkal, asztalokkal és mosdóval rendelkező horgászparadicsom várja az erre járókat. A tóban tilos fürdeni, azonban a gyönyörű partvidék hangulatos sétára csábít, vagy akár izgalmas pecázásra is hívhat.
Megyer-hegyi tengerszem, Sárospatak
A Sárospatak mellett fekvő területet már a XV. században használták a helyi bányászok, akik a bánya falába kisebb fülkéket vájtak, és az otthonaikat azokban alakították ki. Mígnem 1907-ben a bánya gödrében felgyülemlő jelentős mennyiségű csapadékvíz miatt megszűnt a termelés, s így megszületett az Aggteleki Nemzeti Park egyik legnépszerűbb kirándulóhelye.
A 70 méter magas sziklafalak által szegélyezett, 6,5 méter mély, 4000 köbméter össztömegű, kék színben pompázó Megyer-hegyi tengerszemet és környékét 1997-ben nyilvánították természetvédelmi területté. A Sárospatak belvárosából induló Malomkő tanösvény pedig egyenesen a hegy peremére vezet minket, ahonnan mesébe illő kilátás nyílik az egész tengerszemre.
Róka-hegyi kőfejtő, Budapest
Budapest és Üröm között, a Pilis-hegységben rejlő Róka-hegyen a főváros egykori legnagyobb mészkőbányája működött, amelyet egyes mendemondák szerint az ókori rómaiak használtak először, bár a térképeken csak a XIX. század végén tűnt fel. A bánya egészen 1950-ig töltött be fontos szerepet a mészkőbányászatban, majd onnantól kezdve a természet szépen lassan visszafoglalta a területet.
Ma a 254 méter magas Róka-hegyen található kőfejtő három szinten összesen négy bányaudvart ölel körül, s nem mindennapi, rozsdabarna színével a kirándulók kedvelt célpontjává vált. Az ide érkezők egy tanösvényt végigjárva tudhatnak meg minél többet a kőfejtő történetéről, geológiai hátteréről, illetve a mészkőről. Ezenfelül gyönyörű panoráma is fogadja a túrázókat, hisz a hegy tetejéről az egész város eléjük tárul.
Még több, fővároshoz közeli kirándulóhelyet találtok itt:
Eresztvényi kőbányák tanösvény, Salgótarján
Salgótarján környékén még az 1850-es években kezdődött a bányászat, majd az évek során az ipar egyre tovább fejlődött, aminek köszönhetően több ezer ember áramlott be Salgótarjánba. Mindezeknek hála az egykori apró falu 1922-re már városi rangot kapott, 1950-re pedig Nógrád vármegye székhelye lett.
Ezen egykori bányászati tevékenységek emlékei mentén halad végig az Eresztvényi kőbányák geológiai tansövény, amely 10 kilométer hosszan, bányáról bányára tárja fel előttünk a Medves bazaltfennsíkjának kincseit, miközben a Margit-bánya történetéről mesél nekünk. A változatos tájak sokszínű felhozatalát felsorakoztató útvonal hazánk egyik legszebb bányatavának, a Középbánya-tónak festői látképével, illetve a Boszorkánykő és a Salgó vára mellől elénk táruló lélegzetelállító panorámával ajándékoz meg minket.
Telkibánya kincsei
A Telkibánya feletti Kánya-hegyen már az Árpád-korban bányásztak, mígnem az aranybányászat révén vált világszerte ismertté a mesebeli zempléni falucska. Talán ismerős is lehet az „aranygombos Telkibánya” kifejezés, amely a feltételezések szerint a templom keresztjét tartó aranygombra utal. A pár száz fős településen azonban más izgalmakra is lelhetünk, hiszen megannyi történelmi és természeti kincset rejt az egykori bányászfalu.
A vidék érdekességeit helytörténeti kiállításon ismerhetjük meg, ám megtekinthetjük a Szent Katalin-ispotályt és -kápolnát is, ahol egykoron a bányaváros sebesülteit ápolták. Láthatjuk a környék valószínűleg legfiatalabb utóvulkáni képződményét, a Gejzírkutat, míg a patak mentén futó Aranyásók útja tanösvény által a varázslatos erdei hangulatot sem kell hiányolnunk Telkibányán járva.
+1 Brennbergbányai körtúra
A legenda szerint az alpesi hangulatú apró bányászfalu története 1753-ban kezdődött, amikor a helybéliek még csak nem is ismerték a szenet. Ám szerencséjükre, az erdőben élt egy Pfalzból származó szénégető-szögkovács, aki már tudta, hogy mire használhatják az izzó fekete kődarabokat, így az Ó-Brennbergben lévő műhelyében el is kezdett vele dolgozni. Kis idő múlva pedig már az itt bányászott nyersanyag adta az országban kitermelt szénnek több, mint a felét, egészen 1849-ig.
Az egykor virágzó, Sopron melletti bányásztelepülést egy 7 km hosszú túraútvonalat bejárva fedezhetjük fel, érintve a már bezárt akna emlékhelyét, valamint a hajdanán bányászok lakta kistelepüléseket. Utunk a Szent Borbála-templomtól – amelyben egyedülálló módon egy borozó is található – indul, majd a Mária utat követve vezet a récényi határátkelőnél található vadászati tanösvényig, ahol az információs táblákon túl a határőrök fatörzsbe faragott szerelmes üzeneteire is figyelmesek lehetünk. Végül az 557 méter magas Magas-bérc kilátópontja és tűzrakóhelye vár ránk, ahonnan Új- és Óhermesen áthaladva juthatunk vissza a kiindulási pontunkra.