Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén több mint 250, Zsolnay-kerámiával díszített épület állt, és még napjainkban is megannyi műemléki építmény hirdeti a fővárosban, s nagyvárosainkban egyaránt a pécsi gyár vitathatatlan eredményeit. Ám vajon miképp vált a Zsolnay márka hungarikummá, a hazai és nemzetközi művészettörténet meghatározó részévé, illetve hol bukkanhatunk a híres pécsi üzem legszebb örökségeire?
Egy egész család a kerámiák bűvkörében
Kortársai által a legnagyobb magyar fazekasnak nevezett, míg magát csupán fazekasmesternek tartó Zsolnay Vilmos 1863-ban vette át bátyjától a 12 éven át kis manufaktúraként, gépesítés nélkül működő Kőedény és Terracotta gyár vezetését.
Vilmos újító és kísérletező szellemének köszönhetően a pécsi üzem egyre korszerűbbé és hatékonyabbá vált, miközben a kerámiaipar valamennyi ágazatának legváltozatosabb termékei készültek Pécsett az elkövetkezendő években.
Az innovációk között elsőként az igényes étkészletek gyártásához kifejlesztett porcelánfajansszal nyerte el Zsolnay az egyik legnagyobb elismerését, az 1878-as párizsi expó aranyérmét.
Majd a nyolcvanas években a környezeti hatásoknak jól ellenálló pirogránittal rukkoltak elő, amelyet Steindl Imre, Lechner Ödön és Ybl Miklós is előszeretettel alkalmazott a főváros legjelentősebb épületeinek díszítésére. A gyár elismeréséi közé sorolhatjuk az eozin nevű fénymáz újbóli felfedezését, valamint az anyag többféle színének kikísérletezését is.
Mindeközben Zsolnay gyermekeiről sem érdemes megfeledkezni. Hisz fiának, Miklósnak az elefontcsontmázat, míg két lányának az óriási népművészeti gyűjteményt köszönhetjük. Sőt, a gyár formakincsévé vált orchidea- és lótuszmotívumokat, valamint az üzem védjegyét lánya, Zsolnay Júlia nevéhez köthetjük.
Most pedig következzenek hazánk legszebb épületei, melyeket Zsolnay-kerámiával díszítettek!
Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs
Zsolnay Vilmos halálát követően a gyár életében igencsak nehéz évek köszöntöttek be, majd végül a pécsi önkormányzat tulajdonába került az egykori üzem területe, ahol 2010-ben Közép-Kelet Európa legnagyobb kulturális épületegyüttesét hozták létre. Így ma a Zsolnay Kulturális Negyedben egy színes kerámiavilágba csöppenhetünk, ahol 15 védett műemlékegyüttes és 88 köztéri Zsolnay-szobor vár minket a festői parkok és sétányok mentén.
Az állandó kiállítások sorát végigjárva megszámlálhatatlan mennyiségű kerámiatárgy és -termék kíséretében ismerhetjük meg a Zsolnay-örökséget, valamint a család és a gyár történetét. Míg az időszakos kiállításoknak otthont adó galériákban a kortárs tárlatokat élvezhetjük. Mindezeken felül a negyedben éttermek, kávézók, kézműves boltok, illetve gyermekprogramok széles választéka vár mindenkit.
7626 Pécs, Felsővámház u. 52. | Weboldal | Facebook
Pécstől egy karnyújtásnyira őszi sétákhoz tökéletes helyszínre bukkanhatunk:
FunzineVárkert Bazár, Budapest
Pécsről kitörve, a gyár első jelentős megbízása, és egyben budapesti debütálása volt a Várkert Bazár két pavilonjának dongaboltozat kazettáinak, oromzatainak, építészeti tagozatainak és címereinek elkészítése. Ám nemcsak a Zsolnay-gyár számára volt ez egy első alkalom, hanem a magyar építészet történetében is, hiszen Ybl volt az első magyar építész, aki majolikamázas kerámiát álmodott meg egy tér díszítéséhez.
