Ha tudatosan figyelnénk rá és megválogatnánk, hogy mi kerül az asztalunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék még a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk. De vajon miért nincs ezzel tisztában a magyar lakosság több mint kétharmada és hogyan lehetne őket meggyőzni?
Többek között ez derül ki a Felelős Gasztrohős Alapítvány friss kutatásából, mely 500 fő online megkérdezésével készült a 18-59 éves városi lakosság körében. A fenntartható étkezéssel kapcsolatos kutatás nem is lehetne aktuálisabb a mai napon, hiszen október 16-án van az élelmezési világnap. A tudatos étkezés és az éhezés elleni küzdelem pedig szorosan összefügg.
Az életvitel szerepe
A kutatás az életvitel tekintetében három nagy csoportot azonosított a válaszadók életmódja és attitűdjei alapján.
A lakosság 20%-a szimpatizál a bio étrenddel, további 30% környezettudatos fogyasztónak tartja magát, ugyanakkor a maradék 50%-ot nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem hajlandó változtatni. A pazarló életmód nemzetközi viszonylatban is megmutatkozik: világviszonylatban az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ezzel szemben több mint 800 millió ember éhezik a Földön. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni.
Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre
Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a ‘90-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya. Szerencsére életviteltől függetlenül itthon a lakosság tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé.
Fenntartható forrásból származó alapanyagok és élelmiszerek előnyei
Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy melyek a fenntartható forrásból származó élelmiszerek előnyei. Fontos különbség, hogy amíg a környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják (nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek), addig a bio/öko étrenddel szimpatizálók azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak.
Fontos lenne ezért minél szélesebb körben tudatosítani, hogy a fenntartható forrásból származó alapanyagokkal nemcsak óvjuk bolygónkat, hanem még ízletesebb, zamatosabb ételeket is ehetünk.
Fenntartható vendéglátóhelyek választása
A vizsgált célcsoportban határozott igény mutatkozik a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók 1/3-a is előnyben részesítené a Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos ill. bio/öko étrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46% ill. 61%.
Mivel a lakosság 1/3-a heti szinten, további 1/3-a havi szinten étkezik otthonán kívül (beleértve a menzát, kávézókat és gyorséttermeket is), a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
„Összességében elmondhatjuk, hogy egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt. Azonban az, hogy a lakosság felét nem érdekli a fenntarthatóság, elszomorító. A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy megmutassuk mennyire számít, mi van a tányérunkon. Igyekszünk tovább bővíteni a Fenntartható Vendéglátóhely hálózatot is, amelyre egyértelmű igény mutatkozik. ” – mondta Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetője.