5 kedvenc versünk a ma 55. születésnapját ünneplő Lackfi János tollából

Ma ünnepli 55. születésnapját a hazai kortárs irodalom egyik legkedveltebb költője, Lackfi János, aki írásaival minden korosztályt meg tud szólítani. Mi most könnyedebb hangvételű verseivel köszöntjük a szerzőt.

Fotó: Lackfi János Facebook-oldala

Pesten járt a tavasz

Pestre a minap bemigrált a tavasz,
a Kerepesin gördeszkázott egyet,
míg fojtó füstöt okádott egy Kamaz,
s szálltak szemét-hegyek.

Ballagtam éppen a giroszos felé,
sültek lelkemben kis hús-falatok:
oszmán dúlás, Dózsa, a sült paraszt,
Gül baba mosolyog.

Jött a tavasz, Facebookon megbökött,
a Kerepesin hullt a lájkeső,
pitty-pitty, bizgette mindenki a mobilt:
virágzó képmező.

Pár pill alatt megingott a tél,
mint egyensúlyát vesztett bokszoló,
a tavasz lenyomott neki egy kokit,
s eltűnt, mint no-name posztoló.

Tanácsok kezdő nyelvhasználóknak

Sose mondd, hogy kötve hiszed,
mert lekötöz a gyerek,
se azt, hogy csipkedje magát,…
mert csíp magán nyílt sebet.

Sose mondd, hogy villamosról
éppen leszállni akarsz,
mert a gyerek úgy lelök majd,
szállsz, és százfelé szakadsz.

Sose mondd azt, hogy ma sajnos
lefújjuk a nagyikát,
mert a gyerek légyirtóval
végbevinni nekilát.

Sose mondd, hogy valamitől
falba vered fejedet,
mert a gyerek megfog és a
vakolatba vereget.

Sose mondjad a gyereknek,
azt, hogy törje a fejét,
mert majd kalapáccsal veri
koponyáját szerteszét.

Sose mondd, hogy a szemedet
kevés pénzzel szúrták ki,
mert a gyerek fog egy nagykést,
és nekiáll szurkálni.

Egyáltalán, a gyereknek
semmit se mondj, ha lehet,
mert szó szerint vesz majd mindent.
Humora nincs. Csak neked.

Az elégedetlenség dala

Hogyha leültem, állni vágyom,
Hemperegni vetetlen ágyon,
Ha elindultam, megpihenni,…
Ha megpihentem, menni, menni.

Böjtre vágyom, ha van mit ennem.
Koplalok? Enni lenne kedvem.
Rágyújtani, ha nincs dohányom,
Ha éppen van, leszokni vágyom.

Ha van lakásom, más lakásra
Mindig csak egyre: másra, másra.
Lesnék idegen asszonyokra,
S hogy futnék tőlük iszonyodva!

Van életem, de vonz a másé,
Lennék N. Pál vagy X. Tamásné.
Lennék sündisznó, kurta lábon,
Üres palack vagy csonka várrom.

Kifelé vágyom én e létből,
Nézni, amint temploma szétdől,
Befelé vágyom én e létbe,
S onnan látni, hogy forr a Léthe…

A buta felnőtt

Fiam csupa érdekeset
kérdezget tőlem, ámde sajna
a választ sokszor nem tudom,
hisz nem vagyok, csupán az apja.

Gyorsabb az áram, mint a fény?
Mi módon hasad az atommag?
Mért kristályos a hópehely?
Hány kráter borítja a Holdat?

Lézert hogy csinálnak vajon?
Mi vezeti lenn a vakondot?
Hogy mérik a fényéveket?
Minderre én semmit se mondok.

A sok felnőtt egyre butább,
és nem is értik a világot.
Egyszerűen élnek bele,
a legtöbb bacilust se látott.

Abban bízom, hogy a fiam
megtudja majd az összes titkot,
fel- és lemászik mindenhová,
vulkánt, Marsot kopogtat: kipp-kopp.

Mindent megmér és összeír,
s ha még élek, elhozza hozzám
több koffernyi jegyzeteit,
csak hogy addig se unatkozzam.

Majd egymás mellé leülünk,
lábunk ázik a világvégi
tóban, és a fiam nekem
a mindenséget elmeséli.

51 dolog, amit szeretnék
(Nemcsak születésnapomon)

Minden reggel megszületni,
Kipirulni, mint a vekni,
Borotvát államra fogni,
Fájdalomban nem nyafogni,
Patakban lábat jegelni,
Csíkos pólókat viselni,
Matrózként billegve járni,
Várni, mikor jön a bármi,
Magyarosan törökülni,
Jelenlétben megmerülni,
Kedvenc rétemen battyogni,
Fűben járni ohne zokni,
Nagy lövésbe beledőlni,
Hold tányérján meglepődni,
Kiskanálról mézet enni,
Dicséretet zsebre tenni,
Habos felhőket legelni,
Pörögni, mint alufelni,
Gyújtós-ágat aprítani,
A kályhámba begyújtani,
Saját barackba harapni,
Kedvesemtől lángra kapni,
Gyermekemmel találkozni,
Piszkoskodót nem átkozni,
Laptopomon focit nézni,
Lesni, van-e gombóc, prézli,
Pár fakanalat faragni,
Asztalomon rendet rakni,
Cédulák közt szelektálni,
Dombtetőn a szélben állni,
Gatyában esőtáncolni,
Polcot, asztalt barkácsolni,
Barátokat lapogatni,
Kukoricát pattogtatni,
Bográcsgulyást kavargatni,
Magamat nem zavartatni,
Vízen fénytáncot bambulni,
Imából álomba hullni,
Nyálkás ködöt harapdálni,
Sárkoloncos lábbal járni,
Kávémat kézzel őrölni,
Bánatom danába ölni,
Filmnézéskor jókat sírni,
Ami eszembe jut, írni,
Közönséget egybegyúrni,
Függőágyban csak kinyúlni,
Ezer ötletet fialni,
Egy jó könyvbe belehalni,
Harsány havat ropogtatni,
Kislányomnak pacsit adni,
Minden reggel feltámadni.

Merüljetek el az idén 100 éve született Janikovszky Éva világában is: