A kívülről csendesnek tűnő Kossuth téri épületben gőzerővel folyik a műtárgyak költözésének előkészítése. Minden műtárgy azonos bánásmódban részesül: mindet kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, befotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250 000 tárgy, valamint az archívumi adattárban őrzött dokumentum, fénykép és negatív fog megmozdulni a következő időszakban.
A műtárgyvédelem is kiemelt szerephez jut. Csont, fa, kerámia, fém, bőr, emberi haj gyakran egy műtárgyban vagy műtárgy-együttesben egyszerre van jelen, ami hatalmas kihívás a szakembereknek. Figyelembe kell venni minden egyedi sajátosságot, különösen, ha a szerkezetükben is meg kell, hogy erősödjenek a tárgyak ahhoz, hogy egyáltalán mozdíthatók legyenek.
Számokban
„Elhasználtunk majdnem 200 csomag pormaszkot, 550 pár gumi- és cérnakesztyűt, 1 000 négyzetméter molinóvásznat és duplaennyi műanyag takarófóliát. Megmásztunk fejenként 2 400 lépcsőfokot és megittunk úgy 660 csésze kávét.” – foglalja össze az elmúlt egy évet számokban Schleicher Veronika, a Gyűjteményi Főosztály vezetője. „Csak idén 110 000 műtárgyra került fel QR kód, és legalább 46 000 digitális fényképfelvétel készült el. Mechanikusnak tűnő, „favágó” munka zajlik, miközben lehetséges, hogy olyan tárgyakat veszünk kézbe, amelyek 40 éve mozdulatlanul pihentek.” – árulta el Kemecsi Lajos főigazgató.
És mi történik a Kossuth téri épületen kívül?
A Néprajzi Múzeum új Gyűjteményi Központja a Szabolcs utcában lassan elkészül. A világszínvonalú bázison a raktári funkciót hatékony helykihasználást biztosító korszerű tárolási rendszerekkel több mint tízezer négyzetméteren alakítják ki. Eközben egy nagyszabású rendezési munkálat fejeződött be Törökbálinton, a Néprajzi Múzeum 3 egységből álló jelenlegi külső raktárbázisán. Kőszegi Gábor muzeológus elmondja, hogy itt található többek között a teljes bútor és világítóeszköz gyűjtemény, a rítus és szokásgyűjtemény és az egyházi gyűjtemény darabjai, de a mesterséggyűjtemény, építkezésgyűjtemény, közlekedés gyűjtemény tárgyait is itt őrzik immáron három évtizede. Az elmúlt időszakban több mint 13,000 tárgyat készítettek fel a szakemberek a költözésre. A muzeológus különlegességeket is mutat: komplett vásári lovas körhinta, szekerek, egy fatörzsből kivájt, közel 7 méter hosszú bödönhajó várja a költözést letakarva, a portól védve. A hajónak és társainak is már maga a súlya is veszélyforrás, illetve az érzékeny faanyag a páraváltozásra is gyorsan reagál, ezt rendszeresen ellenőrizni kell. „Nem látványos, de annál fontosabb munka.” – fogalmaz Kőszegi Gábor.
Miközben tehát a hatalmas kihívást jelentő költözés előkészítése zajlik, a háttérben folynak a jövő állandó tárlatait életre hívó tudományos munkálatok is. A városligeti új épületben tervezett 3 000 négyzetméteres bemutató tér – amely a korábbi alapterületének háromszorosa lesz – korszerű szemléletű, nagyszabású, látogatóbarát állandó kiállítás létrehozására kínál lehetőséget. A többszörösen rétegzett munkálatok eredményességét az ott megnyíló tárlatokat megismerve ítélhetik majd meg a látogatók.
