Az elmúlt időszakban egyre több helyen bukkannak fel a közkedvelt művész, Kolodko Mihály bronzból készült miniszobrai.
A szobrász ezúttal a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezéssel karöltve, jótékony adományként alkotta meg legújabb művét, Budapest VIII. kerületében, az I-es Számú Gyermekgyógyászati Klinika Bókay János utca 53. szám előtti kerítésén.
A Szurikáta című alkotást elsősorban gyermekeknek szánják, meglepetésként: ők találják meg, ők csodálkozzanak rá, ők örüljenek az apró műalkotásnak, ők hívják fel rá szüleik figyelmét is. A klinikára vagy az alapítványhoz érkező gyermekek pedig könnyedén rábukkanhatnak az éppen a szemmagasságukban rájuk tekintő kedves szoborra.
Az alig néhány centiméteres szobor célja, hogy felhívja a figyelmet az inzulin felfedezésének 100. évfordulójára és a diabétesz korai felismerésének fontosságára. Emellett arra is törekednek, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekekben megerősítsék azt, hogy ők sem mások, ők sem különböznek kortársaiktól.
De miért éppen szurikáta és miért visel hátizsákot?
Az alapítvány szurikáta név-, illetve kabalaállat-választása és immár az azt ábrázoló szobor arra utal, hogy az 1-es típusú diabétesz kizárólag az azonnali és élethosszig tartó inzulininjekcióval – a kicsik szóhasználatában szurival – kezelhető, tartható egyensúlyban.
Valamint a Bókay utcai szurikáta hátára azért készített hátizsákot az alkotó, hogy jelezze, a diabéteszes gyermek nem indul el sehova a táskája nélkül, mert mindig a keze ügyében kell lennie az inzulin beadásához és a vércukor méréséhez szükséges eszközöknek, valamint gyümölcslének, szőlőcukornak, vagyis gyorsan feszívódó szénhidrátnak, arra az esetre, ha a vércukorszintje alacsony lenne.
