Összegyűjtöttünk nektek csaknem egy tucat filmet, amik a magyar történelem izgalmas éveibe és a magyar mesék káprázatos világába repítenek.
Hadik
A Hadik egy sodró kalandfilm, ami a történelem egyik legdicsőbb, sajnálatos módon kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel. Hadik András merész berlini portyájának és a legendás 24 darab balkezes kesztyű megszerzésének története, igazi sztárparádéval és látványos, nagyszabású akciójelenetekkel.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Jóreménység sziget
A főszereplő a világjárvány idején úgy dönt, hogy önkéntes karanténba vonul egy apró lakatlan szigetre a Tisza-tavon. A szigeten egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával épített évekkel korábban, de álmukat nem tudták befejezni. A kalandnak tűnő kezdet után azonban hamar próbára teszi a magány, ami rávilágít gyengeségeire és félelmeire. A csodálatos természet, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai szépen lassan megváltoztatják az értékrendjét.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Az aranyember
Jókai Mór Az aranyember című, látványos és egzotikus elemekben gazdag regénye jó alapot nyújt a mozisikerhez, így nem csoda, hogy fordulatos történetét többször is vászonra álmodták. A némafilmes és a korai hangosfilmes feldolgozás után harmadikként Gertler Viktor vállalkozott a klasszikus mű adaptálására, és habár elkészültük idején a korábbi változatok is kiemelkedő színvonalat képviseltek, Gertler munkája semmivel sem marad el az elődökétől. A színes, szélesvásznú alkotás a hatvanas évek termésének kiemelkedő darabja lett. A szereposztás érdekessége, hogy a legfőbb cselszövőt Latinovits Zoltán kelti életre – pazar alakítást nyújtva.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Egy magyar nábob
A kőszívű ember fiai és az Egri csillagok között Várkonyi Zoltán leforgatta az Egy magyar nábob és folytatása, a Kárpáthy Zoltán adaptációját. A nemzeti klasszikusokból készített közönségfilmek mestere ezúttal is biztos kézzel nyúlt az irodalmi alapanyaghoz: a Jókai-regény fordulatos, szerteágazó cselekményszövését lendületes jelenetekkel és kiváló színészvezetéssel ültette át mozgóképre. A főszerepet játszó Bessenyei Ferenc és az ellenlábasát megszemélyesítő Darvas Iván kettőse teszi igazán elevenné Jókai finom humorát.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Kincsem
Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába. Vajon mi a fontosabb, a szerelem vagy a bosszú?
Megtekintés a FILMIO-n >>
Talpuk alatt fütyül a szél
Az 1830-as években Farkas Csapó Gyurka, a hírhedt karcagi betyár kiszabadul a börtönből. A nagygazdák Mérges Balázs csendbiztost bízzák meg az elfogásával, de a helyi pásztorok, akik ugyanúgy veszélyben érzik az életterüket a földesurak épülő csatornahálózata miatt, mint a betyárok, eleinte szövetségest látnak Gyurkában. Vezéri babérokra törő tanítványa azonban elárulja őt. Szomjas György elsőként ültette át magyar környezetbe a western műfaját. Filmje egyaránt merít az amerikai változatából és az olasz spagettiwesternből.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Rosszemberek
Látványos akciójeleneteivel és fordulatos meseszövésével a Rosszemberek a legjobb westernekkel is felveszi a versenyt, noha ez a film a klasszikus amerikai műfajjal csak távolabbi rokonságban áll, annak sajátos kelet-európai adaptációját, az „eastern”-t képviseli. Szomjas György a Talpuk alatt fütyül a szél után másodszor forgatott nagysikerű filmet ebben a műfajban, ezúttal is a XIX. század Magyarországára, a betyárok világába helyezve a történetet, és újra Djoko Rosić-ot választva az egyik főszerepre. Mellette Derzsi János, Dörner György és Kiss Mari is elementáris erejű alakítást nyújt.
Megtekintés a FILMIO-n >>
A kőszívű ember fiai
A romantikus történelmi kalandfilm a Baradlay család történetén keresztül jeleníti meg az 1848-49-es szabadságharc eseményeit. Várkonyi Zoltán nemcsak a függetlenségéért küzdő magyar nemzet hősies harcát mutatja be Jókai klasszikusa nyomán, hanem az 1960-as évek legnépszerűbb színészeinek pazar alakításaival hozza emberközelbe a Baradlay testvéreket. Várkonyi Zoltán Jókai-adaptációja a hatvanas évek legnagyobb magyar szuperprodukciója volt, látványos akciójelenetekkel, újszerű trükkökkel és rengeteg romantikával.
Megtekintés a FILMIO-n >>
János vitéz
Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Ez volt Jankovics Marcell életművének első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Fehérlófia
A pusztai népek mondáira épülő avantgárd mesefilm lenyűgöző, álomszerű látványvilága absztrakt geometrikus formákra és körkörös, mandalaszerű kompozíciókra épül. Egyedi hangzású, atmoszferikus kísérőzenéje morajlásszerű zörejekből áll.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Egri csillagok
Gárdonyi Géza klasszikus regénye emberközelbe hozza a három részre szakadt Magyarország végvári vitézeinek fordulatos életét. Heroikus harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1968-ban forgatott filmet a regényből Sinkovits Imre, Venczel Vera és Kovács István főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek legnépszerűbb filmje volt: több mint kétmillióan látták.
Megtekintés a FILMIO-n >>
Tündérkert – Kísértések kora
A darabokra szakadt Magyarországot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája, Erdély, ahol a trónra a szemtelenül fiatal és vakmerő Báthory Gábor kerül. Báthory mögött ott áll nagynénje, Európa-szerte rettegett Báthory Erzsébet, valamint megfontolt tanítómestere, Bethlen Gábor. A fiatal fejedelem vissza akarja szerezni Erdély régi dicsőségét, s szembekerül nemcsak a belső ellenségekkel, hanem a békepárti Bethlennel is. A tét: a magyarság megmaradása.