A Mátrával és a Börzsönnyel szomszédos, javarészt Nógrád megyében elterülő Cserhátban nagy hegytömegek és hosszú gerincek nincsenek, őskori emlékek, tündéri falvak és vadregényes várromok viszont annál inkább! Az Északi-középhegység eme felejthetetlen élményekben és megkapó látványosságokban gazdag tája mindenki számára tartogat valami meglepetést. Engedjétek meg, hogy ezek közül most néhányról lerántsuk a leplet!
A cserháti lankákra épült Hollókő mesebeli utcaképe a magyar kollektív tudattalan kikerülhetetlen részét képezi: a fehérre meszelt, kontyolt nyeregtetős házak, a macskaköves Fő utca, na meg a templom fából készült, sötétre festett harangtornya egy élő település kellékei, amit legegyszerűbben egy 3000 forintos sétálójegy birtokában térképezhetünk fel. A felújítás alatt lévő vár nyitását márciusra ígérik, addig is érdemes felkeresni a Hollókői-patak mentén futó, a mosótavak történetét bemutató Kertek-alja tanösvényt, valamint a Felsőtold és Hollókő határában felhúzott, különleges kialakítású Kéz-kilátót.
Nem messze innen találjuk a Cserhát egyik legmagasabban fekvő és legrégebb óta lakott települését, Garáb parányi zsákfaluját, mely az ország egyik legnagyobb buddhista templomának szolgál otthonául. A Mahayana Buddhista Egyház vendégházakkal, japán fürdővel, emufuttatóval, baromfiudvarral, gyönyörű kerttel és a világ legnagyobb, két és fél tonnát nyomó terapeutikus hangtálával várja a látogatókat, akik a takaros község szívében helyet foglaló fogadó épületében vásárolhatják meg belépőjegyüket.
A Cserhát északi peremterületén található Páris-patak völgye Magyarország egyik leglátványosabb túraútvonalát rejti magában. A Palóc Grand Canyonként is ismert, átlagosan 15-20 méter mély és néhol csak néhány méter keskeny szurdok Nógrádszakál és a Szlovákiához tartozó Rárósmulyad között húzódik, kialakulása több millió éven át zajlott, felfedezése viszont alig vesz igénybe több mint három órát.
A kilátók szerelmeseinek Alsópetényt és Magyarnándort ajánljuk figyelmükbe: a hozzájuk tartozó Prónay- és Nagy-kilátó csodálatos panorámát kínál a Cserhát és messzebbi hegységek vonulataira, de a Prónay-kastély és a festői fekvésű Rézparti-víztározó is remek időtöltést ígérnek, de túrakedvelő olvasóinkról sem feledkeztünk meg!
Bujáki kalandok
A 13 kilométer hosszú, közepesen nehéz gyalogtúra a bujáki fából faragott sárgarigótól indul. Első megállónk a kis kápolnával koronázott Kálvária, ahonnan nincs messze következő látnivalónk, a bujáki várrom. A 13. században épült vár legalább öt alkalommal cserélt gazdát a török-magyar harcok alatt. A csereberének a törökök egy jókora robbantással vetettek véget 1666-ban, a mecsettel is rendelkező vár azóta pusztuló rom.
Innen a zöld Z-jelzésen folytatjuk utunkat az Egidus-forrás melletti pihenőig, majd megmásszuk a 466 méter magas Sasbércet, ahol az ország egyik legszebb kilátója, a vadászkastélyból kialakított, csak hétvégén látogatható Sasbérci-kilátó fogad minket. Lefelé haladva először a Kis Mész-hegyet érintjük, majd a Buják-patakot követve megérkezünk a régi andezitbányához, végül pedig vissza Buják központjába.
Vártúra a Cserhátban
9 kilométeres körtúránk Szandaváralján veszi kezdetét. Az Országos Kéktúra jelzését követjük, a Mária-forrást elhagyva egy erdei emelkedőn haladunk tovább, majd a kék L-jelzésre váltunk, amiről le sem térünk a páratlan panorámát kínáló középkori várromig. A vulkáni kúpra épült szandai vár története a megszólalásig hasonlít bujáki rokonához, annyi különbséggel, hogy ezt a várat a magyar hadak rombolták le még a 16. század közepén.
A hegytetőről leereszkedve a szandavári andezitbánya felé vesszük az irányt, ahol feltárul előttünk a 15-20 millió évvel ezelőtt működő vulkán belseje. A bányaudvar után kövessük a zöldsáv-jelzést vissza Szandaváraljára, és ha esetleg belefér az időnkbe, keressük fel a becskei Megvilágosodás-sztúpát.
Vulkánok nyomában
A végére hagytuk a legkönnyebbet, a Cserhát északi részén vezető 8 kilométeres túránkat. Salgóbánya központjából a piroskereszt- és a sárgasáv-jelzések mutatják az irányt a vulkáni magaslaton álló Salgó vára felé: a tatárjárás után épített, három részből álló kővár eredetileg Somoskő és Fülek várával együtt szolgálta a térség védelmét. A várból csodálatos kilátás tárul elénk Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára, valamint túránk következő állomására, a Boszorkány-kő néven is illetett Kis-Salgóra, ahonnan a népi emlékezet szerint régen a boszorkánysággal vádolt asszonyokat a mélybe taszították.
