Disney-mesékbe illő kastélyoknak nincs híján kis hazánk: az ország nyugati csücskétől egészen Észak-Magyarországig végigkísérhetjük az egykori arisztokrácia életének lenyomatait. Most ezekből hoztunk el néhány ékes darabot, ha pedig egy hosszabb napra maradnátok valamelyik kastélyvárosban, néhány tippel gazdagítjuk még a bakancslistátokat.
Tata: Esterházy-kastély
Az 1770-es évek óta áll az Öreg-tó mellett Fellner Jakab alkotása, melynek falai igencsak fontos eseményeknek voltak szemtanúi. I. Ferenc itt írta alá a schönbrunni békét, Görgei Artúr az épületben tartott haditanácsot a szabadságharc idején, de I. Ferenc József, II. Vilmos német császár és IV. Károly császár is megfordult az épületben. 1806-tól udvari zenekar szórakoztatta a vendégeket, majd a XIX. század közepére a monarchia társasági életének központjává vált a kastély. Ezekről az időkről napjainkban pedig a kastély kiállításai mesélnek nekünk.
Merre kalandozzunk tovább Tatán?
Ha még egy kicsit elmerülnénk a múltban, akkor a kastélytól egy kőhajításnyira, az Öreg-tó partján áll a Tatai vár, melyet még Luxemburgi Zsigmond építtetett a XIV-XV. század fordulóján. Ma pedig a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont, melynek megannyi kiállítása a római kortól kezdve a középkoron át egészen a 20. század közepéig mesél a régi korokról.
Elhagyva az évszázados falakat a romantikus bájjal körülölelt Öreg-tó partján is andaloghatunk, majd egy kurta kanyarral már az ország egyik legrégebbi angolkertjében találhatjuk magunkat. A “Griffes kapun” belépve fahidak, mesebeli műromok, hatalmas fák teszik varázslatossá a környezetet, melyben a Herendi porcelánkiállítást rejtő kiskastélyt, a Nyári lakot, illetve az Esterházy-család egykori konyhájaként szolgáló Cellariust is meglátogathatjuk.
Természetesen a Cseke-tó partján is érdemes elidőzni, ha pedig maradt egy kis időnk és szuflánk, akkor a Tatai Fényes Tanösvény vár ránk a tündérek világát megidéző vidékével.
Keszthely: Festetics-kastély
A ma Helikon Kastélymúzeumként ismert Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el, majd közel 200 évig a nemesi család kezében maradt az épület. Jelenleg a kastélyon belül, valamint a hozzá közeli épületekben 5 kiállítás tárja fel előttünk a főúri korok titkait, a kastély könyvtára pedig Európa legnagyobb épen maradt főúri bibliotékájaként nyűgőz le minket.
Merre kalandozzunk tovább Keszthelyen?
A kastély körüli kiállításokat bejárva érdemes a kastélyparkban is elidőzni egy kis időre, majd a Madárpark felé venni az irányt. Ha pedig a főúri pompa teljesen elvarázsolt, akkor a Sétáló utca vár ránk, ahol impozáns barokk és historizáló műemlék házak tartanak minket képzeletben még mindig a békebeli időkben.
Egy hosszabb sétával innen egyenesen a Balatoni Múzeumnál találhatjuk magunkat, mely a magyar tenger legrégebb óta funkcionáló, és egyben egyetlen hivatalos múzeuma. Az 1898 óta fennálló intézményben különböző kiállítások vezetnek be minket a Balaton titkaiba: a régióról, a tó élővilágáról, a környéken élő lakosság kultúrájáról, a 20. századi vízparti divatról és még sok minden másról regélnek nekünk.
Végül utunk a kikötő melletti, 17 hektáron elterülő Helikon Parknál zárul, ahol lombos hársfák árnyékában sétálgathatunk nyáron.
Edelény: L’Huillier–Coburg-kastély
Hazánk egyik legnagyobb barokk kastélyát Jean-François L’Huillier, a Habsburg hadsereg főtisztje kezdte el építtetni 1716-ban. A 14 évvel később elkészült kastély pompáját a L’Huillier család tagjai generációkon át élvezték, s szerencsére 2009-es újjászületése óta mi is megcsodálhatjuk régi fényében tündöklő épületet. A napjainkban az Edelényi kastélysziget nevet viselő, mesébe illő turistaattrakció számtalan érdekes kiállítással vár mindannyiunkat.
