Budapesttől másfél órányi autóútra, a Sió-csatorna túlpartján találjuk az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelyét, a testes, fűszeres vörös borairól híres szekszárdi borvidék névadó települését. Habár maga a történelmi belváros viszonylag szerény méretű, a környék tele van érdekes látnivalókkal, melyek bőven megérdemelnek egy hétvégi kiruccanást.
Képzeletbeli városnézésünk a Szekszárdi Bormúzeumban veszi kezdetét, ahol mindent megtudhatunk a szekszárdi borvidék történelméről, szőlőfajtáiról és azok jellegzetességeiről, sőt még akár meg is kóstolhatjuk őket – mindezt egy volt közfürdőből átalakított épületben.
Urbánus túránkat az innen néhány percre lévő Béla király téren folytatjuk, ahol egyszerre verseng figyelmünkért a Pollack Mihály tervezte, 1827 és 1832 között felépült, klasszicista stílusú vármegyeháza, Közép-Európa legnagyobb egyhajós imaháza, a barokk mellett a copf stílus hatásait is mutató Belvárosi katolikus templom, valamint a szecessziós homlokzatú városháza épülete. A vármegyeháza ad helyet egyébként a Wosinsky Mór Múzeum több kiállításának is, míg az épület belső udvarán Szekszárd középkori bencés apátságának romjait, és az ország egyetlen borkútját vizsgálhatjuk meg közelebbről.
Kissé lentebb találjuk a nem kevésbé hangulatos Garay teret: a sétálóutcává alakított, hosszan elnyúló, lejtős piazzát két oldalról ostorfák és szebbnél szebb házak díszítik, melyek közül szintén három épületet szeretnénk kiemelni: az 1913-ban szecessziós stílusban felépült egykori Világmozgó filmszínház épületét (ma itt működik Magyarország egyetlen állandó, német nyelvű színháza, a Deutsche Bühne Ungarn), a Lechner Ödön és Pártos Gyula által jegyzett Szekszárd Szállót (elődjében mutatták be a kontinensen először a telefont mint afféle kávéházi attrakciót), és a térrel nem szerves kapcsolatot alkotó, ám arra mégis domináns erővel bíró, három részből álló Augusz-házat, amelyben Liszt Ferenc több ízben is vendégeskedett.
Míg a közeli Babits Mihály Kulturális Központ és Mészöly Miklós Emlékház az irodalomkedvelők számára nyújtanak izgalmas bepillantást Szekszárd híres szülötteinek életébe, addig az előadóművészetek kedvelőinek a volt zsinagógát ajánljuk: a neomór ízlés szerint 1897-ben felhúzott, a ‘80-as években Művészetek Házaként újjászületett épületben gyakran rendeznek hangversenyeket, könnyű- és komolyzenei koncerteket.
Kissé távolabb ontja magából a forrásvizet a Remete-csurgó, Szekszárd népszerű búcsújáró és vízlelőhelye, aminek támfalától egyenes út vezet fel a néhány éve közadakozásból megújult, varázslatos hangulatú Kálváriára.
Sétánkat a Bartina-hegy tetején, a város címerének jelképeiből összekovácsolt Szőlő-szobor tövében fejezzük be, ahol páratlan rálátást kapunk az ékszerdobozszerű belvárosra és a környék lankás dombjaira.
Bortermelés akkor és most
Kevesen tudják, de a szekszárdi borvidék hazánk egyik legrégebbi szőlőtermő területe. A környéken élő rómaiak a 3. században kezdtek el szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkozni a pannóniai születésű Probus császár utasítására, aki szívügyének tartotta tágabb értelemben vett pátriája gyarapítását. Tőlük először az avarok, majd honfoglaló őseink vették át a stafétát, később aztán az I. Béla által alapított bencés apátság és a bátaszéki ciszterci monostor szerzetesei gondoskodtak a helyi szőlőkultúra öregbítéséről.
A borkészítési kedv a török hadak előrenyomulásával kissé alábbhagyott, ám teljesen el nem múlt, hiszen mind a bortermelés és a kereskedelem remek bevételi forrást jelentettek. A kadarka is ekkor került hazánkba: az igénytelen, bőtermő, jó szárazságtűrő szőlőfajtát valamikor a 17. században hozták magukkal a régióba nagy számban letelepülő rácok, ezzel örökre megváltoztatva a szekszárdi borok addig csillogóan fehér képét. A rácok maradtak, a törökök elmentek, helyükre pedig megérkeztek a visszatérő magyar jobbágyok és az újonc dunai svábok, akik szorgalmasságuk mellett magukkal hozták a rozé és a siller borok készítésének technikáját is.
