Lélegzetelállító terek, megszámlálhatatlan mennyiségű dokumentum, ősnyomtatványok, kódexek és az antik könyvek legjava vár ránk országunk legrégebbi könyvtáraiban, amelyek között a teljesség igénye nélkül szemezgettünk számotokra.
Gyöngyösi Ferences Könyvtár
A ferences rend legnagyobb hazai kolostorával valószínűleg egy időben – Károly Róbert uralkodása alatt – épülhetett annak könyvtára is, amely napjainkra hazánk legrégebbi, megszakítások nélkül működő gyűjteményévé vált. Vagyis a Gyöngyösi Ferences Könyvtár a mohácsi csata után sikeresen átvészelte a magyar állam bukását, sőt a hitújítás időszakának harcait is, és egészen az 1950-es évekig, néhány tűzvészt leszámítva, az épületből sem kellett kimenekíteni a könyveket. Legrégebbi, az 1613–1620 közötti évekből ránk maradt katalógusából tudhatjuk, hogy a XVII. században több mint 230 könyvvel rendelkezett a bibliotéka.
Jelenleg pedig már egy 20 000 kötetes könyvtárról beszélhetünk, ahol teológiai, filozófiai, történelmi, természet- és orvostudományi könyvek tárháza tárul elénk számos korabeli kézírásos bejegyzéssel együtt. Kódexek, több mint 200 ősnyomtatvány, és közel 200 régi magyar könyv található itt, köztük a ferences rend máshol elpusztult könyvtárainak megmentett anyagaival. Legjelentősebb darabja az 1462-ből származó Fust-Schöffer Biblia, amely egy befalazott rejtekhelyről került a könyvtárba 1998-ban.
3200 Gyöngyös, Barátok tere 2. | Weboldal | Facebook
Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtár
Rákóczi György 1531-ben alapította meg a református Alma Matert Sárospatakon, s ezzel együtt az iskola könyvtárát is, amely már a XVII. században a leghíresebb könyvgyűjteménnyel büszkélkedhetett a környéken. Majd a XIX. században igencsak nagy változásnak nézett elébe, ugyanis ekkor épült fel a Pollack Mihály által tervezett nagy könyvtárterem, amelyet ma Észak-Magyarország egyik legszebb emlékműveként tartunk számon.
A sárospataki gyűjtemény mintegy 500 ezres állományából 25 000 kötetet őriznek a klasszicista stílusú teremben, olyan ritkaságokkal, mint például Hartman Schedel 1493-ban kiadott világkrónikája, a Cronicarum Libri. A muzeális könyvtárban egy állandó kiállítást is megtekinthetünk, illetve a kollégium területén található egy iskolatörténeti és egyházművészeti kiállításoknak otthont adó múzeum. Az aktuális nyitvatartásról a könyvtár honlapján érdemes előre tájékozódni, illetve fontos tudnivaló, hogy a Nagykönyvtár csak vezetéssel látogatható.
3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. | Weboldal | Facebook
Fedezzétek fel a környék további kincseit:
Ciszterci Műemlékkönyvtár, Zirc
Zircen, a ciszterci apátság épületének második emeletén bukkanhatunk rá a ciszterci rend mára 65 000-re duzzadt, elképesztő könyvgyűjteményére, ahol 70 darab XV. századi ősnyomtatványt és közel 400 antikvát is rejtenek a polcok. Mindezek között pedig oly kivételes kötetek szerepelnek, mint például a Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadása, Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadása vagy a XIX. századi Flora Universalis, amely kézzel színezett növényi ábrákat tartalmaz.
Ezenfelül az Európa-szerte is ismert, iparművészeti remekműként számon tartott intarzitás asztalt, valamint a hazánk legrégebbi glóbuszai közé sorolt kettő földgömböt is megcsodálhatjuk a könyvtárban. Az épületben egyébként az 1700-as évek óta gyűlnek a köteteket, 1953 óta pedig a könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár felügyeletéhez tartozik. Napjainkban kettős funkciót lát el a könyvtár, vagyis a kutatók számára szakkönyvtárként áll rendelkezésre, míg a látogatók részére, a szakszerű tárlatvezetéssel kiegészülve, múzeumként működik.
8420 Zirc, Rákóczi tér 1. | Weboldal | Facebook
Festetics-kastély könyvtára, Keszthely
Hazánk egyik legszebb műemléki könyvtára a Festetics-kastély fényét emelő bibliotéka, amely egyben az ország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is, eredeti berendezéssel és gyűjteménnyel. Festetics Kristóf 1745 és 1750 között húzta fel kastélyát, amelybe már a kezdetektől tervezett egy könyvesházat, ahol főképp jogi, politikai és történeti könyvek kaptak helyet. Majd a könyvtár gondozása generációról generációra szállt, s ennek köszönhetően tovább bővült a gyűjtemény a metszetekkel, hírlapokkal, illetve a felvilágosodás korának irodalmával és gazdasági szakmunkákkal egyaránt.
