A Normafa története: Sisi hercegnő és még tevék is jártak egykor a kirándulóhelyen

A Normafa Budapest gyönyörű zöld oázisa, ahová oly sokszor, oly sokunk menekül a főváros betonrengetegéből. De vajon tudjátok, hogy milyen legendák fűződnek a hely több száz éves történetéhez, miért köthető Sisi neve is a környékhez, és mit kerestek tevék a Normafán? Most kiderül!

Normafa lejtő, háttérben a János-hegy. Fotó: Fortepan/Fortepan

A Normafa legendája

Nem nehéz kitalálni, hogy a Normafa elnevezés honnan ered, azonban a bükkfáról, amiről a nevét kapta, többféle legenda is szól. Ezek a mendemondák egészen Mátyás király koráig visszavezethetőek, miszerint a bükkfa akkor sarjadt, amikor a király megszületett. Míg egy másik szóbeszéd arról mesél, hogy Mátyás a fa árnyékában pihent meg.

blank
A legendás öreg bükk maradványa. Fotó: Fortepan/Fortepan

Az ősi fát sokáig Viharbükként emlegették az ittani sváb lakosok, majd a Normafa név csak a XIX. században ragadt rá. A Normafa vidéke már ekkor kedvelt kirándulóhely volt, sőt a Nemzeti Színház társulata is szívesen pihent a zöldellő fák között.

1840-ben történt, egy ilyen kirándulás során, hogy a kor híres színésznője, Schodelné Klein Róza egyszer csak dalra fakadt, és elénekelte Bellini Norma című operájából a Casta Diva nagyáriát. Ettől kezdve hívják az egykori Viharbükköt Normafának, amit később az egész környékre kiterjesztettek.

Sajnos a híres ősbükkfát már nem találhatjuk itt, mivel egy villámcsapás miatt 1927-ben kidőlt. Emlékére 1962-ben ültettek egy újat, az eredetit pedig a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el. A legendás bükkfának helyét ma már egy emléktábla is jelzi.

blank
Emléktábla Devecseri Gábor soraival. Fotó: Wikimedia Commons

Sisi és más előkelőségek is a Normafa csodájára jártak

„Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel – hangzott el Sisitől, amikor a valószínűleg  már 1870-1880-as években is álló messzelátóból megpillantotta a Normafa panorámáját.

blank
Erzsébet-kilátó, 1930. Fotó: Fortepan/Fortepan

A mai Erzsébet-kilátó feltehetően egy régi, fából készült helyén áll. Ez volt az első olyan épület Magyarországon, amely 1926-ban díszkivilágítást kapott, a Halászbástyát, a Parlamentet és a Mátyás-templomot is megelőzve.

Erzsébet királyné azonban nem csak a messzelátónál járt, szívesen kirándult a Normafa környékén is, így számos kalandban volt része. Emlékezetes kirándulása lehetett, amikor hirtelen rossz idő támadt a sétája során, és egy rozoga szekérrel szállították le a Disznófőig. De nem ez volt az egyetlen ilyen alkalom, máskor például egy környékbéli utcazenész cigánygyerek volt a kísérője a Szép Juhászné vendéglőig.

blank
Normafa lejtő, kilátás a Disznófő-forrás környékéről Fácánosra. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

A Normafát és vidékét pedig Sisi mellett az arisztokrácia krémje is felfedezte, és sorra jelentek meg a közeli vendéglőkben. A János-hegyi kilátónál és étteremben például IV. Károly és Zita királyné, Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István, sőt még a walesi herceg is járt.

Egy-két nem várt állat is megjelent a Normafánál

Az 1800-as években már valószínűleg nem jártak-keltek a Normafánál medvék, azonban néhány újságcikk szerint a helyiek számára nem volt elképzelhetetlen, hogy akár egy medve is megjelenjen itt. Így történt, hogy Bognár József tenoristát szokásos útja során sikerült Réthynek megviccelnie.

A művész barátja a színház ruhatárából vette kölcsön az egyik medvejelmezt, amibe a Normafánál belebújt, majd mikor meglátta Bognárt, négykézláb, medvemorgást utánozva cammogott ki elé.

A tenoristának nem is kellett ennél több, azonnal futásnak eredt, utána meg a medvejelmezes Réthy loholt. Mire a tréfamester leért Pestre, Bognár már rég elmesélte mindenkinek, hogy micsoda hős volt, és nem akarta elhinni, hogy a medve bőrébe a barátja bújt.

Ám míg a Normafa medvéi csupán legendák, addig egészen biztos, hogy a XX. század elején tevék sétálgattak a környéken.

Az I. világháború után ugyanis az állatkert ételkészletei megcsappantak, így az igazgatóság úgy döntött, hogy a vadgesztenye is megteszi majd zab és széna helyett. Három tevét betanítottak teherhordásra, és onnantól kezdve egy ideig ők szállították az elemózsiát a Normafától az állatkertig.

A Normafa mint Budapest egyik legsokszínűbb kirándulóhelye

Napjainkban már biztosan nem futhatunk össze tevékkel a Normafánál, de azért így is megéri legalább egyszer ellátogatni a környékre. Természetjárók, sportemberek, gyerekek, családok, kikapcsolódásra vágyók mind-mind jobbnál jobb helyeket találnak itt.

És ha elfáradtunk egy nagyobb túra után, akkor a Normafa tetején három pavilon is vár minket egy-két jó falattal, néhány pohár finom koktéllal vagy fröccsel, feltöltődés gyanánt.