A forgalmas belvárosi utaktól eltávolodva békés, hangulatos terekre bukkanhat az ember, már ha éppen jó irányba kanyarodik. A következő városi közterek a betondzsungel ölelésében megbúvó zöld szigetekként teszik élhetővé Budapestet.
Lőrinc Pap tér
A Kálvin tér és a Harminckettesek tere között fekvő négyszögletű tér egyik szegletében két épület találkozik, az 1893-ban épült Darányi-palota – ismertebb nevén asztalnokház –, valamint a neoreneszánsz Ráthonyi Reusz-palota, melyekkel szemben magasodik a Palotanegyed ékköve, a vöröstéglával borított Budapesti Jézus Szíve Templom. Utóbbi javarészt közadakozásból épülhetett meg Zichy Nándor gróf és Győry Teréz grófnő kezdeményezésére az 1800-as évek végén. A gróf építtette a tér Mária utcai részén magasodó eklektikus Zichy-palotát is, így nem meglepő, hogy grandiózus szobor állít neki emléket az apró, ámde hangulatos közterület közepén.
Bakáts tér
A IX. kerület szíve kétségkívül a Ráday utca és a Bakáts utca találkozásánál fekvő, nemrégiben újjászületett Bakáts tér, melynek közepén Ybl Miklós eklektikus remekműve, az 1879-ben felszentelt Assisi Szent Ferenc-templom szökell a magasba. A közterület Bakócz Tamás bíboros után kapta a nevét, akinek neve többféleképpen is előfordult a korabeli forrásokban. Mire egyértelművé vált a bíboros családneve, a Bakáts tér elnevezés már elterjedt a fővárosiak körében, így meghagyták. A megújult Bakáts tér zöld ágyásokkal és fákkal, egyfajta zöldszigetként húzódik a belvárosi betondzsungel közepén. Immáron padokkal, ivókutakkal, sakk- és malomasztalokkal várja a pihenni vágyókat.
Mikszáth Kálmán tér
A belváros egyik leghangulatosabb terét a Palotanegyed rejti, méghozzá a mindig nyüzsgő Kálvin tértől nem messze, a Szentkirályi utca, a Reviczky utca és a Krúdy utca találkozásánál. Neve természetesen nem véletlen: Mikszáth Kálmán író büszke józsefvárosi lakos volt, élt a Mária utcában, a Csepreghy utcában és a József körúton is, de a leghosszabb időt a tér egyes számú házában töltötte, amelynek nemrégiben felújított épületegyüttese ma a PPKE Bölcsészkarának szolgál otthonául. A tér központi eleme egy kedves kis szökőkút, amelyet padok és teraszhelyiségek ölelnek körbe, az igazán szemfülesek azonban kiszúrhatják a placc sarkában magasodó Mikszáth-szobrot is, amelyet Kocsis András szobrászművész készített 1961-ben.
Egyetem tér
A nem túl békés, ámde annál forgalmasabb Kálvin tér és a nem kevésbé nyüzsgő Ferenciek tere között félúton, a Kecskeméti utca ölelésében találjuk az egyszerre tágas és hívogató Egyetem teret. A városi köztér ad otthont az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara főépületének, amely büszkén magasodik az egykori mecset helyére épült, felújított Kisboldogasszony-templom szomszédságában. Patinás épületek mellett megannyi gasztronómiai gyöngyszemet is találunk a környéken, melyek főként az itt nap mint nap megforduló egyetemistákat hivatottak kiszolgálni. Alig egy sarokra innen bújik meg a főutak zajától szintén védett, tavasszal színpompás virágokkal teli Károlyi-kert is.
Kamermayer Károly tér
Mindenhez közel, mégis eldugott helyszínen rejtőzik az egyesített Budapest első polgármestere után elnevezett, aprócska Kamermayer Károly tér, amely a Gerlóczy utca és a Vitkovics Mihály utca találkozásánál, az V. kerület szívében terül el. A háromszögalakú köztér kialakulása nem tudatos várostervezés, hanem pusztán a véletlen műve. Az 1800-as évek második felében jött létre a környező épületek felhúzásával, azonban hosszú évtizedekig csupán az áthaladó forgalmat szolgálta. A Gerlóczy Kávéház 2004-es nyitásával fellendült a téren az élet, és a párizsias teraszon ücsörgőket sokszor zavarta a jelentős autós forgalom. Egészen 2017-ig kellett várni, hogy csillapítsák a forgalmat a környező utcákban, így ma már egy parányi, mégis hangulatos közteret találunk itt.