Az izgalmas túrázásokhoz nem kell feltétlenül messzire mennetek, hiszen Budapesttől nem messze csodálatos kirándulóhelyek várnak rátok a festői Dunakanyarban.
Búbánatvölgy
Esztergomtól nem messze, a Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, ami nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók között, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín a napfényes sétákhoz.
Szénrakodó
A dunai hajósok egyik kedvenc építménye, az esztergomi szénrakodó már több, mint ötven éve áll üresen, 2008-ban pedig ipari műemlékké is nyilvánították. Az épület valójában két hatalmas talapzaton álló szerkezetből, fémvázból és falburkolatból áll, mégis nagyon különleges látványt nyújt, ahogy a Duna fölé tornyosul. Az egyedi helyen és speciális adottságokkal bíró, vízben álló épületmaradvány felújítása és lebontása is igencsak költséges lenne, ezért még biztosan sokáig csodálhatjuk az egyszerre lenyűgöző, elgondolkodtató és már-már félelmetes szénrakodót az esztergomi Duna partján.
Kis-Strázsa-hegy
A Pilis hegységhez tartozó Strázsa-hegyek (őrhegyek) elnevezése az Esztergom 1595-ös ostromakor betöltött stratégiai szerepre utal, a környék pedig okkal népszerű a kirándulók körében. Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, de olyan csodálatos panorámát nyújt, hogy biztosan megér egy telefonhívást. Bővebb infó ITT.
Tündérkapu
A Nagy-Strázsa-hegyen, 290 méter magasságban található a már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek bámulatos, 7 méter széles előcsarnokát nevezik Tündérkapunak. A varázslatos , 60 méter hosszú barlang égre néző ablakait, csipkézett hídjait a termálforrások tevékenységének köszönhetően alakultak ki. A máig érintetlen terület egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a fokozottan védett területek közé tartozik, azonban egy lezárt, kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható járat továbbra is vár a kirándulókra.
Pálos kolostor
A Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán található az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok elsp kolostora, ami 1250-től 1304-ig szolgált a rend központjaként. A Szent Kereszt kolostor alapítója az esztergomi kanonok, Boldog Özséb volt, aki itt gyűjtötte össze a környék barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva, Istennek szentelt életet éljenek. A kezdetben egyszerű épületet többször átépítették, így különböző stílusjegyeket is viselt, majd a 16. században, a török hadjáratok során tűzvészben teljesen elpusztult. Romjaira egy 1961-es régészeti feltárás során találtak, az egykori templom, sekrestye, házikápolna és káptalanterem maradványai a mai napig megtekinthetőek.
Boldog Özséb-kilátó, Pilisszentkereszt
A 756 méter magas Pilis-tetőn találjuk a geodéziai torony átalakításával létrehozott Boldog Özséb-kilátót, amely a maga 17 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján nyújtózik a fellegek felé. Az egész évben szabadon látogatható építmény nyitott teraszáról varázslatos, 360 fokos panoráma tárul a kirándulók elé, amely látni engedi a teljes Dunazug-hegységet. A 2014-ben átadott kilátót a pálos rend alapítójáról, a pálos kolostorban remeteként élő Boldog Özsébről nevezték el.