Merre kalandozzunk tovább Edelényben?
A kastély kiállításai után vár ránk Edelényben a természet, hisz a főúri épülettől indulva, s a jégmadár emblémákat követve a Jégmadár tanösvény tárja fel előttünk a környék botanikai, zoológiai, történelmi és kultúrtörténeti értékeit. A 14 állomásból álló tanösvény a kastélytól két részletben is bejárható, állomásai pedig érintik a Borsodi Tájházat és a Borsodi Földvárat is.
A tavasztól őszig tartó időszakban nyitva álló tájház Edelény és a Bódva-völgy regionális múzeuma, ahol néprajzi, ipar-, agrár- és művelődéstörténeti tárgyak, valamint szellemi anyagok kalauzolnak el minket a környék tovatűnt világában. A mini skanzenbe érkezve a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt képviselői repítenek minket a XIX–XX. század fordulójára. Ha pedig itt járunk, akkor bakancslistánkra tűzhetjük a Borsodi Földvárat, valamint a későbarokk edelény-borsodi református templomot is, mely belül csodás, festett kazettás mennyezetet rejt.
Gödöllő: Gödöllői Királyi Kastély
A Grassalkovich család kastélyát I. Grassalkovich Antal gróf számára építették a XVIII. században, majd a XIX. század második felétől Erzsébet magyar királynő és az osztrák császár rezidenciájaként szolgált. A szocializmus során jelentős mértékben megrongálódott kastély ma már régi fényében pompázik, a falain belül pedig különböző programok és kiállítások kalauzolnak minket vissza Sisi idejébe.
Merre kalandozzunk tovább Gödöllőn?
Ha a kastély kiállításai után a közeli Gödöllői Városi Múzeum tárja fel előttünk Gödöllő múltját, valamint a gödöllői dombvidék élőhelyeinek jellegzetességeit a város legrégebbi épületében, a Hamvay-kúriában.
Végül pedig elménket Gödöllő arborétumában szellőztethetjük ki. Az 1902-ben alapított botanikus kertben, a mai Arbo-Parkban vadregényes ösvényeken bandukolhatunk, valamint szabadtéri fitneszgépekre, hullámpadokra és egy erdészeti tematikájú játszótérre is lelhetünk. Ha pedig elkalandoznánk a mesék világába is, akkor a Földanya Meseútja 7 mesélőládikán át kalauzol végig minket természetbarát történetek segítségével az ezerarcú erdőben.
Gyula: Almásy-kastély
A város egyik legimpozánsabb barokk épülete az Almásy-kastély, mely ma látogatóközpontként áll nyitva minden érdeklődő turista előtt. A kastély története egyébként a XVIII. században ered, amikor is Harruckern János György újra életet lehelt a vidékbe a török harcok után. Ezt követően az épületet fia, majd unokája Wenckheim Ferenc alakította nemesi rezidenciává, majd végül a névadó, Almásy család kezébe került a kastély. Napjainkban interaktív állandó kiállítás, időszakos tárlatok, szabadulószoba vár minden érdeklődőt.
Merre kalandozzunk tovább Gyulán?
A kastélytól csupán egy karnyújtásnyira pedig az Alföld egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára áll, melynek építése a Zsigmond-féle Sárkány Lovagrend tagjához, Maróti János macsói bán nevéhez kötődik. A Gyulai vár az évek során erőd volt Mátyás király, Corvin János kezében is. Ma pedig a középkori életet bemutató kiállítás, számos izgalmas program vár ránk itt, az ország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török épületével, a Török toronnyal együtt.
A középkori kalandokat követően a dualizmus és a két világháború közötti időszakba csöppenhetünk, ahol megannyi emlék elevenedik meg előttünk a barokk stílusú Ladics-házban, mely a XIX. század elején épült. A Ladics család leszármazottai bő száz éven át éltek a házban, ahol párját ritkító polgári hagyaték tárul a szemünk elé, tárgyi, irattári értelemben is. Utunk végezetével pedig egy jóleső beszélgetésre invitál minket a Százéves cukrászda, ahol 1840 óta kényeztetik a betérő vendégeket édes finomságokkal.
Funzine