A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál fekvő vidék virágzó gazdasága elé az 1883-as filoxérajárvány görgetett óriási akadályt, amivel szemben végül amerikai direkttermők és olyan, akkoriban még alig ismert francia fajták betelepítésével tudták felvenni a harcot, mint a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot.
A viharos huszadik században először a pinceszövetkezet államosítása, a beszolgáltatási rendszer, majd a lakótelep-építkezések tépázták meg a szekszárdi gazdák idegzetét, hogy aztán az elmúlt évtizedekben újraalakult családi pincészetek újra meghatározó szerepet töltsenek be a magyarországi borászkodás világában.
Édes vízi élet
Szekszárdtól északra húzódik a faddi Duna-holtág, amely a nyugalom valódi szigeteként garantálja a békés elmélkedéshez megfelelő miliőt. A Tolna és Kalocsa között 12 kilométer hosszúságban húzódó holtág legszebb szakaszát a ‘60-as években kiépült zsákfaluban, Fadd-Domboriban találjuk, ami nyáron a fürdőző tömegek, a hideg hónapokban pedig az égszínkék víztükör alatt lappangó óriási harcsák után epekedő horgászok paradicsoma.
A februárban még téli álmát alvó dombori üdülőtelep csendes kis utcáinak látványa, a népi-naiv művészet remekeit bemutató faddi Meseház és a csodás természeti környezet bőven megérik az autóval Szekszárd belvárosától bő negyedóra alatt teljesíthető utat.
Völgyből a várba
Az aktív pihenés hívei számára ajánljuk a Szekszárd-Geresdi-dombság kiemelkedései között rejlő, rejtélyes hangzású Sötét-völgyet. A természetvédelmi terület bejáratánál rögtön egy gyönyörű horgásztó fogad bennünket: nyugodtan járjuk körbe, piknikezzünk akár, és a tó közepén álló bájos szigetet se felejtsük el meghódítani.
Innen a K+ jelzésen tovább mehetünk a felújított szabadidőközpont épületéig, vagy a K-háromszög, majd a P-háromszög jelöléseit követve felkapaszkodhatunk a Vár-hegyre. Nevét a dombtetőn kirajzolódó földsáncokról kapta, amelyek Wosinsky Mór kutatásai szerint egy késő bronzkori földvár maradványai lehetnek. Itt magasodik a Várhegy-kilátó, ahonnan szép panoráma tárul elénk a horgásztóra és a közeli dombokra, valamint következő túracélpontunkra, a Bati-kereszt-kilátóra.
Kilátó a kereszt árnyékában
A 20 méteres Bati-kereszt-kilátó a Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján, 280 méter tengerszint feletti magasságban épült 2015-ben.
Szekszárd belvárosából gyalog közelítjük meg: a Béla király térről indulunk, onnan a Bartina, majd a Remete utcákon haladva érünk el a Kápolna térhez, ahonnan a Kéktúra jelzéseit követve a Sötét-völgy felé tartva jutunk el az 1887-ben állított Bati-kereszthez, melynek neve a hagyomány szerint a török időkben elpusztult Bat falu emlékét őrzi.
A keresztnél jobbra fordulunk, és meg sem állunk a dombtetőt koronázó impozáns kilátótorony legfelső szintjéig, ahol belefeledkezhetünk a szekszárdi szőlők, a gemenci erdő, a Mecsek, a Völgység és a Dél-Mezőföld településeinek látványába.
Szekszárd ötször
Sikerült meghozni a kedvetek egy szekszárdi hétvégéhez? Akkor mutatjuk az utat kedvenc éttermünk, víkendházaink, fürdőnk, pincészetünk és családi programunkhoz!
Aranykulacs Kisvendéglő | Szegzárd – the lodge | Hotel Orchidea Termálfürdő | Bodri Pincészet | Gemenci Erdei Vasút & Pörbölyi Ökoturisztikai Központ
Aranykulacs Kisvendéglő
A Bormúzeumtól csupán egy kőhajításnyira, a meredeken emelkedő Nefelejcs utcában működik a város legotthonosabb étterme, az Aranykulacs Kisvendéglő. Az 1997 óta töretlen népszerűségnek örvendő családi vállalkozás házias ízekkel, nagy adagokkal és bőséges borválasztékkal várja a vendégeket, amihez kedves kiszolgálás és remek árszabás párosul. Az itallapon olyan helyi borászatok tételei szerepelnek, mint a Vesztergombi, a Takler és a Heimann pincészetek, míg a hagyományos ételek sorából kiemelendő a zsemlegombóccal tálalt vadas marha, a fűszeres burgonyatallérral kínált gemenci szarvasragu és a túróscsuszás harcsapaprikás, de a tatár beefsteak is zseniális.