Azt pedig, hogy e fővárosi felkérésnek milyen meghatározó szerepe volt Zsolnay Vilmos életpályájában, a családtagjaihoz írt levele tanúsítja:
„Rengeteg bajom van a majolika-mennyezettel. Ybl sürget, minden mufola ezzel az anyaggal van megtöltve, és valamennyi állandóan üzemben van. […] Pesti tartózkodásom alatt három napig magam is fenn álltam az állványon, és vezettem a mennyezetmajolikák elhelyezési munkálatait. […] Ybl, Podmaniczky báró, az építészek is Pest-Buda minden kiválósága meg van lepve, elragadtatva és minden várakozáson felül elégedett. […] Mindenki úgy véli, hogy a jövőben sok ilyen munkára számíthatunk.”
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6. | Weboldal | Facebook
Városháza, Kecskemét
„Sem magasság, sem mélység nem rettent” – 1890-ben Lechner Ödön és Pártos Gyula a kecskeméti városházára kiírt pályázatra ezzel a jeligével ellátott pályaművet adott le. Majd 1893-ban kezdetét vették a munkálatok, amelyek egészen 1897-ig tartottak. Ekkortól járhatnak csodájára a városlakók a Lechner által teremtett modern és magyaros stílus egyik első remekének, amely tetőcserepeit, a díszítőbetéteinek majolikáit és pirogránit elemeit mind a Zsolnay-gyár szolgáltatta.
A pécsi gyár alkotásai mellett pedig Götz Adolf a díszítőfestésével, míg Székely Bertalan a történelmi időszakokat ábrázoló festményeivel járult hozzá az épület teljes pompájához. Napjainkban pedig újra tündököl Kecskemét tündérpalotája, hisz nemrégiben felújították, amely során a 350 ezer darab kerámia-cserepet a Tondach gyártotta le a Zsolnay Porcelánmanufaktúra felügyelete mellett.
6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.
Deutsch-palota, Szeged
A zöld, kék és narancs színekben tündöklő Deutsch-palota Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, amely 1901 és 1902 között épült, amikor a szecessziónak még szinte csak a hírét hallották az országban. A napfény városának ezen gyöngyszemét Erdélyi Mihály tervezte, azonban a bérpalota lépcsőházának és homlokzatának kialakítása Lechner Ödön munkáját dicséri.
Az épületet a népművészetből származó, akkoriban merésznek számító színvilágú kerámiadíszek teszik igazán egyedivé. E különleges díszítést pedig a fürdőhengerrel és káddal felszerelt lakások tudták talán csak überelni, hisz a XX. században mindezek még ritkaságszámba mentek.
6720 Szeged, Dózsa u. 2.
Városháza, Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyházán már 1823-ban építettek egy városházát, amely egy idő után kicsinek bizonyult, így 1903-ban pályázatot írtak ki egy új épület megtervezésére. Ekkor 12 pályamű érkezett be, ám ezek közül egyet sem találtak megfelelőnek. Egy újabb kört követően végül csak 1908-ban sikerült a képviselőtestületnek döntenie az építész személyéről.
Így lett a nyertes terv Vas Józsefé, aki a munkálatok során elhunyt, ezáltal az építkezés vezetését Morbitzer Nándor vette át. A Zsolnay-gyár a homlokzatdíszítés elemei, a tetőhéjazat színes majolikái által járult hozzá az impozáns városháza gazdag díszítéséhez. Az egykori városlakók pedig így jellemezték az elkészült épületet: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága”.
6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.
Megyeháza, Debrecen
Debrecen lenyűgöző szecessziós épületének helyén hajdanán még az 1688-ban nyitott Fejérló Szálló foglalt helyet, amelynek udvarán található játékszín jelentős pillanatoknak adott otthont. Ugyanis itt adták elő a város legelső magyar nyelvű színdarabját, vagyis 1798-ban itt szólalt meg Kolozsvár után másodjára magyar nyelven a Hamlet. Majd 1876-ban Debrecen Hajdú vármegye közigazgatási központjává vált, a szállót annak székhelyévé tették meg, ám 1908-ban elérkezett az idő, amikor egy nagyobb épületre lett szüksége a megyének.
Így hát 1911-1912 között Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei alapján felhúzták a ma is látható – 2021-re felújított – megyeházát. A Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeit, virágfüzéreit pedig az épület homlokzatán figyelhetjük meg. De ha belépünk az épületbe, akkor a díszterem stukkóit, Kernstock Károly által tervezett, hét honfoglaló vezért ábrázoló ablaküvegeket is érdemes megcsodálni.
4024 Debrecen, Piac utca 54.