Amennyiben egész estés otthoni szórakozásra vágytok, akkor érdemes a filmszatíra műfaja felé kacsintgatnotok, amely egy sokkal markánsabb és kritikusabb fajtája a vígjátékoknak, ezáltal görbe tükröt tart a nézőknek. Válogatásunkban összegyűjtöttük a rendszerváltás előtti Magyarországról szóló, online elérhető filmremekeket, szemezgessetek bátran! A nevetés garantált.
A csodacsatár (1956)
Futbóliában a sorozatos futballvereségek miatt kormányválság fenyeget. Az államelnök megbízza Duca tengernagyot, hogy utolsó esélyként szerezze meg a Svájcban játszó magyar csapat csodacsatárát… A csodacsatár a Rákosi-rendszer enyhülése után készült, a változó politikai viszonyok erőteljes nyomot hagytak rajta. Alapvetően egy könnyed, focival és zenével vonzóvá tett vígjáték, de a szórakoztatásba erős rendszerkritikát csomagoltak az alkotók.
A veréb is madár (1968)
A kabarétréfákon alapuló filmbohózatban Kabos László egy ikerpárt alakít. Holló Zoltán egy szürke kisember, aki úgy érzi, azért utasították el zseniális vegytisztító találmányát, az „Ultrapatyolexet”, mert testvére 1954-ben disszidált. Dühösen fogadja a Kaliforniában megtollasodott Mr. Alexander Hellót, s amikor megtudja, hogy nagymellényű testvére az ő szerelmét, Szöszit is el akarja csábítani, elcseni útlevelét, és mint Mr. Hello, ő utazik a lánnyal a Balatonra…
Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
A második világháború idején, egy kis mátrai falu mélyén egy idegkimerült őrnagy kedvenc beosztottja szüleinél tölti a szabadságát. Anya és lánya a fiú érdekében önfeláldozóan lesik az álmatlanságban szenvedő, zsarnokoskodó őrnagy minden kívánságát. Csak a családapa, a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok szegül ellen a testi és lelki terrornak az önérzet nevében… Fábri Zoltán „groteszk, vígjátéki embermeséjének” főszerepeit olyan színészóriások alakítják, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre és Fónay Márta.
A tanú (1969)
A film, amelyet mondatról mondatra ismerünk, mégis bármikor szívesen nézünk újra. Bacsó Péter kultikus darabját tíz évre zárták dobozba, pedig korábban éppen az enyhülő kultúrpolitika bátorította a rendezőt a szatíra elkészítésére. Az egyszerű lelkű gátőr, Pelikán József (Kállai Ferenc) kalandjai végigvezetnek a személyi kultusz korszakának legsötétebb momentumain a húshiánytól a koncepciós perekig, miközben az elképesztően bornírt karakterek csetlését-botlását látva a hasunkat fogjuk a röhögéstől.
Veri az ördög a feleségét (1977)
András Ferenc szatírája a „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a későkádári szocializmust. Augusztus 20., a magyar alkotmány és kenyér ünnepe alkalmából a balatoni vasutascsalád a pesti rokont fogadja pártfunkcionárius főnökével, s annak családjával. A háziasszony a lucullusi ebéd érdekében mindenkit terrorizál, hogy a két gyermek jövőjét egyengesse. Hárman utasítják el igazán ezt az „áldozatot”: a két ifjú, és maga a gyomorbajos funkcionárius.
Álombrigád (1983)
Oláh Gyula brigádvezető egy szovjet darabot szeretne színre vinni a csapatával. A Prémium címet viselő történetben a munkások önként visszafizetik a tévesen kiutalt pénzjutalmat. Oláh és társai így akarják felhívni a vezetőség figyelmét a rendszer igazságtalanságaira. Az előadás megszervezése azonban nem várt bonyodalmakba ütközik. Jeles András betiltott filmszatírája a Rákosi-korszak hírhedt termelési filmjeinek sablonjait alkalmazva, szürreális epizódokban mutat rá a széthulló Kádár-rendszer kilátástalanságára.
