A tavasz beköszöntével remélhetőleg minél hamarabb megérkezik a jó idő is, és ismét egyre több időt tölthetünk a szabadban, a hosszabb nappaloknak köszönhetően pedig akár munka után is felkerekedhetünk egy sétára.
Kétségtelenül hangulatos andalogni a Duna-parton, megmászni a Citadellát, vagy egy kört tenni a Margitszigeten, azonban, ha már picit unjátok ezeket az útvonalakat, ideje felpezsdítenetek a sétapalettát. Összegyűjtöttük nektek azokat a helyeket Budapesten, melyek tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőek és tökéletes úti célok lehetnek, ha egy kellemes, pár órás sétára vágytok.
József-kilátó
A budai dombok között számos népszerű sétahely, kirándulóútvonal és látnivaló található: a népszerű Árpád-kilátó vagy a romantikus Gül Baba türbéje mellett pedig jóval kevesebb figyelmet kap a József-kilátó, ami ugyan eléggé elveszik a házak között, mégis csodaszép panorámával kecsegtet. A sokszor graffitivel lefedett kilátó házakkal övezte területen fekszik, így könnyen megközelíthető akár autóval is azoknak, akik nem másznák meg a sokszor meredek utcákat, napos időben pedig a Megyeri hídtól a Rákóczi hídig egyszerre látható a Duna összes budapesti hídja.
Külön érdekesség, hogy a Budai-hegység harmadik, hazánk hatodik leghosszabb barlangja, a József-hegyi-barlang, benne a világ legnagyobb hévizes eredetű barlangtermével, a Kinizsi-pályaudvarral épp a kilátó alatt húzódik meg, ám sajnos ezt nem lehet látogatni. Érdemes a környéken is körbenézni, hiszen elképesztően gyönyörű, múlt századi villák díszítik a Rózsadomb ezen részét.
1025 Budapest, Józsefhegyi utca
Napraforgó utca
A belvárosból könnyen megközelíthető, Pasaréten található Napraforgó utcai kísérleti lakótelep ideális úti cél mindazoknak, akik egy csendes környezetben szeretnének sétálni és nem utolsósorban szemügyre vennék a magyar Bauhaus kiemelkedő alkotásait. Ugyan a város számos kerülete büszkélkedhet gyönyörű múlt századi villákkal, az azonban, hogy egy egész utca azonos stílusú, egymáshoz tervezett épületeket sorakoztasson fel, teljesen egyedülálló.
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep az 1930-as években Európában már népszerűvé vált Bauhaus-eszme magyarországi csúcsalkotása, megtervezésével egy konkrét dolgot akartak bebizonyítani, mégpedig azt, hogy lehetséges száz négyszögletes telekre különálló, modern, kertes villaépületet építeni. Az elkészült 16 családi ház máig eredeti pompájában díszeleg, a kerítéseken pedig ott szerepelnek a tervezők nevei, így egy igazán egyedi, különleges látványt nyújt a környék.
1021 Budapest, Napraforgó utca 1-22.
Epreskert
Ha Pesten sétálnátok, és egy igazán izgalmas, alter helyet vennétek célba, a Városliget helyett keressétek fel a szobortemetőként is emlegetett Epreskertet. Nevét onnan kapta, hogy 1882 előtt egy elvadult eperfaliget állt a helyén, majd az 1870-es években különböző műtermek jöttek létre a területen. Többek között Huszár Adolf is kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába. 1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik, annak szobrász és festő műtermeinek ad otthont jelenleg, illetve kiállítások és egyéb rendezvények is színesítik a kert életét. A teljesen rendszertelenül elhelyezett régi és új szobrokkal teli kertben egészen szürreális élmény végigsétálni, és visszatérni is ajánlott, hiszen folyamatosan változik a felhozatal.
1062 Budapest, Bajza utca 41.
Jókai-kert
Amennyiben pazar panorámára és csendes kerti nyugalomra vágytok, illetve esetleg még a 19. századi irodalmi élet mindennapjaiba is beletekintenétek, irány a Jókai-kert! Az író életében meghatározó volt a természetszeretet, éppen ezért vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket, amin akkor egy elhagyott bánya és egy romos állapotban lévő ház állt. Minderre az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából 2200 forintért sikerült szert tennie, a magas ár egyik indoka pedig az volt, hogy az akkor még vadregényes kertből elképesztő kilátás nyílt a városra. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a felújított ház köré pedig egy kisebb díszparkot alakított ki.
A lenyűgöző svábhegyi lak adottságait nemcsak a Jókai család élvezhette ki: a kerti szüretek alatt itt zajlottak a magyar művészi élet nagy eseményei, sok író és újságszerkesztő fordult meg az évek során a mesebeli kertben. Az író halála után a területet elhanyagolták, a Jókai-villát rossz állapota miatt lebontották, üresen állt, majd 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2007 óta pedig védett történeti kert.
1121 Budapest, Költő u. 21.
Kis-Sváb-hegy
A Déli pályaudvartól és a Széll Kálmán térről is busszal könnyen megközelíthető Kis-Sváb-hegyet már a gyönyörű polgári villaépületekért is érdemes megnézni, ám külön bónusz az, hogy a tetején a sok épület között megbújik egy apróbb zöldterület is. A hegy oldala már minden irányból sűrűn beépült, ám ez a közel egy hektáros terület teljes erdei hangulatot kínál, annak ellenére, hogy a város közepén található.
A terület évszázadokon át kopár hegy volt, oldalán szőlőültetvényeket gondoztak, majd a 20. század elején a középosztálybeli polgárok töltötték meg, mivel ideális lakóhely volt: közel volt a városhoz, és gyönyörű kilátást nyílt a hegy oldalából. A második világháború alatt légvédelmiágyú-állomáshelyként szolgált, ezután csak az 1970-es években népesítették be ismét lakók. A Kis-Sváb-hegy tetején parkerdőt létesítettek 1978-ban, amit ritka és védett fajtájú növényekkel ültettek be. A hegy ezen része jelenleg természetvédelmi oltalom alatt áll.