A hétvégén megrendezett Budapest100 ezúttal a rakpartot veszi célba: rengeteg Duna-parti épület nyitja meg kapuit és tárja fel titkait. Így tesz a Szabadság hídnál lévő vámszedőház is, mely bár igencsak apró épület, rengeteg meglepetést és érdekességet rejt.
1896 októberében Ferenc József avatta fel az ő nevére elkeresztelt hidat, vagyis a mai Szabadság hidat. Akkor még négy vámszedőház állt a híd négy sarkában, ma azonban már csak a pesti oldalon lévő két aprócska épület maradt meg. Funkciójukat építésük után nem sokkal, már 1918-ban elvesztették. Az aprócska „házikó” történetét a hétvégén megrendezett Budapest100-on is megismerheted, addig pedig Domonkos Csaba, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályvezető helyettese árul el néhány érdekességet.
Egy letűnt munka emlékének őrzői
Bármilyen meglepő, de a vámszedőházban a vámszedő dolgozott, akinek az volt a dolga, hogy elkérje a vámot a hídon áthaladóktól.
Hídvámot először az első budapesti (illetve akkor még Pest-Budai) hídon, a Lánchídon szedtek, melyet a 19. század közepén csak a hatalmas felháborodás leküzdése után vezethettek be. A díjat ugyanis rangra és státuszra való tekintet nélkül mindenkinek, még az eddig adómentességet élvező nemeseknek is fizetnie kellett.
A Lánchíd után megépült Margit hídon (1876), az 1896-os Szabadság hídon és az 1903-ban átadott Erzsébet hídon is szedtek hídvámot, melyet pár évtized múltán, 1918-ban el is töröltek, mivel lehetetlenné vált, hogy a világvárossá dagadó Budapest megnövekedett forgalmát ilyen adókkal hátráltassák. Csak hogy jobban érzékeltessük a városi forgalmat: a milleniumi beruházások előtt (vagyis amikor még nem volt kész a Nagykörút, Andrássy út és a Margit híd is csak a városvezetők fejében létezett) átlagosan minden 5. másodpercben lépett valaki a Lánchídra. Képzelhetjük, mekkorára nőtt ez a szám pár évtizeden belül.
Új híd születik
A Szabadsághíd Budapest a Lánchíd és a Margit híd után a város harmadik (és egyben a legrövidebb) közúti hídja volt.
Az 1890-es évek elején kezdett el komolyabban foglalkozni a városvezetés az új hidak építésével. Igen, mindjárt kettőt akartak: az egyiket az Eskü téren (mai Március 15. tér), ez lett az Erzsébet híd, a másikat pedig a mai Fővám téren.
Előbbi helyre azért akartak átkelőt építeni a Duna felé, hogy összekösse az akkori vigalmi negyedet, a Tabánt, a Gellért-hegyet és a Budai Várban lévő kormányzati épületeket Pest régi belvárosával. A legnagyobb gond az volt az elképzeléssel, hogy a híd építése együtt járt volna (és az Erzsébet híd építésekor így járt is) a régi pesti belvárosi épületek (például a városháza) lebontásával.
forrás: FortepanVégül a Szabadság híd, pontosabban akkori nevén a Ferenc József híd épült meg korábban. Azért pont ezen a helyen, mert itt volt a Dunán szállított áruk vámszedőhelye. A híd jellegrajzát Feketeházy János tervezte, melynek építészeti részleteit Nagy Virgil dolgozta ki.
A híd érdekessége, hogy az építészet ekkor kezdte el a kő és a fa „presztízsére emelni” a fémet, és terjedt el az a felfogás, mely szerint egy fémből készült épület is lehet olyan szép, időtálló és értékes alkotás, mint a kőből és fából épült társaik. A Szabadság híd ennek az ékes példája: összetéveszthetetlen fémszerkezete a város egyik legszebb (sőt, szerintünk A legszebb) hídjává teszi.
Hogyan működött a hídvám?
A hídvám összege attól függött, hogy gyalogosan, lovas szekérrel, azon belül is mekkora szállítmánnyal akartak áthaladni a hídon. A díjat a vámszedőház ablakán adták oda a vámszedőnek, aki cserébe egy fémlapocskát (hídbárcát) adott át az utasnak, amit végül a híd másik hídfőjénél le kellett adnia. Vagyis egy szó, mint száz: rend volt és fegyelem, a bliccelés lehetősége ki volt zárva.
Mit rejt ma a Szabadság híd vámszedőháza?
A pesti oldalon megmaradt két vámszedőházban ma rengeteg érdekesség bújik meg, hiába van szó egy aprócska, kétszintes, negyven négyzetméteres épületről. A hely adottságai miatt csak kevés tárgyanyag található itt, azok azonban eléggé izgalmasak: az eredeti Erzsébet hídból és Lánchídból megmaradt részeket láthatunk, melyek értelmezésében a kétnyelvű tablókiállítás is segít.
A híd nyomán város nő
Ha nem is egy új város, de a XI .kerület egyértelműen a Szabadság híd megépítése után kezdett el benépesülni. A Bartók Béla út, a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi tér mind a híd megépítésének következményei. A folyamatot segítette, hogy az átadása után szinte azonnal villamosok cikáztak át a Ferenc József hídon. A ’30-as években elkészült Petőfi híd (akkori nevén Horthy Miklós híd) pedig újabb lendületet adott Dél-Buda benépesülésének.
