Skóciát a legendák földjének is nevezhetnénk, ahol a végeláthatatlan, dimbes-dombos vidéket hossszú évszázadok óta őrzik mesebeli, felföldi várak. Bár a nehéz időket is átélt tagországtól több ezer kilométerre fekszik piciny hazánk, itt is rejlenek olyan tájak, ahol Skócia hangulata megelevenedik. Gyertek velünk, és fedezzétek fel lélegzetelállító váraink históriáit!
Salgó vára
A XIII. században épült, 625 méter magasan álló Salgó várának és a hozzá közeli Boszorkány-kőnek a legendáját aligha lehet egymástól különválasztani. A mendemondák szellemekről, tündérekről, boszorkányokról regélnek, de létezik mese egy olyan lányról is, akit a szerelem sodort a halálba. Ugyanis réges-régen élt itt egy király, akinek két fia ugyanabba a lányba szeretett bele. Az ifjú hölgy a fiatalabbik királyfit választotta, ám az idősebbiket ez nem hagyta nyugodni, és boszorkánysággal vádolta meg a lányt. A király eltiltotta kisebbik fiát szerelmétől, a fivér pedig megígérte, ha megkapja szíve választottját, akkor eltörli a vádakat. Ellenben, ha a lány kitart választottja mellett, akkor sosem teljesülhet be szerelmük. A hír eljutott a lányhoz is, aki végül úgy döntött, hogy a vártól nem messze álló szikláról a mélybe veti magát.
Bár a legenda igazságtartalmáról lehet vitatkozni, az biztos, hogy a vár tulajdonosai között Szécsényiek és csehek is megfordultak, végül az osztrák császári csapatok robbantották fel.
Boldogkő vára
A legenda szerint, amikor IV. Béla király a tatárok elől menekült Hernád felé, egy helyi aszalómester, Bodó elbújtatta, ezáltal megmentve az életét. A király hálája jeléül egy birtokot ajándékozott megmentőjének azzal a feltétellel, hogy ott erős várat építsen. A mendemondák szerint ez lett Bodókő vára, ahol Bodónak mind a hét lánya – akiket szépségük miatt tündéreknek hívtak – férjhez ment. A lakodalmon IV. Béla is részt vett, aki ezt követően nevezte el a helyet Boldogkőnek, a lányok legboldogabb pillanatai után. Az évszázadok során az erőd kézről kézre járt, a török-magyar harcokban kevéssé volt jelentős a szerepe, annál több volt viszont a kuruc időkben. 1678-ban Thököly Imre Boldogkő várát is elfoglalta. Legutoljára egyébként a Zichy család birtokolta, legvégül a császáriak tették lakhatatlanná 1701-ben. Azóta felújították, megerősítették, jelenleg pedig múzeumként funkcionál.
3885 Boldogkőváralja külterület | Weboldal | Facebook
Regéci vár
Boldogkőtől nem is olyan messze, félórányi távolságra lelhetünk rá a Regéci várra, amely egy vulkáni kúpon áll már évszázadok óta. Mint oly sok erőd, a regéci is több család kezében megfordult már, közülük azonban II. Rákóczi Ferencet emelnénk ki mindenképp, aki a vár falai között nőtt fel, majd Zrínyi Ilonával az édesanyjával innen költöztek Munkácsra. Rákócziék mellett azonban nem szabad elfelejteni Doleszné Pankó nevét sem, akit a korabeli bíróság boszorkányként ítélt el.
A regéci bíró feleségeként, majd özvegyeként ismert asszony a XVII. században többször is raboskodott a vár tömlöcében. Ha pedig éppen szabadlábon volt, akkor borkiméréssel foglalkozott, csúnyán beszélt és szüzek hajszálaival varrta össze a békák szemét. Végül a mendemondák szerint bilincsben ugrott le a várból, és nevetve elrepült – ahogyan arról a korabeli szemtanúk meséltek. A regéci vár története azonban itt nem áll meg, ugyanis a helyről biztosan tudni lehet, hogy 1686-ban Capara császári tábornok romboltatta le. Az elhanyagolt vár helyreállítása 2003-ban kezdődött meg, 2016-ra az Öregtorony visszaépítése is elkészült, 2021-ben pedig a reneszánsz palotaszárnyat adták át.
3893 Regéc külterület | Weboldal | Facebook
Cseszneki vár
A Zirctől nem messze tornyosuló cseszneki vár talán nem is lett volna, ha a várhegy oldalába be nem fészkeli magát egy kígyó. A legenda ugyanis úgy szól, hogy egy hatalmas óriáskígyó sorra szedte áldozatául a falu jószágait. Mígnem egy ponton elért Garai uraság egyik disznajához is. Ezen fölbőszülve az uraság megkereste a kígyó barlangját, megölte az állatot, a barlang fölé pedig várat emeltetett. Ez lett a cseszneki vár, amelyet kedvenc malacáról, Csesznekről nevezett el. Természetesen az igazság másképp szól, így a vár eredeti történetében IV. Béla kardhordozó mesterének kell meghatározó szerepet adnunk, aki gótikus stílusban emeltette az erődöt. A hosszú évek alatt volt végvári vár, szolgálta az Eszterházy család kényelmét, lerombolásához egy földrengés, és az azt követő tűzvész vezetett. Végül a romot a környékbeliek kőbányaként használták, de szerencsére az elmúlt években több állagmegóvó és helyreállító munka is zajlott a területen.
8419 Csesznek, 0158/1 hrsz. | Weboldal | Facebook
Csókakő vára
Kényelmes, aszfaltozott úton vagy meredek lépcsősoron is bevehetjük a 479 méter magasan álló Csókakő várát, amely a Fehérvárra menő hadi út ellenőrzésére épült a XIII. században. A felső- és alsóvárból, valamint a várkápolnából álló erődítményhez megannyi legenda fűződik, melyek egyike Mikszáth Kálmán Magyarország lovagvárai regékben című alkotásában is megjelenik.
Eszerint két bátor asszony, Éva és Kata férjeik helyett indultak harcba Zsigmond király idejében a törökök ellen. A férjek bújkálása a király fülébe is eljutott, így magához hívatta a „lovagokat”, ám amikor sisakjaikat levették, megláhatta, hogy asszonyokat rejtenek a súlyos páncélok. A királyt elbűvölte bátorságuk, elismerte hősiességüket és hálájának jeléül Évának és Katának adományozta Csókakő várát és birtokait. Míg egy másik történet arról regél, hogy Budavár visszafoglalásakor a törökök a kincseiket itt rejtették el. Bár ezt sem tudjuk bizonyítani, érdemes utánuk eredni, hisz ha kincset nem is találunk, a ránk váró kilátásért már megérte meglátogatni a jobb napokat is látott erődöt.
8074 Csókakő külterület
Funzine
