1979 óta október 16-án “ünnepeljük” az élelmezési világnapot. Az idézőjel nem véletlen, hiszen a világnap az éhínség elleni harcra hívja fel a figyelmet. A világon több mint 2 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő élelemhez, miközben az Európában és az USA-ban elpazarolt élelmiszerekkel a Föld minden lakója háromszor jóllakhatna.
Az élelmiszer-pazarlás korunk egyik legégetőbb problémája, holott kis odafigyeléssel megelőzhetnénk. Mégis, manapság az élelmiszereink egyharmada a kukában végzi, csak Európában 1682-szer annyi kilogramm élelmiszert dobunk ki, mint a Titanic súlya. A FAO adatai szerint az élelmiszerek 14%-a már a piacra kerülés előtt kidobásra kerül, a perifériaországokban ezt általában a mezőgazdaság fejletlensége, a logisztika, az innováció hiánya okozza, a centrumországokban pedig inkább az élelmiszerláncok és a vásárlók magas elvárásai. Míg az előbbi területeken inkább az élelmezési lánc elején keletkezik élelmiszerhulladék, addig Európában javarészt a háztartásokban és a kereskedelemben jellemző az élelmiszerpazarlás.
Itthon, a NÉBIH adatai alapján évente átlagosan 68 kg ételt dobunk ki fejenként, főképp főtt ételeket, péksüteményeket és zöldséget, gyümölcsöt. Ha nemcsak kilóban, de pénzben is szeretnénk kifejezni ezt a mennyiséget, akkor egy négytagú családra nézve 50 ezer forintra rúgna a számla. A természetnek, a Földünknek azonban még drágább a pazarló életmódunk; vizet, energiát, földterületeket vesztegetünk el azzal, hogy a hűtő sarkában felejtjük a joghurtot vagy egy csomag salátát. Ezzel pedig hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, a talajszennyezéshez, a vízhiányhoz, a biodiverzitás csökkenéséhez és az egyenlőtlen eloszlás miatt az éhezéshez is.
Mégis hogyan járul hozzá a klímaváltozáshoz az a pár zsemle és a répa héja, amit a héten kidobtál? A szerves hulladékok, ha nem komposztáljuk őket, általában a szemétlerakóra kerülnek, ahol a bomlás során üvegházhatású gázok (metán, szén-dioxid) keletkeznek, melyek bekerülve a légkörbe hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Így lehet az, hogy ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó lenne az USA és Kína után.
A nyomasztó számok után van egy jó hírünk is, pár egyszerű lépéssel is tehetsz az élelmiszerpazarlás ellen! Építs be néhányat, vagy akár az összeset, a Felelős Gasztrohős Alapítvány #zerofoodwaste tippjei közül és legyél te is bolygómentő hős!
A Felelős Gasztrohős #zerofoodwaste tippjei:
- Ökölszabály, hogy ne menjünk éhesen, fáradtan bevásárolni. A boltban terjengő illatok és a korgó gyomrunk impulzusvásárlásra vagy túlvásárlásra ösztönözhetnek.
- Csak annyit vegyél meg, amennyire valóban szükséged van. Ebben segíthet, ha listával mész bevásárolni vagy előre megtervezed a heti menüt.
- Alkalmazd a FIFO elvet, és a régebbi termékeket tedd előre a hűtőben, polcon.
- Használd fel az alapanyagokat az orrától a farkáig, vagy a levelétől a gyökeréig.
- Főzz alaplevet a zöldségek héjából, leveléből és a nyesedék húsokból.
- Gondold újra a maradékot. A maradék krumplipüréből például készülhet pogácsa, a leveshúsból és zöldségekből szendvicskrém.
- Ha túl sokat főztél valamiből és már nem bírod megenni, fagyaszd le vagy ajándékozd el barátoknak vagy rászorulóknak.
További tippekért, maradékmentő receptekért látogass el a Felelős Gasztrohős Alapítvány honlapjára, vagy töltsd le az applikációjukat!