Szívzűr (1983)
Ballát, a pályakezdő orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) nagy örömmel fogadják a kis hegyvidéki faluban, ám a lelkesedés nem kölcsönös. Balláné mind erősebben vágyakozik a főváros után, de a körorvosi praxis sem mentes a zökkenőktől. Szatirikus hangvételű filmjében Böszörményi Géza új színekkel tudta gazdagítani a vidékre kerülő értelmiségi jól ismert témáját. Filmjét már csak Básti Juli, Pogány Judit és Jiří Menzel alakítása miatt is jó újranézni.
Te, rongyos élet…! (1983)
Hogy miként lehet a történelem legborzalmasabb epizódjairól is humorral mesélni, azt A tanú után Bacsó Péter ezzel a filmjével mutatta meg újra. A Rákosi-korszakban járunk; Sziráky Lucy művésznőt kitelepítik, ami kettétöri felívelő operettszínészi karrierjét. A fővárosi színházi közeg után a kényszerlakhelyül kijelölt kis Békés megyei község komoly kihívások elé állítja a fiatalasszonyt, ám ő nem adja fel. Bacsó Péter méltán népszerű szatírája az időszak hazai filmművészetének egyik nagy tematikus hullámába, az „ötvenes éveket” feldolgozó vonulatba tartozik, ugyanakkor vígjátéki hangvételével ki is lóg abból.
Idő van (1984)
A Halassi házaspár nyaralni indul a Balatonhoz, szexuális életük színesítésére egy vibrátort is beszereznek, ám nem minden alakul úgy, ahogy eltervezték… A magyar posztmodern film egyik kulcsműve sajátosan bizarr időutazásra hív a nyolcvanas évekbe Zala Márk és Lázár Kati főszereplésével. Gothár Péter az Ajándék ez a nap és a Megáll az idő után harmadik nagyjátékfilmjét Esterházy Péterrel közösen írt forgatókönyvből készítette. Az eredmény a mindennapi valóság szilánkjaiból összeálló szürreális, víziószerű jelenetek láncolata lett, ám a kibontakozó cselekményből az időszak hazai közérzete is pontosan átélhetővé válik. Az Esterházyra jellemző nyelvi játékosság találkozása Gothár képi ötleteivel és kivételes színészvezetési készségével különleges darabhoz vezetett.
Egészséges erotika (1985)
Tímár Péter rögtön első nagyjátékfilmjével az évtized kultikus szatíráját alkotta meg. A trükkoperatőrből lett rendező egészen sajátos instrukciókat adott színészeinek, így Rajhona Ádám, Koltai Róbert és Haumann Péter igazán különleges alakítást nyújt. A filmben elhangzó, a korszak politikai frázisait kifigurázó mondatok közül pedig nem egy vált szállóigévé.
A legényanya (1989)
„Béláim az Úrban” avagy kis magyar abszurd, vidéki tragikomédia szegény Józsikáról, aki az egyetlen volt a faluban, akit nem Bélának kereszteltek. De nem ez volt vele a legnagyobb baj… Schwajda György prózájából Garas Dezső rendezett filmet, a fontosabb szerepekben pedig Kállai Ferencet, Eperjes Károlyt, Pogány Juditot, Kibédi Ervint, Eszenyi Enikőt, Andorai Pétert és persze Garas Dezsőt láthatjuk.
Roncsfilm (1992)
Budapest, VIII. kerület, Szigony utca. Zárt világ, saját törvényekkel és sajátos hősökkel. A margó. A hely centruma a Gólya névre hallgató kocsma, ahol az emberek összejönnek, isznak, meg-verekszenek, majd hazamennek. Valakit hasba szúrnak, mást hátbadöfnek, a sántán is vonzó Gizi magához veszi Kapát, a nő elcsapott albérlője azonban rátámad a lakásra. Összecsapások zajlanak minden fronton, majd’ minden bérleményben – de az élet zajlik, megy tovább.