7100 Szekszárd, Nefelejcs köz 5.
Szegzárd – the lodge
A Szegzárd óriási területén csupán két apartman bújik meg, annak érdekében, hogy a város zajától ide menekülőknek minél több nyugalomban és intimitásban legyen része. A madárcsicsergős természet közepén, a közel kéthektáros birtokon kialakított, minden földi jóval felszerelt házikók pazar kilátást kínálnak a 15 percnyi gyalogútra fekvő városra és a szekszárdi borvidék lankáira, amiket a szálláshoz tartozó elektromos kerékpárokkal bárki könnyedén felfedezhet, míg a legkisebbek az erdei lombházban foglalhatják el magukat. A négyfős Kisház egy, a hatfős Nagyház két hálószobával és fürdőszobával rendelkezik, a mesébe illően romantikus hangulatról pedig a kandalló, az üdvözlő ajándékcsomag, a kézműves berendezési tárgyak és a kültéri tűzrakó gondoskodnak.
7100 Szekszárd, Kisbödö utca
Hotel Orchidea Termálfürdő
Szekszárdi hétvégéd alatt sem kell lemondanod a téli fürdőzés örömeiről: a várostól csupán 20 km-re található tengelici Hotel Orchidea termálrészlege nem csak a szállóvendégeknek ígér önfeledt feltöltődést. A saját hévízkúttal rendelkező fürdő úszó-, termál- és gyermekmedencével, 12 férőhelyes finn szaunával, merülőmedencével, valamint fény- és aromaterápiás infrakabinnal szolgálja a regeneráló kikapcsolódást és a februári hidegben átfagyott végtagjaink felmelegítését. Ha pedig a nagy lubickolásban megéheznénk, elég csak a tájjellegű fogások széles választékát kínáló étteremig sétálnunk, és máris elmerülhetünk a magyar gasztronómia gyönyöreiben.
7054 Felsőtengelic, Hrsz. 067/1.
Bodri Pincészet
Jelenleg három generáció dolgozik a Szekszárd déli határában, egy festői szépségű völgyben lévő Bodri birtokon. Családi vállalkozás hívta életre, ám idővel kinőtte magát, és a feladatok összetettsége miatt már nem kizárólag a családtagok látják el a pincészet körüli teendőket. Ettől függetlenül megmaradt a hívogató, bensőséges hangulat. A Bodri-élmény soktényezős: igényesen kialakított, otthonos vendégszobáikban édes a pihenés az éjszakába nyúló borozgatások után, és a kiemelkedő kulináris élményeket nyújtó Optimus étteremről sem feledkezhetünk meg. Ám ha csak egy valamit emelhetünk ki a Bodri Pincészet megszámlálhatatlanul sok erőssége közül, akkor az mindenképpen a 12 kupolás nagypince volna, amely a legnagyobb ilyen pince Közép-Európában.
7100 Szekszárd, Faluhely-dűlő
Gemenci Erdei Vasút & Pörbölyi Ökoturisztikai Központ
Családoknak tökéletes időtöltést biztosít az „Európa legnagyobb összefüggő ártere” cím büszke tulajdonosa, Gemenc. A különleges erdőt bakancsban, két kerékkel, túrakenuban, lovasfogattal (!), vagy akár kisvasúton is felfedezhetjük: a vonatok a Szekszárdhoz közeli pörbölyi Ökoturisztikai Központból indulnak, ahol a Habsburg-házbeli Frigyes főherceg vadászkastélyt mintázó kiállítási pavilonjában a gímszarvasok életével ismerkedhetünk meg. A több tanösvénynek, játszótérnek, megfigyelőtoronynak, halászati bemutatóhelynek és méhészeti gyűjteménynek is otthonául szolgáló ártéri tájegység bebarangolása közben olyan állatokkal is találkozhatunk, mint a kerecsensólyom, a fekete gólya vagy a fent már emlegetett gímszarvasok.
7142 Pörböly, Bajai utca 100.