Vészesen közeleg a tavasz és ezzel együtt remélhetőleg a jó idő is, így egyre több alkalmunk adódik, hogy egy kellemes séta keretében bebarangoljuk a város izgalmas részeit, a XII. kerületben található Svábhegy pedig nemcsak kirándulóhelyeket, hanem számos építészeti kincset is rejt.
Szent László-templom
A kedvelt kirándulóhelyek által keresztezett templom felépítéséről szóló tervek kidolgozása 1852-ben kezdődött el, fő szorgalmazója báró Eötvös József, aki maga is svábhegyi lakos volt. A megépítéséhez és felszenteléséhez számos kiemelkedő alak is hozzájárult: Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné pedig egy értékes miseruhát adományozott, illetve a svábhegyi művészcsoport előadásainak bevételét is erre a nemes célra ajánlották fel. A végül 1860 nyarára elkészült és felszentelt templom terveit Romani von Ringe udvari építész készítette, kápolnájának kidolgozásába pedig maga Ybl Miklós is besegített. Az évek során számos restaurálással gondoskodtak arról, hogy a mai napig a hegy ékköveként, eredeti pompájában tündököljön.
1125 Budapest, Diana utca 15/a.
Gyermekvasút
Ha a tavasz közeledtével felkapaszkodnátok a Budai-hegység bérceire, ne feledjétek, hogy a mesés tájat és budapesti panorámát a Gyermekvasútról is kedvetekre kémlelhetitek. Az ikonikus közlekedési eszköz egész évben várja az utazni vágyókat, a nyitott kocsikban, az ébredező természetben gyönyörködve pedig kifejezetten hangulatos programnak bizonyul.
1021 Budapest, Gyermekvasúthoz vezető út 5.| Weboldal
Márciusban gőzmozdony pöfékel a budai hegyekben:
FunzineJókai-kert
A Jókai-kert felújítás miatt átmenetileg le van zárva.
Amennyiben pazar panorámára és csendes kerti nyugalomra vágytok, illetve esetleg még a 19. századi irodalmi élet mindennapjaiba is betekintenétek, irány a Jókai-kert! Az író életében meghatározó volt a természetszeretet, éppen ezért vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket, amin akkor egy elhagyott bánya és egy romos állapotban lévő ház állt. Minderre az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából 2200 forintért sikerült szert tennie, a magas ár egyik indoka pedig az volt, hogy az akkor még vadregényes kertből elképesztő kilátás nyílt a városra. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített, a felújított ház köré pedig egy kisebb díszparkot alakított ki.
A lenyűgöző svábhegyi lak adottságait nem csak a Jókai család élvezhette ki: a kerti szüretek alatt itt zajlottak a magyar művészi élet nagy eseményei, sok író és újságszerkesztő fordult meg az évek során a mesebeli kertben. Az író halála után a területet elhanyagolták, a Jókai-villát rossz állapota miatt lebontották, üresen állt, majd 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2007 óta pedig védett történeti kert.
1121 Budapest, Költő u. 21.
Erzsébet-kilátó
A fővárosiak által szeretett és kedvelt János-hegyen megpihenő Erzsébet-kilátóból, ha szerencsénk van, még a Magas-Tátra csúcsait is kémlelhetjük tiszta időben. A haraszti és borosjenői mészkőből épült, 1910-ben átadott kilátót több útvonalon keresztül, legkönnyebben a libegő legfelső állomásától tudjuk megközelíteni, azonban számos túraútvonal is a közelben halad el. Érdekesség, hogy állandó díszkivilágítása inspirálta például a Halászbástya, illetve az Országház kivilágítását is.
Karthauzi-villa
A környék bővelkedik a szebbnél szebb villákban, a meseszép épületek felhozatalának egyik gyöngyszeme, a Karthauzi-villa, vagy Karthauzi-lak pedig igazán különleges látnivaló. A területen állt Eötvös József, a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének villája, birtokának végén pedig egy eldugott kis házikó állt, ahova gyakran vonult el elmélkedni és írni. Míg a lakóépület, a híres Eötvös-villa a II. világháború alatt elpusztult, a frissen felújított Karthauzi-lak továbbra is ott tündököl a telek végén.
Széchenyi-emlékmű
A 19. században épült műemlék könnyedén megközelíthető a Széchenyihegy vasútállomástól, ahová a Gyermekvasút a Hűvösvölgyből érkezik, így akár összeköthetitek a téli sétát egy vadregényes vonatozással. Mielőtt felfedeznétek a romantikus hangulatú kilátót, érdemes egy nagy séta keretében felfedezni a gyönyörű svábhegyi villák szegélyezte utcákat, ha pedig megpihennétek, vagy felmelegednétek, térjetek be a közeli Szamos Szépkilátás Cukrászdába.
1121 Budapest, Széchenyi-emlékút 12.
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Budapest legnagyobb és legromantikusabb csillagvizsgálója ősfás környezetben, a Normafától mindössze néhány száz méterre található. A gyönyörű parkban kaptak helyet a kutatóintézet épületei és kupolái, többek között az a kupolaóriás is, amely hazánk egyik legnagyobb bemutatótávcsövét rejti. A csillagvizsgáló előzetesen meghirdetett programokon látogatható, illetve iskolás csoportoknak, rendezvényekre, sőt privát eseményekre is kibérelhető informatív és szórakoztató szakvezetéssel együtt.
1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17. | Weboldal
Svábhegyi Víztorony
A Hegyvidék vízellátásáért felelős Svábhegyi Víztorony egyike Budapest azon kevés víztornyainak, amelyek több mint egy évszázaddal átadásukat követően még mindig működnek. A Margitszigeti Víztornyot is jegyző Zielinski Szilárd által papírra vetett, majd 1912-ben üzembe helyezett, nyolcszög alaprajzú vasbeton építmény 30 méter magas, stílusát tekintve a historizáló-szecessziós építészet táborát erősíti, több mint 6 méter átmérőjű medencéje pedig 200 köbméter vizet tud befogadni. Érdekesség, hogy a Svábhegy már a középkorban is fontos víznyerőforrásnak számított: Mátyás király 6 kilométeres vízvezetékkel biztosította a Budai Vár vízigényét.
Kis-Sváb-hegy
A Svábhegy kistestvérének tartott Kis-Sváb-hegyet a Déli pályaudvartól és a Széll Kálmán térről is könnyen megközelíthetitek busszal, így tökéletes úti cél lehet egy hétvégi, félnapos kiruccanáshoz. A hegyre már a gyönyörű polgári villaépületekért is érdemes felmenni, ám külön bónusz az, hogy a tetején a sok épület között megbújik egy apróbb zöldterület is. A hegy oldala már minden irányból sűrűn beépült, ám ez a közel egy hektáros terület erdei hangulatot kínál, annak ellenére, hogy a város közepén található.
A terület évszázadokon át kopár hegy volt, oldalán szőlőültetvényeket gondoztak, majd a 20. század elején a középosztálybeli polgárok töltötték meg, mivel ideális lakóhely volt: közel volt a városhoz, és gyönyörű kilátás nyílt a hegy oldalából. A második világháború alatt légvédelmiágyú-állomáshelyként szolgált, ezután csak az 1970-es években népesítették be ismét lakók. A Kis-Sváb-hegy tetején parkerdőt létesítettek 1978-ban, amit ritka és védett fajtájú növényekkel ültettek be. A hegy ezen része jelenleg természetvédelmi oltalom alatt áll.