Az idei extrém melegben többször olvashattunk, hallhattunk arról, hogy több településen is akadozik a vízellátás. Habár a probléma jelenleg inkább az agglomerációban található városok hirtelen lakosságszám-növekedéséhez köthető, könnyen lehet, hogy a közeljövőben a klímaváltozás miatt is találkozhatunk a problémával. A mezőgazdaság, az élelmiszereink megtermelése és a háztartási tevékenységek is igen vízigényes folyamatok, de kis odafigyeléssel tehetünk azért, hogy a víz érték maradjon, mégse luxuscikként kelljen tekintenünk rá.
Tényleg olyan kék ez a bolygó?
Ha a Földre gondolunk általában egy nagy kék bolygó jut eszünkbe némi szárazfölddel. Földünket valóban nagy területen borítja víz, ennek azonban csak a 2,5%-a édesvíz. Vannak olyan területek, amelyek évtizedek óta küzdenek vízhiánnyal, napjainkban kb. 800 millió ember nem jut megfelelő ivóvízhez, de ez az elmúlt pár évig nagyon távolinak tűnt tőlünk, európaiaktól. Az európai kontinens bőséges édesvízkészlettel rendelkezik, azonban a területi eloszlás miatt Európában is vannak olyan országok, főleg délen, amelyeket érint a vízhiány. A víz életünk minden szegletében szerepet játszik: az alapvető szükségletek kielégítése mellett használati tárgyaink, könyveink, telefonunk előállításához és élelmiszereink megtermeléséhez is szükségünk van rá.
A te ebéded mennyi vizet rejt?
Itthon átlagosan közvetlenül (iváshoz, tisztálkodáshoz, locsoláshoz stb.) kb. 100 liter vizet fogyasztunk fejenként, rejtett vízhasználatunk viszont ennek akár hússzorosa is lehet. Ahogy fentebb említettük, tárgyaink, szolgáltatásaink és élelmiszereink előállításához vízre van szükség, habár közvetlenül ezt az elhasznált vizet nem látjuk, mégis beleszámítjuk a teljes vízlábnyomunkba.
A mezőgazdaság Földünk édesvízkészletének 70%-át használja, ételeink vízlábnyoma hatalmas, hiszen ide számoljuk az öntözésnél használt vizet, az előállításhoz, szállításhoz szükséges vizet, de a termelés során elszennyezett vizet is. Legnagyobb lábnyommal az állati eredetű termékek rendelkeznek; ha például egy éven keresztül hetente egyszer megeszünk egy marhahúspogácsás hamburgert, azzal három évre elegendő ivóvizet “elfogyasztunk”. Az olyan egzotikus alapanyagok, mint a kávé vagy a csokoládé is dobogós helyen végeznének, ezekből viszont összességében kevesebbet fogyasztunk, használunk. Ha tehát víztakarékosabb ebédre vagy vacsorára vágyunk, érdemes a helyi, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket és gabonákat előnyben részesíteni.
Víz, takarékon
Emellett pedig a közvetlen vízfogyasztásunkra is érdemes figyelni, hiszen nemcsak a bolygónk, de a pénztárcánk is megköszöni odafigyelésünket. Érdemes például karbantartani gépeinket, eszközeinket, hiszen egy csöpögő csap éves szinten akár 5000 liter vizet is elpazarolhat. Ha tehetjük, válasszunk víztakarékos eszközöket, szereljünk perlátort a csapokra, ezzel 30-40%-ot is spórolhatunk. A nagy melegben a társasházi csövek könnyen átmelegednek, így a csapból is meleg víz folyik sokszor, ezt elkerülhetjük, ha az esti órákban, amikor többen használják a hálózatot, kiengedünk néhány kancsó vizet és betesszük a hűtőbe. A zöldségek vagy tojás főzésekor használt vizet se öntsük ki, inkább várjuk meg, míg kihűl, és locsoljuk meg vele a növényeket, hálásak lesznek érte!
További víztakarékos tippekért, ötletekért kövesd augusztusban a Felelős Gasztrohős Alapítvány Nálatok mi folyik? nevű kampányát!