Festetics Kristóf unokája, I. György idejében ötszöröződött meg a gyűjtemény, s ekkor már a Georgikon tanárai és hallgatói használhatták azt. Később, a II. világháború fenyegetései Keszthelyt is elérték, ám a könyvtárat egy szovjet városparancsok utasítására befalazták a kastély több értékével együtt, így azok megmenekültek. Ha napjainkban ide látogatunk, akkor Festetics I. Györgytől származó szakbeosztást és latin nyelvű jelzeteket láthatunk a több mint 86 ezer darab könyv között. Legrégebbi köteteikként pedig Thuróczi János latin nyelvű Magyarok Krónikája (1488), Sylvester János Új Testamentuma (1541), valamint az Újszövetség első magyar nyelvű teljes szövegét tartják számon.
8360 Keszthely, Bástya u. 4. | Weboldal | Facebook
Főegyházmegyei Könyvtár, Eger
Az 1760-as évek második felétől a professzorok sorra írták össze, hogy mely irodalmak után vágynak, hogy aztán felkutathassák és megvásárolhassák azokat az 1793-ban alapított könyvtárba. Az Eszterházy Károly által létrehozott bibliotéka végül 16 000 kötettel nyílt meg, s az ajtaja a kezdetektől fogva tárva nyitva állt a nyilvánosság előtt is. Az évek során számos magángyűjtemény, köztük Eszterházyé is beépült a napjainkra 170 000 kötettel büszkélkedő könyvtár készletébe, amely megannyi érdekességet rejt a polcai között.
Legrégebbi dokumentuma az 1048-ból származó, IX. Leó Pápa kézzel írott iratgyűjteménye, de széfjei és zárt ajtói olyan érdekességeknek is otthont adnak, mint például az ország egyetlen teljes autográf Mozart-levele, illetve a világon megtalálható három Dante-kódex közül az egyik. A barokk könyvtári rész ma múzeumként látogatható, a tárlatvezetések pedig keddtől szombatig minden nap 11:00 és 14:00 órakor indulnak.
3300 Eger Eszterházy tér 1. I/221-223. | Weboldal | Facebook
Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
Magyarország legrégebbi gyűjteményét rejti a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, amely a falai között összegyűjtött szellemi és kulturális kincsekkel együtt a világörökség részét képezi. Egy 1090 körüli oklevél szerint a XI. század végén 80 kötetet tartottak nyilván Pannonhalmán, majd a bencés rend 1786-os feloszlatásakor már 4000-re nőtt ez a szám. A könyvtár mai története egyébként 1802-ben, a rend visszaállításakor kezdődött, valamint ekkor határozták el az új könyvtárépület építését is.
Az épület megalkotása Engel Ferenc, majd később Packh János munkáját dicséri, a belső díszítések egy bécsi mester, Josef Kliebert nevéhez fűződnek, míg a polcokat helyi asztalosmesterek készítették. A mára 400 000 kötetet számláló bibliotéka darabjai a tudományágak minden területét felölelik, mindeközben 18 kódexet és egy XIII. századból származó teljes Bibliát is rejt. A klasszicista könyvtárterem csoportosan, vezetéssel a TriCollis Apátsági Tárlatvezető Iroda szervezésében látogatható.
9090 Pannonhalma, Vár 1. | Weboldal | Facebook
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest
A főváros harmadik legnagyobb könyvtára címmel és mintegy kétmillió dokumentummal büszkélkedhet az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amelynek története 1561-re vezethető vissza. Ugyanis Oláh Miklós esztergomi érsek ekkor alapította meg a jezsuita rend számára a könyvtárat Nagyszombaton. Majd a könyvtár később Pestre költözött, s a XIX. század közepén már évente 35 ezer olvasó látogatta.
Ma is látogatható épülete az első az országban, amelyet kifejezetten könyvzárolás céljából hoztak létre 1876-ban. Az eklektikus alkotás Skalnitzy Antal és ifjabb Koch Henrik tervei alapján készült, belül Lotz-freskókkal, és egy 228 nm alapterületű, 15 méteres belmagasságú Nagyolvasóval. Kincsei között 183 kódexet, 14 Corvinát, s csaknem 1150 ősnyomtatványt találhatunk.
1053 Budapest, Ferenciek tere 6. | Weboldal | Facebook