Nem hiába nevezték el Liszt Ferencről a budapesti repteret: a virtuóz a világ számos különböző pontján adott teltházas koncertet, örökre beírva magát a komolyzene legnagyobb alakjai közé.
Liszt Ferenc tehetsége már kiskorában megmutatkozott. A ma Ausztriához tartozó Doborján született zenei géniusz 9 évesen már Sopronban és Pozsonyban lépett fel, majd Bécsben tanult, hamarosan pedig még inkább kinyílt előtte a világ.
11 éves korában költözött Bécsbe a család, hogy Liszt itt folytathassa az iskolát. Nem sokkal ezután már Pesten adott számot képességeiről, majd családjával Párizsba utaztak, ahol az ottani konzervatórium igazgatója azért nem vette fel a fiatal tehetséget az intézménybe, mert külföldi volt. A fiút ez sem állíthatta meg: magántanároknál tanult tovább, az első nyilvános párizsi koncertjét 1823-ban adta, egy évvel később pedig már a londoni közönség előtt játszott, IV. György angol királyt pedig magánkoncerttel szórakoztatta.
Koncertturnéi alkalmával megfordult Koppenhágában, Hamburgban, Genfben, Lyonban, Marseille-ben és Szentpéterváron is. Huzamosabb ideig élt a Weimari Köztársaságban, ahol udvari karmesterként dolgozott, majd életének következő szakaszában Rómába költözött, ahol főként vallásos témájú műveket komponált. Utolsó éveiben hazaköltözött Budapestre, ahol az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia első elnökévé választották.
Liszt élete során annyit utazott, hogy egy saját utazókocsit készíttetett magának, amiben hálórész, étkező és egy zongora is volt. Születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve, 2011-ben Ferihegyet Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérré nevezték át.
Bár huzamosabb ideig élt Franciaországban, Németországban és Olaszországban is, Liszt mindvégig megőrizte magyarságtudatát, egyetlen másik nemzet állampolgárságát sem akarta megszerezni. Mindig figyelemmel kísérte a magyarországi történéseket is: amikor az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott Pesten, Bécsben jótékonysági koncertet adott, melynek bevételéből a pesti árvízkárosultakat támogatta.