Wes Anderson 2014-es rendezése, a Grand Budapest Hotel úgy csinált sok milliódolláros ingyenreklámot a magyar fővárosnak, hogy Kelet-Németországban forgatták, és a kitalált Zubrowka Köztársaságban játszódik. Habár a címszereplő hegyvidéki hotelt hiába keressük a Duna két partján csatangolva, a város eklektikus hangulatú utcáit járva bárki könnyen megértheti, miért is döntött úgy a karakteres színvilágú, szimmetrikus kompozíciójú filmjeiről ismert rendező, hogy filmjét Budapestről nevezi el, és nem, mondjuk, Párizsról vagy Rómáról. A népszerű, 1,3 millió követővel rendelkező Instagram-oldal, az Accidentally Wes Anderson példáján felbuzdulva összegyűjtöttünk nektek négy budapesti épületet, amelyek bármelyik Wes Anderson-filmbe tökéletesen beleillenének!
Gellért Szálló és Gyógyfürdő
A Gellért-hegy lábánál álló gyógyfürdőt még maga II. András alapította; iszapos vize állítólag jó hatással volt a szifiliszre, emiatt később a törökök is előszeretettel merítkeztek meg benne. A szálló- és fürdőépület 1912 és 1918 között, orosz hadifoglyok bevonásával épült meg az ódon Sáros-fürdő pótlására, Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei alapján.
A messziről is jól látható barokkos vonalvezetésű kupolák alatt szecessziós épületegyüttes bújik meg, a szálloda jellegzetes előtetője fölött Gárdos Aladár reliefjei sorakoznak, a fürdőrészleg íves főbejáratát pedig a gyógyulás folyamatát jelképező szoborcsoport keretezi. A fürdő letaglózóan szép előcsarnokát tíz, Róth Miksa műhelyében készült ólomüveg ablak világítja be, amelyek az Arany-féle Buda halála jeleneteit ábrázolják, a termál részleg falait pedig mindenhol gazdagon kimunkált, színes Zsolnay-kerámiák és mozaikok borítják.
Központi Vásárcsarnok
A CNN által 2013-ban Európa legszebb piacának kikiáltott, több mint 10.000 négyzetméteres alapterületen terpeszkedő Központi Vásárcsarnok 1897-ben került átadásra, a Hold utcai, a Rákóczi, a Klauzál és a Hunyadi téri vásárcsarnokokkal egy napon. Egy, a Duna partján fekvő, zárt terű piac ötlete Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítésekor vetődött fel először a városatyák fejében, a saját vasúti rakodóvágánnyal és földalatti, hajózható folyosóval ellátott csarnok az egyik legnagyobb, Kamermayer Károly újdonsült polgármester nevéhez fűződő beruházás volt.
A Központi Vásárcsarnok nem csak elképesztően gazdag kínálatával ejti ámulatba a járókelőket: Pecz Samu szecessziós formajegyeket magán viselő, alapvetően neogótikus stílusú épülete legalább ennyire híres óriási acél tetőszerkezetéről is, amelyet a Zsolnay-gyár színjátszó kerámiacserepei díszítenek.
Hotel Corinthia
Az elegáns Hotel Corinthia eredetileg Grand Hotel Royal néven nyitotta meg kapuit a millenniumi világkiállítás évében, Európa legnagyobb szállodájaként: a három szárnyban összesen 350 szoba kapott helyet, de volt saját cukrászdája, élelmiszerboltja, bankja, postája és fodrászata is, az átriumot pedig a francia Riviéráról származó pálmafák ékesítették. Nem sokkal a hivatalos megnyitó után a Lumiere fivérek itt tartották az első magyarországi filmvetítést, 1915-ben pedig a díszes bálterem átalakításával itt nyílt meg az 1000 férőhelyes Royal Apolló (később Vörös Csillag) mozgószínház, ami egészen 1997-ig működött.
A Corinthia-lánc 2002-ben vásárolta meg és újíttatta fel Ray Rezső eklektikus épületét, amelyet tíz évvel később maga Wes Anderson is meglátogatott, hogy ihletet merítsen következő filmjéhez.
Széchenyi Fürdő
A Városliget első artézi kútját Zsigmondy Vilmos kezdeményezésére fúrták meg, a 970 méteres mélységből feltörő, 74,5 fokos hévíznek pedig már 1881-ben rengeteg rajongója akadt. Az ideiglenes fürdő helyére Czigler Győző műegyetemi tanár tervezett állandó épületet, ám korai halála miatt nemhogy az építkezés befejezését (1913), de még a kezdetét (1909) sem érhette meg. A neobarokk és neoreneszánsz elemeket vegyítő, historizáló fürdőpalota külső és belső díszítésében is kiemelt szerepet kapnak a vízhez kapcsolódó motívumok, mindenhonnan vízi szörnyek, kagylók, halak és sellők tekintenek vissza ránk.
Míg megnyitása évében 200 ezer vendéget fogadott, addig 1919-ben közel 900 ezren váltottak jegyet a Széchenyibe: a látogatók kezdték kinőni a medencéket. Az 1927-es, Francsek Imre-féle bővítés során három kültéri medencével és egy új uszodával is gazdagodott a tükrös szerkezetű komplexum. Közben kiderült, hogy a régi forrás önmagában már képtelen eleget tenni a megnövekedett igényeknek, ezért hát fúrni kellett egy újabb kutat: az 1938-ban átadott Szent István-kút 1256 méter mélyre nyúlik le, ahonnan Európa egyik legmelegebb, 77 fokos hévíze tör elő, hogy megtöltse a világhíres fürdő mind a 18 medencéjét.
Vizy J. Márton