Egy jó zene ellazít, energiával tölt el, új világokba vezet. Bármilyen zenei stílus is álljon közel hozzád, a Budapest Music Centerben biztosan találsz kedvedre való koncertet. Hogy miért vagyunk ebben annyira biztosak? Íme, öt kihagyhatatlan program a BMC februári kínálatából. 

Human Feel – 02. 04. ( hétfő) – 20:00

Az újraegyesítések nagyon ritkák a jazzben. A Human Feel mégis újra együtt zenél. A kamarazene, a free jazz és az alternatív rock szikrázó fúziója az eredeti szellemiségben szólal meg ismét. 2019-ben a régi energiákkal és hangzással áll a budapesti színpadra ez az ikonikus zenekar.

Bastien és Bastienne, ifjúsági koncert – 02. 09. (szombat) – 10:30

Bastien és Bastienne szerelme valamikor régen, talán a XVIII. században kezdődött és a mai napig tart. Kapcsolatuk a kezdetekben úgy alakult, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Csakhogy a viszály, ahogy sok más nagy szerelem történetében is, ebben a mesében sem kíméli a boldog párt, és próbára teszi őket. Így hát varázslat, kétségek és könnyek árán igyekeznek a szerelmesek, hogy visszakapják egymást.
Három felnőtt ember mesél szerelemről, csalódásról, kétségekről és bizalomról gyerekeknek. Mindezt persze játékosan és humorral. A Bastien és Bastienne mindent tartalmaz kicsiben, amiért annyira szeretjük a “nagy” Mozart operáit: karakterek, szerelem, ármány, és rengeteg humor – és a nyiladozó lángész első zenei szárnypróbálgatásai.

Concerto Armonico: Carl Philipp Emanuel Bach 2. – 02. 10. (vasárnap) – 19:30

Miben áll a koncert jelentősége? Abban, hogy C. P. E. Bach életművéből ezidáig rengeteg kompozíció szinte hozzáférhetetlen volt és emiatt soha, vagy ritkán hangzott csak el. Most a BMC remek koncerttermében megszólaltathatják a CD-n már rögzített 52 billentyűs versenyművet, a világon először koncertsorozatként. A versenyművek mellett egyéb műfajokkal: a szerző szimfóniáival, kamarazenéjével és szóló-billentyűs szonátáival színesítik a zenészek a koncertműsorokat.

Kurtág: Bornemisza Péter mondásai – Tony Arnold és Csalog Gábor – 02. 11. (hétfő) – 19:30

1968-ban, a budapesti bemutató után írt így Kroó György a műről: „…egyetemes érvényű nyelv, csodálatos, szabadon áradó invenció… ismeri az Allegro barbaro dübörgését, a képfestés karaktereit és báját, az emberi hang hajlékonyságát… a legbonyolultabb és a legegyszerűbb ötvözete… a magyar prozódia új lehetőségei.” Ha már akkor látszott e mű mérföldkő-jellege a magyar zenében, vajon miért kellett 25 évet várnunk egy újabb budapesti előadásra – s ezután pedig újabb 25 évet mindmáig? E zene lávafolyam, mely maga alá temetheti előadóit. Az eljátszhatatlanság határait feszegeti. A lehetetlen elérését megcélzó heroikus küzdelem gesztusa is része a műnek: szerzője beethoveni alkat.

Az angol Aranykor csembalózenéje – 02. 22. (péntek) – 19:00

A 17. századi Anglia fénykorát I. Erzsébet uralkodásának idején érte el. A királynő, aki amellett, hogy egy birodalom erőskezű uralkodója volt, rajongott a művészetekért, különösen a zenéért. Több beszámoló szól arról, hogy a királynő virtuóz módon játszott csembalón és orgonán. A londoni Victoria & Albert Múzeumban őrzik az uralkodó saját, Velencében készült hangszerét. Ez is mutatja, hogy amellett, hogy az olasz szerzők jelentős hatással bírtak a kor angol komponistáira a billentyűs hangszerek jelentős része is Itáliából érkezett a szigetországba.