Közép-Európa egyik legnagyobb zsidó közössége már kétezer éve jelen van Budapesten, ahol számos jelentős, művészettörténeti értéket képviselő zsinagógát építettek a hitközösség számára. Ezen épületek nemcsak lenyűgöző szépségükkel, hanem izgalmas történeteikkel és kalandos sorsukkal is elvarázsolnak minket a zsidónegyedben és azon túl is.
Óbudai Zsinagóga
Az óbudai zsidó közösség számára már 1727-ben is állt egy imaház a jelenlegi Óbudai Zsinagóga helyén, amely az itteni zsinagógák közül negyedikként a sorban maradt ránk. Építési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy két mester versengett a terveivel érte: Landherr András és Pollack Mihály. Kettejük közül Landherr lett a befutó – hisz olcsóbb és egyszerűbb építményt karcolt fel –, bár némely források arra engednek következtetni, hogy egyes ötleteket Pollack sugalmazott. Mindenesetre, végül az 1821-ben átadott zsinagóga a magyar klasszicista építészet egyik kiemelkedő remeke lett.
A II. világháború megpróbáltatásait követően az 1960-as évekig folyt hitélet az épületben, mígnem állami tulajdonba került. A XX. század közepén a Textil Műszaki Múzeum kiállításait, majd a Magyar Televízió stúdióját és díszletraktárát alakították itt ki, így például a Süsüt is a zsinagógában forgatták. Utoljára 2010 és 2016 között esett át egy nagyszabású felújításon, amelynek köszönhetően a főváros legrégibb zsinagógája visszanyerte eredeti funkcióját.
1036 Budapest, Lajos u. 163. | Weboldal | Facebook
További csodás, óbudai emlékművekről olvashatsz ebben a cikkünkben:
FunzineDohány utcai zsinagóga
Európa legnagyobb, míg a világ második legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai zsinagóga, amelyet 1859-ben orgonaszó kíséretében avattak fel. A mór stílusú, 1200 négyzetméteres, 3000 fő befogadására alkalmas épület vonalait az osztrák sztárépítész, Ludwig Förster vázolta fel, a belső szentélyt pedig Feszl Frigyes, a Vigadó megálmodója tervezte.
Hajdanán a Dohány utcai zsinagóga határolta a gettót, amiről a templom udvarán található, kényszer szülte, tömegsírokkal teli temető árulkodik. Ezenfelül a 43 méter magas tornyokkal felruházott épület egyik legfőbb látványossága a szomorúfüzet megjelenítő Emmanuel-emlékfa, amely 30 0000 levelének mindegyikén egy-egy név olvasható. De Varga Imre alkotása mellett a zsinagógában helyet kapó Magyar Zsidó Múzeum kiállításait is megtekinthetjük, ha erre járunk.
1074 Budapest, Dohány u. 2. | Weboldal | Facebook
Kazinczy utcai zsinagóga
A XIX. század végén háromfelé szakadt pesti zsidó közösség ortodox ágának, vagyis a leginkább hagyománytisztelő, legszigorúbb szabályok szerint élő hitközösség számára emelték a Kazinczy utcai zsinagógát 1912 és 1913 között. A monumentális hatást keltő, terrakotta falú építményt kívül-belül Löffler Sándor és Béla álmodta meg, míg a mérműves festett ablakok, a szecessziós-magyaros tulipán- és rózsamotívumokkal díszített padok Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
Egy komplex épületegyüttes a zsidónegyed ezen temploma, ahol egy modern imaház, egy székház, egy óvoda, egy talmud iskola, egy mészárszék és egy mikve, azaz fürdő is található. Utóbbiban egy ciszterna és egy kút gondoskodik a fürdővízről, amely azáltal vált kóserré, hogy anno ezer liter bort öntöttek a kútba.
1075 Budapest, Kazinczy u. 29-31. | Weboldal
Fedezd fel a Kazinczy utcai mennyei ízeit is:
FunzineRumbach utcai zsinagóga
Otto Wagner, az egyik leghíresebb bécsi szecessziós építész 1865-ben, vagyis 27 éves korában nyerte el a Rumbach utcai zsinagógára kiírt tervpályázatot, s ezáltal belevághatott élete első nagy projektjébe. Bár ekkor már a zsidó hitközösség bizalmát elnyerte a Dohány utcai zsinagóga építésekor tett asszisztálásával, a városi tanácsnál még alá kellett írnia egy felelősségvállalást, hogy az épület 150 év után is állni fog. Végül a bizánci és mór jegyekkel felruházott zsinagógát 1874-ben adták át.
