Az Országos Kéktúra története az 1930-as években kezdődött, és népszerűsége azóta is évről évre egyre nagyobb. Magyarország leghosszabb, 27 szakaszból álló turistaútvonala hazánk északi részén vezet végig. Mi most a Kéktúra öt, kiemelkedően gyönyörű szakaszát hoztuk el nektek.
Írott-kő – Sárvár: 1. szakasz
Az Országos Kéktúra első és egyben az egyik legszebb útvonala az Írott-kőtől Sárvárig megtett 72,5 km hosszú szakasz. Itt először a Kőszegi-hegység patakokkal átszelt völgyeivel, valamint szebbnél szebb alpesi panorámát nyújtó kilátóival találkozunk. Utunk során a hegyvidéki táj megannyi lebilincselő kincsében gyönyörködhetünk, miközben Kőszeg történelmi városát és annak látnivalóit is megtekinthetjük. Majd e ámulatba ejtő magaslatokból ereszkedünk le a Kisalföldre, hogy egészen a Rába partjáig, vagyis Sárvárig gyalogoljunk. Itt apró falvak, eldugott kastélyok, arborétumok és régi templomok színesítik a túránkat, amelynek utolsó állomásaként bevehetjük a sárvári várat, és megpihenhetünk a város gyógyfürdőjében.
Kőszeg látnivalóiról még többet tudhatsz meg ebben a cikkben:
Tapolca–Badacsonytördemic: 5. szakasz
„Mennyi nyugalmat, gyönyörűséget, de látni és okulni valót nyújt e vidék” – 1936-ban Reichert Róbert geológus vetette papírra e gondolatokat az Országos Kéktúra egyik legkülönlegesebb szakaszáról. Ha a tapolcai Malom-tó partján megpihentünk, kezdetét veheti a 17,2 km hosszú túránk, egészen a Balaton-melléki tanúhegyek birodalmába, ahol a több millió éves vulkanizmus hatásai, a bazaltorgonák, valamint a vulkáni talajon életre kelt borkultúra nyűgöz majd le minket. A Szent György-hegy csodáit, a közeli bájos kápolnákat (Ify- és Lengyel-kápolna) elhagyva felfedezhetjük Szigliget várát is, és végül Badacsonyra érkezve fújhatjuk ki magunkat.
Rozália téglagyár–Dobogókő: 15. szakasz
A Kéktúra 15. szakaszán szinte végig, vagyis 22,8 km hosszan erdei terepen, hegyvidékek berkeiben kirándulhatunk, miközben többször is érintetlen, nyugodt környezet vesz minket körül. A Rozália téglagyártól indulva kis idő múlva már a Pilis ékszerdoboza kápráztat el minket. A Teve-szikla formavilága, a Kevélyeket kísérő kilátás után a Dera-szurdok vadregényes vidéke vezet el minket a Visegrádi-hegységbe. Itt, a Dunakanyarban találkozhatunk először igazán zárt hegyvidékkel, amelynek vulkanikus formakincse, összefüggő, alig lakott erdőtömbje egészen más hangulatot kelt, mint a Dunántúl tájai. Végül a Zsivány-sziklákat érintve jutunk el Dobogó-kőre, amelynek panorámájáról már oly sokszor ódákat zengtünk.
A Pilis-hegység megannyi kincset rejt magában:
Becske–Mátraverebély: 19. szakasz
Becske és Mátraverebély között a Cserhát leglátványosabb részét fedezhetjük fel a nem kevesebb, mint 73,9 km hosszú szakaszt jelentő kirándulásunk során. Utunk elején a Szanda-várrom csúcsa alá kapaszkodunk fel, ahonnan véletlenül se hagyjuk ki a hegytetőre vezető kitérőt. Ugyanis fentről megcsodálhatjuk a Cserhát erdőkkel, legelőkkel tarkított táját. Mindeközben, a falvakban járva igazi időutazásban vehetünk részt, hiszen a nógrádi lankavidék településképe a régi idők lenyomatait nagyszerűen konzerválta, és csak helyenként futhatunk bele új építésű nyaralókba. Majd Nógrádsipek érintésével a vulkáni csúcsok közé emelkedünk, ahonnan kis kitérővel már Dobogó-tető körpanorámáját élvezhetjük. Hollókő vára és nem mindennapi Ófaluja sem maradhat ki az útvonal állomásai közül, mire lassan a Kéz-kilátóval és a remetebarlangok érintésével Mátraverebélyre érünk.
Fedezd fel a Cserhátot még közelebbről:
Putnok–Bódvaszilas: 24. szakasz
Putnok és Bódvaszilas közötti 63,9 km-es szakaszon az országunk izgalmas karsztvidékét ismerhetjük meg, a fedetlen, kissé hullámos felszínű fennsíkokkal, mély völgyekkel, sziklakibúvásos, különösen meredek, szinte falakat képző hegyoldalakkal együtt. A Borsodi-dombságon átvágva útvonalunk érinti a Mohos-tavak különleges tőzegmohalápját, ezt követően egy bájos, aprófalvas környéken haladunk tovább, míg meg nem érkezünk Aggtelekre. Itt a Baradla-barlang lenyűgöző cseppkőformációit, a karsztosodott mészkőtakaró gyomrát is láthatjuk egy kis kitérővel.
Továbbhaladva Jósvafő és a Szelce-völgy csodáira lehetünk figyelmesek, míg a Ménes-völgyben hűs karsztvíz és szurdokszerű környezet vár minket. A hosszú kilométereket magunk mögött hagyva Szádvár romjaihoz kapaszkodhatunk fel, és végül a lélegzetelállító panorámát követően a Bódva völgyének pereménél, a Cserehát határán fejezzük be a túránkat.