Az Esterházy Művészeti Díjra 2009-ben, indulásakor az európai diskurzusban elfogadott képzőművészeti területek közül kizárólag a szigorú értelemben vett festészettel lehetett pályázni.
Az időközben eltelt közel tíz év alatt a világban látható trendeket és változásokat is figyelembe véve már a tágabb értelemben vett festészet és a vele határos technikák is megjelenhetnek a pályaművek között.
Hogy hogyan értelmezik napjaink művészei ezt a médiumot, megtudhatjuk az Esterházy Művészeti Díj jelöltjeinek 2017. december 18-án nyíló kiállításán, mely 2018. január 7-ig lesz látogatható a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.
Földrajzi helyzetének és közép-európai történelmének köszönhetően az Esterházy Magánalapítvány kulturális összekötő szerepet tölt be Kelet és Nyugat, múlt és jelen között. Kulturális tevékenységének egyik fontos láncszeme az Esterházy Művészeti Díj, melynek célja a tehetséges magyar művészek felkarolása és pályafutásuk elindítása, valamint a nemzetközi párbeszéd támogatása.
Az egyenként 5.000 euróval jutalmazott díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 45 év alatti magyar képzőművésznek ítéli oda a független szakmai zsűri, melynek tagjai Sandro Droschl, Fabényi Júlia, Fenyvesi Áron, Rieder Gábor, Ottrubay István, Vitus Weh és Luisa Ziaja. Az Esterházy Művészeti Díj eddig tizenkét képzőművészt részesített elismerésben: Borsos Lőrinc, Horváth Dániel, Siegmund Ákos (2009), Király András, Karácsonyi László, Szabó Ábel (2011), Csató József, Kaliczka Patrícia, Kovács Olívia (2013) és Kaszás Tamás, Makai Mira Dalma, Tibor Zsolt (2015).