A második világháborút követően hatalmas károkat szenvedett épület felújítására majd 80 évet kellett várni, mígnem 2021-ben átadták a szakrális, kulturális és egyben közösségi térként is funkcionáló épületet. Ekkor az egykori templomszolga lakásának helyén kóser kávézót és kiállítóteret alakítottak ki, a női karzatot pedig a pesti zsidóság történetét felvázoló, tóratekercsekből álló kiállítás váltotta fel.
1074 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 13. | Weboldal | Facebook
Nagyfuvaros utcai zsinagóga
A józsefvárosi zsinagóga helyén hajdanán egy kétes hírű mulató, a Kis Vigadó működött egészen 1922-ig, amikor az épületet megvásárolták a helyi hitközösség számára. Ekkor Freund Dezső tervei alapján építették meg az épület udvarában a zsinagógát, ahol a báli zajt imaszó váltotta fel. Majd a második világháború idején csillagos házként működött, illetve itt nyomtatták az 1944 nyarán Pesten bujkáló Áron Rokeáh belzi rebbe, II. János Pál téren lévő haszid imahelyen elhangzott búcsúbeszédét. A vészkorszakot követően nem eszközöltek nagyobb változtatásokat a zsinagógán, így ha napjainkban erre járunk, akkor csupán a kezdeti évek üvegtetőjét nem láthatjuk.
1084 Budapest, Nagy Fuvaros u. 4. | Facebook
Vasvári Pál utcai zsinagóga
Terézváros rejtett kincse a lakóházak közé ékelt, nemrég felújított zsinagóga, amely a neogótikus és neoreneszánsz jegyeket ötvözi a korai szecesszió stílusával. A Fellner Sándor által megálmodott épületet még a Budapesti Talmud Egylet számára emelték 1886-ban, s az imaházként, tanintézetkén, könyvtárként is működő zsinagóga hamar a közösség szíve csücske lett.
Majd jött a második világháború, amikor a hitközösség száma megcsappant, az épület pedig rossz állapotba került. A változás szele a rendszerváltással érte el a zsinagógát, s a ’90-as években Oberlander Báruch rabbi munkájának köszönhetően újra felvirágzott az imaház. 1998 óta Magyarország egyetlen talmudi főiskolájának ad otthont a zsinagóga, ahol magyar és külföldi diákok tanulnak.
1061 Budapest, Vasvári Pál u. 5. | Weboldal
Páva utcai zsinagóga
Szintén a rejtőzködő zsinagógák sorát erősíti a Páva utcai imaház, amelyet Baumhorn Lipót, a neves zsinagógaépítész tervezett. Az 1924-ben elkészült épületet 1944 és 1945 között internálótáborként használták, majd 1945-től tartottak itt alkalmanként újra istentiszteletet.
Napjainkban egy 2004-ben felújított épület áll előttünk, 800 négyzetméteren elterülő világoskék díszkőfestéssel, fehér oldalfalakkal és arany díszítéssel. Az ámulatba ejtő díszítés mellett a templom különlegességei a földszinten látható nevesített üvegszékek, amelyeken a vészkorszak áldozatainak neveit olvashatjuk. Emellett a zsinagóga a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely otthona, ezáltal múzeumként is funkcionál.
1094 Budapest, Páva u. 39. | Weboldal | Facebook
Teleki téri imaház és zsinagóga
Több mint 100 éves lakóház őrzi az ország egyetlen szefárd rítusú ortodox imaházát, a „csortkovi” zsinagógát a Teleki téren. Nevét a mai Ukrajna területén található Czertków, azaz Csortkov városáról kapta, hiszen az apró zsinagógát alapító haszidok feltehetően innen származtak. A lakóház földszintjén berendezett imaházban 50 férfi és 30 nő fért el.
Hajdanán piaci kofák jártak ide, majd a háborús éveket követően a Teleki téri imaházba pártolt át a megszűnt kereskedők temploma és a Zsibárus házi zsinagóga megmaradt közössége is. Ekkoron minden hónap végén Szombatbúcsúztató halvacsorát szerveztek, s emellett napi szinten imádkoztak az épületben. Jelenleg a zsinagógába belépve az eredeti berendezési tárgyakat csodálhatjuk meg, a padsoroktól kezdve egészen a Tóra-szekrényig.
1086 Budapest, Teleki László tér 22. | Weboldal | Facebook