A hidegebb idő közeledtével sem érdemes elpakolnunk a túrabakancsunkat, hisz hazánk legszebb panorámapontjairól körbetekintve még novemberben is mesés tájak várnak ránk. Elhoztuk most nektek a Bükk, a Mátra, a Kőszegi-hegység, a Börzsöny és a Zempléni-hegység legszebb természetes kilátópontjait.
Tar-kő, Bükk
A Bükk legmagasabban fekvő természetes kilátóhelyeként ismerhetjük a 949 méterig feltörő Tar-követ, melynek gyepes mészkőszirtjéről lélegzetelállító panoráma tárul a hegység déli részére. A szikla peremén állva mintha az egész világ a lábunk előtt heverne az ősz aranyló árnyalataiba burkolózva. A messzi távolban a Hór-völgy, valamint az Ódorvár sziluettje mellett ráláthatunk a Mátra gerincére, a Kékesre, illetve a Galya-tetőre is, míg szép időben a Tokaji-hegység is felsejlik a horizonton.
A Tar-követ több irányból is megközelíthetjük, ha azonban a Szalajka-völgy irányából startolunk, akkor az Olasz-kapui tanösvény lesz a kiindulópontunk, ahonnan a következő útvonalat érdemes követnünk: Olasz kapu – Fekete-sár-rét – Tar-kő – Őserdő – Káposztáskert-lápa – Körös-bérci-barlang – Fekete-sári erdészház – Olasz-kapu.
Sas-kő, Mátra
A Sas-kő a mintegy 899 méteres magasságával a legmagasabb természetes kilátópontok között foglal helyet a Mátrában. Talán a hegység leglátványosabb pontjával van itt dolgunk, hisz felkapaszkodva a szirtre nem csupán a mátrai erdők vadregényes vidékén legeltethetjük a szemünket, hanem a Markazi-tó, a visontai erőmű, Parád, Parádfürdő, Parádhuta, Recsk is kirajzolódik a távolban.
Ha pedig igencsak nagy szerencsénk van az időjárással, akkor az Aggteleki-karszt, valamint a Magas- és az Alacsony-Tátra csúcsait is kivehetjük a távolban. Az égig érő szirten a csodálatos kilátás mellett pedig az I. világháborúban elesett turisták emlékének állított emlékművet is megtekinthetjük. A Sas-követ legkönnyebben Kékestetőről közelíthetjük meg a kék sáv jelzésű turistaúton.
Kendig-csúcs, Kőszegi-hegység
Határokon átívelő élményben lehet részünk a 726 méter magas Kendig-csúcsra törve, ahol a magyar táj és az osztrák hegyek látképe találkozik egymással. Nyugaton a Rax és a Schneeberg nagyjából 2000 méter magas hegycsúcsai ejtenek ámulatba, mellettük a Bécsi-Alpok mészkőrögei emelkednek a magasba, míg a kilátópont északi oldaláról már a hazai terep síkságára tekinthetünk le a Ság és a Somló tömbje mellett. Hazánk egyik legkülönlegesebb kilátását ígérő panorámapontját Velemből indulva a K+, valamint a parkolótól a K jelzésen közelíthetjük meg.
Nagy-Péter-mennykő, Zempléni-hegység
Fagy által alkotott kőtorony tetejéről kémlelhetjük végig a bámulatos Zempléni-hegység lágyan hullámzó lankáit, s veszhetünk el a végeláthatatlannak tűnő erdőrengeteg színeiben. A 709 méter magas Nagy-Péter-mennykőhöz már az odavezető út megér egy misét, meseszép, ősöreg bükkösök, különleges sziklaformák kísérik utunkat, majd a csúcsra törve a Milic-csoportra, a Sátoros-hegyekre és a Füzéri-várra is ráláthatunk. A bámulatos panorámát pedig Regécről indulva a leggyorsabban a K jelzésen érhetjük el, azonban a túra során érdemes figyelni, hisz a csúcs előtt nagyjából 10 perccel egy tisztásnál majd balra kell letérnünk a K▲ jelzésű ösvényre, amely a kilátáshoz vezet.
Nagy-Mána, Börzsöny
Nagy-Mánán állva mintha csak a Dunakanyar szívébe érkeztünk volna meg, a Börzsöny domboldalainak hullámai köröznek körülöttünk, miközben a 707 méteres magasságból elláthatunk Csóványosig, Pogányvárig, Dobogó-bércig, de még a szandai Vár-hegyre is. A Nagy-Mánát bár kilátópontként emlegetjük igazából a Sasfészek-bérc gerincén elnyúló tisztás, melyet több kiindulópontról is meghódíthatunk. Királyházáról indulva csupán a P jelzéseket kell követnünk, s 3,2 kilométernyi barangolást követően már élvezhetjük is a Dunakanyar nem evilági szépségét.
Funzine
