Január elején a Kiscelli Múzeum hiánypótló kiállításán jártunk, ami Lajta Béla életének és szakmai pályafutásának főbb állomásait érdekfeszítő információs táblák és kétszáznál is több műtárgy, többek között eredeti kerámiadíszek, lámpák, bútorok és makettek, valamint képanimációk és videók segítségével tárja elénk. Cikkünkben az építész legfontosabb budapesti munkáiból válogattunk, a teljesség igénye nélkül.
Lajta (Leitersdorfer) Béla 151 évvel ezelőtt, még az önálló Pesten látta meg a napvilágot, jómódú zsidó család harmadik gyermekeként. Neve talán nem cseng olyan ismerősen, mint mesteréé, Lechner Ödöné, vagy a magyar népies stílus főalakjáé, Kós Károlyé, de hatása a 20. századi magyar építészetre vitathatatlan. Külföldi tanulmányútjaiban gyökerező törekvése, hogy a Magyarországra látogatók magyarul beszélő házakkal találkozhassanak, munkássága sokszínűsége ellenére minden épületén tetten érhető.
Tragikusan rövid, mindössze másfél évtizedet átölelő karrierje során a bizánci ízlésű historizmustól jutott el (idejét messze megelőzve) az art decóig, a német téglaépítészet expresszionista funkcionalizmusáig és a magyar építészet első sávablakáig, a funerális művészetben betöltött szerepe pedig nemcsak hazai kontextusban, de világszinten is egyedülálló.
Wechselmann-féle Vakok Tanintézete
A lechneri hagyományokkal való szakítást követő egyik első, 1905 és 1908 között felhúzott Lajta-tervezés jól mutatja az építész érzékenységét a népi motívumok mellett a korabeli finn építészetre. A sötétvörös nyerstégla burkolatú homlokzat és az épület tömegképzése az utóbbira példák, míg előbbire a boglyaíves kapu és a szintén Lajta Béla által megálmodott, páratlanul gazdag díszítésű kovácsoltvas kerítés, aminek Braille-írásos betétei bibliai idézetek és magyar költők verssorai képében nyújtottak tapintható élményt a ma mozgásjavító iskolaként működő épület egykori lakóinak.
1145 Budapest, Mexikói út 60.
Parisiana Mulató
1909-ben épült meg a Lajta Béla építészetének új állomását jelző, az osztrák Otto Wagner, Josef Hoffmann és Adolf Loos hatását mutató Parisiana. A luxust sugárzó, de mégis visszafogott anyaghasználatú mellékutcai orfeum, keleti motívumokat és geometrikus formákat ötvöző márvány homlokzatával és hangsúlyos attikájának arany-fekete kerub-szobraival (a szintén zseniális Maróti Géza alkotásai) a jóval később megjelenő art deco stílust előlegezi meg, de Lajta Béla a modern építészetről alkotott gondolatainak összefoglalásaként is értelmezhető. Az egykoron a felső tízezer táncoslábú tagjainak második otthonául szolgáló épületet ma az Újszínház társulata lakja.
1061 Budapest, Paulay Ede utca 35.
Rózsavölgyi-ház
A Szervita tér sok szempontból Budapest egyik építészetileg legizgalmasabb helyszíne, ahol jól megfér egymás mellett a neoreneszánsz, a szecesszió, az art deco és a kortárs építészet. A város legnagyobb kültéri mozaikjával büszkélkedő Török Bankház épülete mellett a tér másik kiemelkedő művészi teljesítménye Lajta Béla 1912-ben átadott üzletbérháza, melynek megrendelői saját fivérei, Henrik és Rezső voltak. Vízszintes tagolású, síkszerű homlokzata, a pozsonyi, nyitrai és sárközi népművészeti formakincsből táplálkozó Zsolnay-kerámiasávok és a korában kisebb botrányt keltő, hátraléptetett tetőemelet okán az épületet ma a magyar premodern építészet egyik remekműveként tartja számon a szakirodalom.
1052 Budapest, Szervita tér 5.
Harsányi-bérház
A Harsányi-bérház a New York Kávéházat tulajdonló, Lajtával sógori viszonyban álló Harsányi testvérpár megbízásából épült fel 1912-re. A Népszínház utcai házban az érett szecesszió és a még csak szárnyait próbálgató modern építészet egy szinte díszítetlen, lekerekített sarkú, rizalitszerű zárterkélytömbökkel mozgalmassá tett épületben találkozik. A hatemeletes, hullámzó homlokzatú épület egyik kedves részlete a bejárati kapu felett található, domborított “Népszínház utca 19” felirat, amit szívleveles indák fonnak körbe. Lajta Béla utolsó nagyméretű, még életében befejezett munkája néhány évvel ezelőtt lepusztultságával tűnt ki szomszédai közül, ma viszont már korallfaszínű vakolatával vonzza magára a tekinteteket.
1081 Budapest, Népszínház utca 19.
A Lajta Béla 150 - Budapesti Épületsorsok című kiállítás megtekinthető 2024. április 28-ig, hétfő kivételével minden nap 10–18 óráig, a Kiscelli Múzeumban. Bővebb infó >>
Vizy Márton