Már csak két hétig látogatható a korabeli plakát- és iparművészet kiemelkedő alkotásait bemutató Art deco Budapest című kiállítás. Hogy meghozzuk a kedveteket a Nemzeti Galéria hiánypótló tárlatához, összeszedtük nektek a nagyvárosi életérzés építészetének néhány legjobban sikerült példáját a fővárosból. Sétára fel!
Lipótvárosi ELMŰ bérház és transzformátorház
A Honvéd és a Markó utca sarkán áll egy rózsaszín bérház, mellette pedig egy tégla homlokzatú transzformátorház – különbözőbbek nem is lehetnének, pedig mindkettő a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Rt. megrendelésére épült 1932-ben, art deco stílusban, Györgyi Dénes és Román Ernő tervei alapján (habár Györgyi egy 1933-as sajtónyilatkozatban tagadta, hogy kollégájának bármi köze lett volna a lakóépülethez). A trafóház erődszerű hangulatát az ék alakban kiugró falfelületek, a vertikális irányt hangsúlyozó ablakok és a kapun látható dombormű oldja, míg a mediterrán üdülővárosok épületeit idéző bérház zárterkélyeivel, homlokzati szobraival és csíkozott saroktornyaival hódítja meg a szívünket.
1055 Budapest, Honvéd utca 22.
Parisiana Mulató
A ma az Újszínház társulatának otthonául szolgáló Paulay Ede utcai épület 1909-ben kezdte meg hosszú, eseménydús pályafutását, akkor még Parisiana Mulató néven. Tervezője, a lechneri szecesszió cicomás bűvköréből frissen szabadult Lajta Béla a visszafogott luxus, a keleti motívumok és a geometrikus formák felé fordulva tulajdonképpen megelőlegezte a húszas években megjelenő art deco stílust. A kilencvenes években felújított kultúrpalota sima, tömbszerű, márvány burkolatú homlokzatát az egzotikusnak ható, arany és fekete attika teszi mozgalmassá, aminek a Mexikóvárost és Detroitot is megjárt Maróti Géza kerubszobrai kölcsönöznek szakrális, templomszerű hangulatot.
1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.
Dandár Gyógyfürdő
A ferencvárosi Dandár Gyógyfürdő Maróthy Kálmán tervei alapján nyitott meg 1930-ban, méghozzá a Közmunkatanács 1928-ban meghirdetett tisztaságifürdő-programjának első, presztízsértékű beruházásaként. Az építész munkájával sikeresen lovagolta meg a nyugaton akkor már javában tomboló art deco hullámát, ami többek között a klinkertégla borítású homlokzat függőleges lizénáiban, a csúcsdíszes pártázatban és az ablakok zöldre festett védőrácsaiban mutatkozik meg. A hollandos hangulatú épület kőkeretes kapuzatai is figyelmet érdemelnek: a csúcsíves kocsibehajtó a középkort idézi meg, míg a bejáratot egy gyönyörű Budapest-címer ékesíti.
1095 Budapest, Dandár utca 3.
OTI-székház
A Fiumei úti OTI-székház két szakaszban, 1913 és 1931 között épült fel, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint. Mai formájában inkább szélesebb, mint magasabb, ám nem mindig volt ez így: az eredeti tömbhöz a későbbi bővítéskor hozzáépült egy 18 emeletes torony is, mely a maga 73 méterével valódi felhőkarcolónak számított, és le sem tagadhatta volna art decós gyökereit. Volt itt minden, a teraszos kialakítástól a tulipános pártázaton át a sarkokat díszítő szoborcsoportokig és a hatalmas óralapokig. Mindössze az acélvázat sikerült kispórolni, ami miatt aztán statikai okokra hivatkozva 1969-ben el kellett bontani a mai párkány feletti szinteket.
1081 Budapest, Fiumei út 19/a
Nemzeti Lovarda
A számos színvonalas bérpalotát is jegyző ifj. Paulheim Ferenc 1932-33 között felhúzott, impozáns épületegyüttesének mára csak két mementója maradt ránk: az egyik a hatvanas évek óta Nemzeti Lovardaként emlegetett volt főépület (avagy kóbli), a másik pedig az Arena Mall előtti, modern kiképzésű ügetőtribün. Előbbi 2018-ban egy régóta esedékes, teljes körű felújításon esett át (Atelier Kis Péter), aminek hála újra régi fényében pompázik az art deco streamline tagozatát képviselő, letisztult lovasközpont.
1087 Budapest, Kerepesi út 7.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
A nemcsak sportolóként, de építészként is kimagasló tehetségű Hajós Alfréd legismertebb műve az ő nevét viselő margitszigeti úszócsarnok, melynek tervével az 1924-ben megrendezett párizsi olimpiai játékok művészeti versenyében ezüstérmet szerzett. Az 1930-ban átadott komplexum több, papíralapú újragondolást követően született meg, az amszterdami Olimpiai Stadion és az éppen szárba szökkenő modernizmus szerelemgyermekeként. A hazai téglaexpresszionizmus egyik legszebb példája díszítőelemeket csak csekély mennyiségben tartalmaz, ám azok kifejezetten art decós hatásokat mutatnak: lásd a bejárat feletti ablakokat elválasztó terrakotta csempéket és a zászlórudat.
1138 Budapest, Margitsziget
Vizy Márton