Négy olyan budapesti templomot gyűjtöttünk össze nektek, melyek más, országos ismertségű imaházak hasonmásai, de önálló épületekként nézve is megállják a helyüket.
A jáki bazilika kicsinyített mása: Jáki Szent László-kápolna
A jáki bazilika kicsinyített, jelentősen átdolgozott mását a Vajdahunyad vára udvarán találjuk: Alpár Ignác 1896-os épülete eredetileg könyvtárnak épült (akkor még fából és vakolatból) 1904-1908 között, a Történelmi Főcsoport többi elemével egyetemben tartós anyagokból újjáépítették, végül 1915-ben Szent László király tiszteletére felszentelték.
Míg bélletes, szobrokkal és hat oszloppárral díszített kapuja az 1214-es alapítású jáki ős hű replikája, tornya a kassai Szent Mihály-kápolnáéra hajaz, alaprajza pedig egy másik középkori egyházi emlékünk, a lébényi Szent Jakab-plébániatemplomét követi.
A kápolna relatíve rövid történetének legjelentősebb eseménye a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik szentmiséje volt 1938-ban, melyet a később XII. Pius és VI. Pál pápa néven ismertté vált bíborosok tartottak.
1146 Budapest, Városliget
A szegedi dóm egyszerűsített mása: Angyalföldi Szent Mihály-templom
Foerk Ernő négy évtizedes pályafutása során ötvennél is több templomon működött közre: ezek közül az egyik utolsó, a Szent Mihályról elnevezett angyalföldi templom élete főműve, a szegedi dóm épületének kisebb, egyszerűbb verziója.
A két neoromán stílusú templom mind méretében, mind díszítettségében eltér egymástól, de a latin keresztet formázó alaprajz, a bazilikális elrendezés (a főhajó magasabb a mellékhajóknál), az észak-európai építészetből átvett tégla-architektúra és a vörös-fehér színek hangsúlyos használata együttes jelenlétének tükrében le sem tagadhatnák, hogy egy tervezői kútfőből fakadtak.
Érdekesség, hogy bár a szegedi székesegyházon már 1913-ban megkezdődött az építkezés, a Szent Mihály-templomot egy hónappal korábban, 1930. szeptember 21-én szentelték fel, szemben a Fogadalmi templomként is ismert katedrális október 24-i átadási dátumával.
1131 Budapest, Babér utca 17/B
Az esztergomi bazilika hasonmása: Magyarok Nagyasszonya-templom
A Népliget mellett fekvő Tisztviselőtelepen 1924 és 1931 között, Kismarty-Lechner Jenő elképzelései alapján, a Katolikus Vallásalap tervpályázatának szigorú megkötései szerint épült fel a város akkori második legnagyobb egyházi épülete, az esztergomi bazilikát koppintó Magyarok Nagyasszonya-templom.
A Ferenc József emlékére, Croy-Dülmeni Izabella főhercegnő irányítása alatt emelt templom az esztergomi előképnél jóval finomabb arányú, monumentalitásban azonban alig marad el tőle: alaprajza nyújtott görög keresztet mintáz, az épület közepét jókora vasbeton kupola koronázza, melyet négy kisebb saroktorony foglal keretbe, előre ugró kapuzatát a klasszicista hagyományok szerint oszlopcsarnok ékesíti, belső díszítését viszont már a Napóleon udvarából származó, a reformkori magyar építészet és az art deco világát egyszerre megidéző empire stílus határozza meg.
1089 Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér
A zsámbéki romtemplom mása: Árpád-házi Szent Margit-templom
A Lehel Csarnok szomszédságában magasodó, Szent Margit nevét viselő templomot sokan az ország egyik leghíresebb műemlékével, a jáki templommal hozzák kapcsolatba – tévesen.
A Möller István által jegyzett, vastag falaival és színes ólomüveg ablakaival (Róth Miksa munkái) középkori hangulatot árasztó épület mintájául valójában az egykori zsámbéki premontrei kolostor romtemploma szolgált, melynek 1889-es helyreállításán az építész is dolgozott: Möller volt a világon az első, aki a sérült épületrészeket kő helyett téglával pótolta, világosan elválasztva az eredetit a rekonstrukciótól.
Az Árpád-házi szent idejét megidéző, vasbeton szerkezetű, zsámbéki mészkőbe burkolt, kéttornyú templom közösségi finanszírozással valósult meg 1931-33 között, a “magyar ügy” mellett leghangosabban kiálló angol főúr, Lord Rothermere támogatásával.
1134 Budapest, Szent Margit tér 1.
Vizy Márton