A Múzeum körút megannyi ikonikus épülete között talán az egyik legkalandosabb történetek az Astoria Szálló falait lengik körül, amelyek már több mint 100 éve ékesítik a belvárost. Ismerjétek meg a hotel híres, egykori lakóit, tündöklését, pezsgő életét, s legsötétebb korszakát is.
Azok a vigadó 1800-as évek
Napjaink patinás Astoria hotelének helyén az 1800-as évek elejétől két ódon épület állt, amelyek közül a saroktornyos házban kapott helyett a Zrínyi fogadó és kávéház. A legendás hely hajdanán egyszerre látta vendégül a kor irodalmárjait, művészeit, valamint a hamiskártyások, csaló biliárdjátékosok, zugügyvédek, uzsorások, úri betyárok ügyleteit.
Igazi hírhedt, zenés tanya volt, ahol Csermák Antal, Bihari János – a verbunkos zene legjelentősebb képviselői – húzták a cigányzenét, illetve Petőfi Sándor, Jókai Mór, Lotz Károly és Mednyászky László is megfordult jó párszor. A tivornyával teli estéknek az 1856-os átépítések vetettek véget, amikor a fogadó helyére épült háromemeletes lakóháznak a földszintjén egy csendesebb, békésebb Zrínyi nyílt meg.
Petőfi belvárosi kalandjairól itt olvashatsz többet:
FunzineMajd a XX. század elején eljött az Astoria szálló ideje
A három telekre emelt szálló építését 1912-ben kezdték el, aminek kivitelezéséhez két építészt is felkértek, ugyanis a tulajdonosok – az Unger, Elek és Takács család – nem jutottak dűlőre a kérdést illetően. Ennélfogva a 150 szobás szálloda Kossuth Lajos utcai részét Hikisch Dezső, míg a körúti szárnyat Ágoston Emil álmodta meg. Az egyet nem értésnek pedig meglett a gyümölcse, mint arról az akkori írások is beszámolnak:
„Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkát s igazi – azt is mondhatnánk, hogy elegáns – nagyvárosi képet ad” – számol be a szállóról Lyka Károly művészettörténész.
Élet a szálló korai éveiben és tündöklésében
A budapesti Astoria Hotel vezetőjévé és egyben névadójává a hazacsábított Gellér Mihály, a New York-i Waldorf Astoria szálloda igazgatója vált. A szálló végül 1914. március 14-én nyitotta ki először ajtaját a vendégek előtt, akiket a modern eszközök tárháza – központi fűtés, speciális porelszívó rendszer, felvonók –, valamint a pincében kialakított borozó, a francia empire bútorokkal megtöltött enteriőr kápráztatott el.
Sorra érkeztek az akkor drágának és exkluzívnak számító Astoriába a jómódú külföldiek, illetve a vidéki urak és hölgyek. A vendégsereg között pedig nem egyszer fordultak meg híres emberek is, köztük Krúdyval, aki 1914-ben hónapokig élt a hotel falai között. A Pesti levelek című művében így ír erről az időszakról:
„Vadonatúj volt minden a hotelben. Szőnyegek, rézágyak, telefonok. Sok lámpás mindenütt. Körbefutó folyosók, amelyekről nem talált ki a vidéki. Meredek, keskeny lépcsők. A szobák kicsinyek, mint egy babavárban. […] Ha egyet köhintettem, a szomszédom kiugrott az ágyból. […] Ha nászutasok érkeztek a gőzhajóval, az egész folyosó ébren volt. Nem lehet ebben a hotelben titokban csinálni semmit.”
Bár Krúdynak az esti dorbézolások után volt hol álomra hajtania fejét, többen inkább csak Ahsztóriának emlegették a helyet, ugyanis oly nehéz volt szobát kapni ezekben az időkben. Az írók, mulatozók történetei mellett pedig a történelem szálai is behálózzák az épületet, hiszen az őszirózsás forradalom idején Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka élt a negyedik emeleti szobákban, miközben az első emeleten a Magyar Nemzeti Tanács működött. Később pedig a Tanácsköztársaság egyik igazgatóságának székhelyévé vált a hotel.
Az I. világháborút követően 1921-ben nyílt meg újra a szálló, amely az 1920-30-as években kivirágzott. „Szépsége, hangulata megejtő. A kávéházban, a szálloda halljában drága szőnyegeken lépked a vendég. Nem sajnálják a fényt, a csillogó tükröket. A falakat barna színű lambéria fedi, a szobákban és a közös helyiségekben értékes festmények és műtárgyak adnak művészi élményt az itt tartózkodóknak…” – mesél róla Gyenes József, az Astoria egyik későbbi igazgatója.
A II. világháború mindent keresztbe húzott
A pompának derült égből villámcsapásként vetett véget a II. világháború, illetve annak 1944-es éve, amikor a Gestapo elfoglalta az épületet, főhadiszállásává tette, a hotel bárjában tartotta fogva az embereket, s teljesen kifosztotta azt. Budapest ostromakor a szálló sem maradt épen, ám 1945-től már az amerikai hadsereg tisztjei hajtották álomra fejüket itt, majd 1946-tól csillagászati árak fejében bárki megszállhatott a hotelben.
Eközben az egykori luxus illúzióját az akkori igazgató, Unger István igen gyorsan visszacsempészte az épületbe. Új bútorokat, műtárgyakat vásárolt, valamint a magángyűjteményéből is a szállónak adott néhány darabot. Az 1946-os felújítást követően diplomaták, a Török Nagykövetség munkatársai kaptak helyet itt, de a hotelben működött akkoriban a Nehézipari Minisztérium elődje és a Nemzeti Kaszinó is.
Emellett ebédidőben többször összefuthattunk volna akkoriban Rákosi Mátyással és feleségével, valamint Kodály Zoltánnal is. Végül 1948-ban államosították a szállót, Unger pedig egyes források szerint két pezsgőspohárral, mások szerint két bőrönddel menekült egészen Amerikáig.
A kalandos XX. századtól a jelenig
A szocializmus időszakában reprezentatív célokat szolgált az MSZMP-alapszervezetnek, illetve a titkosszolgálatoknak is otthont adó épület. Több szobát is felszereltek hang- és képrögzítő berendezésekkel, amelyekkel elsősorban a külföldi vendégeket figyelték meg. Emellett az éttermi sótartókból sem hiányozhattak a lehallgatóberendezések, s szigorúan titkos állományú tisztek jártak-keltek a szállóban.
Mindeközben az alagsorban működő bárban pezsgő éjszakai élet zajlott a hetvenes években. A buli este 10-kor kezdődött egy-egy zenekarral, majd egy cigiszünet után jöhetett a szórakoztató műsor, olykor a ledér ruházatú táncoshölgyekkel együtt. A feltörekvő énekesek mellett pedig igazi legendák, Cserháti Zsuzsa, Korda György, Medveczky Ilona is fellépett.
1969 és 2007 között a Magyar Rádió Ki nyer ma? komolyzenei vetélkedőjét közvetítették az Astoriából, sőt több filmest is megihletett az épület. Ugyanis itt forgatták A miniszter félrelép és a Rokonok több jelenetét, a Nem hisztéria, Astoria; Csodálatos Júlia, a Perlasca című filmeket szintén. Illetve az 1980-as években a bárban játszották Jancsó Miklós Mata Hari című kamaradarabját. Az elmúlt évtizedek során több felújításon is átesett épület 1996 óta a Danubius Hotels Grouphoz tartozik, és jelenleg 138 szobával üzemel.