Igen különleges személynek kell ahhoz lenned, hogy egy külön várótermet építsenek neked egy pályaudvaron. Például egy királynak, mondjuk Ferenc Józsefnek, aki 1877-ben, vagyis a Nyugati pályaudvar építésekor Magyarország koronás fője volt.
Mielőtt belevágnánk az épület történetébe, nem árt tisztázni, hogy a Nyugati valójában cseppet sem nyugati: a pályaudvar nevét nem a földrajzi elhelyezkedéséről kapta, hanem a Nyugat vasúttársaságról, mely támogatta a vasútállomás megépítését.
A Nyugati pályaudvar átadásakor a világ 5. legnagyobb pálya volt, és olyan mesteremberek dolgoztak rajta, mint August de Serres és Eiffel. Az utóbbi a pályaudvar vasszerkezetét készítette el, hasonló elgondolás alapján, mint amit a híres párizsi Eiffel-toronynál alkalmazott.
Ez volt az ország első vasútvonala, melyet 1846-ban adtak át, és ami Vác és Pest között futott (vagy inkább csak ballagott, mivel a rövidke távot 53 perc alatt tették meg a vonatok), és a mai Nyugati pályaudvar helyén volt a pesti végállomása. Az akkori indóház (igen, a röhejes szó tényleg létezik: a nyelvújítók alkották meg az indul és ház szavakból) több mint fele a mai körútra, illetve annak túloldalára épült.
Az új pályaudvar megépítésére a megnövekedett vonatforgalom, na és a készülő nagykörút miatt volt szükség. Nyugati építése így csak a régi indóház lebontásával kezdődhetett meg, aminek egyébként az utolsó részeit nem is olyan régen, a ’70-es végén bontották le.
Királyok előnyben
Régen a Nyugati pályaudvar (vagy legalábbis a környezete) teljesen másképp nézett ki, mint ma. Hatalmas kert vette körül, rengeteg fával, melyből mára csak egy 3 méter magas, 130 éves platánfa maradt.
Az épület főhomlokzata meglepő módon nem a körútra néző, hanem a mai Eiffel tér felőli oldal. A mostani Meki helyén a XIX. században még egy impozáns étterem volt, az ellenkező oldalon pedig a postai küldemények kiszolgáló helyisége kapott helyet. Visszatérve kedvenc gyorsétkezdénkre, a vállalat felmérése szerint a mi Nyugati pályaudvarunkon lévő étkezdéjük a második legszebb a vállalat összes többi egysége közül.
A pályaudvarnak volt még egy bársonybútorzatú, márványkandallóval felszerelt királyi várója, amit csakis Ferenc József és Sissi használhatott. Sőt, a királynőnek még saját kis virágos kertecskéje is volt. Emellett Ferenc Józsefnek még építtettek egy tükörajtós dolgozószobát is (nem mintha bármikor is ide jött volna dolgozni), és az igazgatóság számára is itt alakították ki lakásokat (ahogy anno az Országház építésekor is gondoltak a személyzetre).
Az M3-mal már akkor is csak a baj volt
Azt pontosan tudjuk, miért nem szeretjük ma a kék metrót (mert büdös, mert régi, mert életveszélyes), de 1981-ben, a 3-as metró építése alatt is meggyűlt vele a pestiek baja. Ekkor érte el a metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljárórendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a kétes hírű hotelt, a Váci út és a Körút sarkán lévő Westendet. A szálloda neve azóta is tovább él, melyet ma a Westend City Center pláza visel.
A lebontott Westend Szálló és környéke egyébként annyira rossz hírű volt, hogy még a XX. század elején is nőegyletek fogadták a városba érkező fiatal, ártatlan leányzókat, nehogy megrontsák őket a környéken tanyázó gaz férfiak.