Ezután az országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark látogatóközpontja és az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény következik, majd visszatérünk Salgóbánya piciny településére.
A Cserhát ötször
Megjött a kedvetek egy kis téli barangoláshoz a Cserhát hullámzó lankáin? Akkor mutatjuk az irányt kedvenc éttermünk, borászatunk, szállásunk, kulturális és családi úti céljaink felé!
Bableves Csárda | Pite Pincészet | Prónay-kastély | Forgách-kastély | Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja
Bableves Csárda, Alsótold
A 21-es főútról Hollókő felé vezető út mellett, Alsótold határában várja az éhes szájakat a kultikus Bableves Csárda. A klasszikus nógrádi ízek üdítően autentikus lelőhelyéről van szó, ahol palóc népművészeti motívumok, készséges kiszolgálás és bőséges adagok nyújtanak testi-lelki felfrissülést a túrázásban megfáradt vendégeknek. A levesek közül a hagyományos receptúra szerint készített palóclevest és a babgulyás csárda módra tételeket emelnénk ki, utóbbi marhahús, parasztkolbász és füstölt csülök hármasával dönt le a lábunkról, főételek frontján pedig pörköltek, pecsenyék és olyan felvidéki finomságok közül válogathatunk, mint például a tócsni vagy a sztrapacska.
3069 Alsótold, Bablevespuszta 7/8.
Pite Pincészet, Pásztó
A pásztói Pite Pincészet öthektárnyi ültetvényen termeszt Irsai Olivér, chardonnay, oportó, merlot, cabernet franc és veltelini szőlőfajtákat, amiket aztán kézműves és terméskorlátozó technológiák segítségével elegánsan savas, érett tanninokat tartalmazó borokká dolgoznak át. A Mátrai borvidék nyugati részén, a Cserhát és a Mátra ölelésében megbújó családi birtokon ugyanúgy találunk ötvenéves és viszonylag új telepítésű tőkéket, a hordókban fajtaborokat és a különböző szőlők, valamint a terület adottságait ötvöző házasításokat is: ilyen a pincészet birtokbora, a 2013-as évjáratú, gyümölcsös ízvilágú Csenter Cuvée, amely cabernet franc, merlot, cabernet sauvignon és turán fajták összeállításával készült.
3065 Pásztó, Alkotmány út 21.
Prónay-kastély, Alsópetény
Nógrád megye számtalan nemesi kúriája közül csak kevés érte meg a 21. századot, közülük is még kevesebb, amely a mai napig használatban van. Az alsópetényi Prónay-kastély ezen kivételesen szerencsés arisztokrata rezidenciák közé tartozik: az 1750 körül barokk stílusban felépült épületegyüttes műemléki igényű felújítása tíz évvel ezelőtt fejeződött be, múlt és jelen tökéletes összhangját eredményezve. A korhű berendezésű Nagykastély, az épület alatt húzódó borospince, a ligetes, erdőszerű kastélypark, valamint az innovatív wellnessrészleggel, multifunkcionális jógateremmel és szaunavilággal felszerelt Balance Spa garantálják a teljes kikapcsolódást.
2617 Alsópetény, Kossuth Lajos út 34.
Forgách-kastély, Szécsény
Az északról méretes angolparkkal szegélyezett szécsényi Forgách-kastély elődjének története a 14. század második harmadáig nyúlik vissza. Az egykoron várfallal körülvett, többtornyos, négyszögletes várkastély fénykorának a török pusztítástól való félelem vetett véget 1663-ban, mikor is a várat védeni hivatott idősebb Koháry István a közeledő török hadak hírére felgyújtotta az épületegyüttest és a biztonságosabb Fülekre vonult vissza. A romos épületet fia, az ifjabb Koháry javíttatta ki, a ma látható, H-alaprajzú, barokk stílusú kastélyt azonban már a Forgách családnak köszönhetjük, akik az 1753-1763 között lezajlott nagyszabású átalakítást elrendelték. A kastély ma a Kubinyi Ferenc Múzeum helytörténeti, régészeti és vadászati-vadgazdálkodási kiállításainak ad helyet.
3170 Szécsény, Ady Endre utca 7.
Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja
Habár a szlovák-magyar határ mentén fekvő Ipolytarnóc első említése a 14. századból származik, története sokkal régebbre nyúlik vissza, ahogy ezt a környéken az 1830-as évek óta zajló ásatások újra és újra bebizonyítják. A természetvédelmi területen működő, akadálymentesített Ipolytarnóci Ősmaradványok Miocén Parkja a Paratethys fenekétől a vulkánok tetejéig ívelő időutazásra csábítja a családokat, hétmillióéves bükkábrányi ősfák mellett a világ legnagyobb megkövesedett Pinus-féléjével, cápafogakkal, levélnyomatokkal, ősi lábnyomokkal, folyamatban lévő feltárásokkal, 3D-ben megelevenedő őslényekkel, valamint számos izgalmas tanösvénnyel, köztük a némi bátorságot igénylő Tuzson lombkoronasétánnyal.
3138 Ipolytarnóc, Külterület 039 hrsz