Tudtad?
- A különleges folyam-tengerjáró hajókat magyar mérnökök tervezték 1934-ben, és a Ganz és Társa Rt. építtette őket. A hajónak meg kellett felelnie úgy a folyami, mint a tengeri hajózás egymásnak sokszor ellentmondó követelményeinek.
- Az árvízkatasztrófák közül az 1838. évi volt a legsúlyosabb, a jeges ár 10,29 méter magasságban tetőzött. Pest nagy részét és Óbudát is 2,2-3 méter magasságban elöntötte a víz. Pest házainak több mint fele összedőlt, a többi is megrongálódott, mindössze csak 27 ház maradt épen.
- Magyarország első gőzhajóját Bernhard Antal pécsi órásmester építtette, olyan saját szabadalmaival, mint a malom-lapátkerék és a gőz fejlesztéséhez használt csőrendszer.
- Ma a Nagykörúton akár hajóval is közlekedhetnénk, ha Reitter Ferenc egyik Duna szabályozására vonatkozó javaslata nyomán nem körút, hanem csatorna épült volna.
Ha újdonságként tekintesz a fenti állításokra, a Beyond Budapest Horgonyt fel! című hajózástörténeti sétája számos érdekességet tartogat számodra.
A Duna Európa második legnagyobb folyója és Budapest természetes sugárútja. A Beyond Budapest sétáján – ha nem is a vízen, de a város vízparti területein járva – felidézzük az itt lakók folyóval és tengerekkel való kapcsolatát. A sétán a magyar folyam- és tengerhajózás történetébe és aktualitásaiba nyerünk bepillantást, feltárva egyebek között az olyan egzotikumokat, minthogy miért és hogyan lett Budapest tengeri kikötő, s miért az ma is.
A hajózás jellemzően nem része a magyar identitásnak, s ma már az sem közismert, hogy ez nem volt mindig így, pedig Budapest a Nemzetközi Duna Bizottság székhelye, ami azért is különleges, mert ez az egyetlen ENSZ szakosított szerv, amely Magyarországot választotta székhelyéül. Alig száz esztendővel ezelőtt még az Ausztriával közös haditengerészetünk Európában a hatodik, a világon pedig a nyolcadik legerősebb haditengerészetnek számított. A kereskedelmi tengerészet egykori honi kikötője, a Fiume (ma már Rijeka) a világ tizedik legnagyobb kikötője volt, a Dunán közlekedő hajóállomány pedig mind mennyiség, mind minőség tekintetében dobogós helyen állt Európában. A hajózásban és a hajózásért dolgozó legénység, tisztviselők, mérnökök és iparosok szaktudása a világ élvonalába tartozott. Ennek köszönhető, hogy az első világháború után tengerpartját vesztett ország fővárosában még az 1990-es években is tengeri hajókat gyártottak.
A városon máig látható nyomot hagyott a hajózás, s aki hozzáértéssel vezérli lépteit, ma is találkozhat e korszak rendhagyó emlékeivel abból az időből, amikor még ténylegesen Budapest volt a Duna fővárosa. A rakpartok ma már csak zsúfolt és szennyes autóutak a folyóparton, ahol egykor élénk hajósélet zajlott: vidéki kofák érkeztek a folyóparti városokból és falvakból portékáikkal a pesti vásárcsarnokokba, sietős utasok indultak Bécsbe vagy épp Belgrádba a vasút kiépülte előtt a mainál jóval bizonytalanabb szárazföldi utazás helyett a tágas, gyors és kényelmes gőzhajókat választva. A rakpartokon tárházak és nagy hajótársaságok palotái emelkedtek…
Sok évtized múlt el, s a magyar hajózás szinte észlelhetetlenül csekély méretűre zsugorodott azóta, ám az épületek – mint a tágas világ izgalmas történeteit mesélő magányos turisták – itt maradtak. Velünk. Vajon megértjük és megszeretjük őket? Végigjárva e rendkívüli történetek nevezetes helyszíneit mindenesetre új életre kelhet minden történet, amelyről a Kék Duna rakpartot csapdosó, rejtelmes-szépen csillogó hullámai mesélnek.
A Horgonyt fel! – Hajózástörténeti sétát Dr. Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesületének – az ország legrégebbi (1911-es) alapítású és ma is működő hajózási hagyományápoló civil szervezetének – elnöke vezeti, aki az egyesület működése során összegyűjtött információkat osztja meg az érdeklődőkkel.
A Budapest Beyond Sightseeing csapata több mint 10 éve vezet szocio-kulturális városnéző sétákat Budapesten. A kezdetekben elsősorban a nyolcadik kerületben kalauzolták a sétálókat, de egy ideje már a város más területei felé is kikacsintgatnak, különösen a belváros és Óbuda irányába. Mára specialitásukká vált, hogy a város mélyére hatolva, annak valódi arcát, lakóit mutatják be. Céljuk, hogy programjaik során a múlt és a jelen átélhetővé, megérthetővé váljon. Arra törekszenek, hogy vendégeik velünk, egymással és a várossal is interakcióba lépjenek.
Fotókredit: Chripkó Lili