A Zalai-dombság lágyan hullámzó lankái között bújik meg a kedves hangulatú Nagykanizsa, amelynek historizáló városi elemei és természeti értékei mentén járva megannyi élménnyel gazdagodhatunk.
Csónakázó-tó és kilátó
Ha vadregényes vidékek után vágyakozunk, akkor Nagykanizsa csücskében lelhetünk rá a Bakónaki- és a Lóthegyi-patak táplálta Csónakázó-tóra, amelyet egy 500 hektáron elterülő parkerdő ölel körül. A hatalmas tó mentén majdnem 5 kilométer hosszú sétány halad végig, ahol biciklizhetünk és akár futhatunk is. Emellett a kerékpárosoknak az itteni nemzetközi szintű mountainbike-pálya kedvez, míg az aktív kikapcsolódás szerelmeseire a Madárerdő tanösvény és erdei tornapálya vár.
A horgászatra is alkalmas tótól nem messze megtalálhatjuk az ország legmagasabb kilátóját is. A 48 méter magas messzelátóra 230 lépcsőfok vezet fel, amelyeken fellépkedve minden bátorságunkat össze kell szednünk, hiszen a torony legtetején egy kis kilengést tapasztalhatunk. Ám minden verejtéket megér, ugyanis majd 50 méter magasból elképesztő panoráma nyílik a zalai dombokra.
Hazánk megannyi hangulatos partvidéket rejt még:
FunzineInkey-kápolna
Az Inkey család talán legjelentősebb birtokszerzője, Boldizsár építtette a négykaréjos alaprajzú bájos barokk kápolnát 1768-ban. A kupolaboltozatos műemlék tetején nyolcszögletű torony áll, bejárata felett ovális ablak és háromszögletű timpanon díszeleg, miközben falát lapos féloszlopok tagolják. A bejárat kőkeretén lévő Inkey-címer, az épület mögötti kálvária a hármas fülkével együtt már a múlté. Viszont a fából faragott korpuszát a Thúry Görgy Múzeum, míg az 1842-ben készült klasszicista Inkey-urnát a Károlyi-kert őrzi. Az idő vasfoga a kápolnát sem kímélte, hisz falfestményei megsemmisültek, többször kirabolták – a padló alatti családi kriptával együtt –, hajdani díszeit leverték, a kupola rézborítását 1952-ben úttörők szedték le. A jelenleg csak kívülről látogatható épület tetőszerkezetét 1962-ben javították meg, majd 1975-ben további felújításokon esett át.
8808 Nagykanizsa, Magyar u. 168.
Thúry György Múzeum
A múzeum épületét még 1705 és 1712 között építette Kanizsa várának köveiből a város földesura, Grasics Jakab. Később a Batthyány család kezébe került a városiak által hercegi várnak nevezett ház, ahol a hercegség Kanizsa-környéki gazdaságainak hivatalai kaptak helyet. Ennélfogva uradalmi tiszttartói ház lett, s 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal, de egy időben otthont adott a zsidó hitközösség imaházának, illetve a Zalai Közlöny szerkesztőségének és kiadójának is. Múzeumként 1968 óta funkcionál az épület, ahol állandó kiállításként az Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei) című tárlatot tekinthetjük meg az időszaki kiállítások mellett.
8800 Nagykanizsa, Fő út 5. | Facebook | Weboldal
Miklósfai Parkerdő
A 28 hektáros Miklósfai Parkerdőre sokszor hivatkoznak arborétumként, azonban botanikai szempontból nem tekinthető annak. Ennek ellenére a területen található növénygyűjtemény, a sétálóutak, pihenőrészek, valamint a tisztások együttese festői környezetbe kalauzol minket. Már a bejárat közelében padokkal körülvett szalonnasütőrész vár ránk, majd a parkerdő nagy részében fenyvesek, mammut, luc, douglas és erdei fenyők között barangolhatunk. A fenyőfák sokasága között rejlik a parkerdő legidősebb tagja, a 130 éves tölgyfa, amelyet szintén érdemes útba ejteni. Majd az arborétum déli oldalához érkezve, a kerítésen túl egy meseszép környezetben elterülő horgásztónál lyukadhatunk ki, ahol a víz felett fahíd vezet át minket a tavat kettészelő félszigetre.
A Nagykanizsától egy órára található mesés zalai arborétumot se hagyjátok ki:
FunzineSétakert
A nagykanizsai Sétakert mind a 4 hektárnyi kiterjedésével a város legnagyobb parkja, létesítését a XIX. század végén Tripammer Gyula javaslatára vette be a programjába a millenáris díszközgyűlés. A kert első hat holdját a kiskanizsai gazdáktól vették meg, majd maga Tripammer – Fabrik József városi kertész segítségével – ültette be a kertet, és ápolta haláláig. A XX. század elejétől a kert az élénk társasági élet központjává vált: cigány- és katonazene, valamint egy cukrászda vonzotta ide vasárnaponként a városiakat. Azóta területe megfogyatkozott, ám még mindig igazi oázisként várja az ide látogatókat.
8800 Nagykanizsa, Papp Simon stny.
Erzsébet-tér
A város mai fő tere a 90 évnyi török megszállást követően vált a piaci portékák otthonává, majd egészen 1927-ig vásártérként működött. Jelenlegi formáját a harmincas évek elején nyerte el, amikor díszkertnek nyilvánították. 1945-ben azonban egy szovjet emlékmű felállításának következtében teljesen megváltozott a funkciója, így a piacnak költöznie kellett, és igazi szocreál térré alakult át a terület. Ennek napjainkra már nyomát sem láthatjuk, hiszen ma egy barokkos hangulatú téren sétálhatunk, ahol a Szentháromság- és Erzsébet-szobrot, a nagykanizsai várat bemutató makettet, egy mesés szökőkutat, valamint a Zenepavilont is megcsodálhatjuk.
Szent József-plébániatemplom
Nagykanizsának az egyik legértékesebb műemléke a Szent József-plébániatemplom, ismertebb nevén alsóvárosi templom. Az impozáns épületet még 1702 és 1714 között építették a lebontott vár tégláiból a ferences rend szerzetesei számára, így létrehozva egy főhajós és mellékhajós rendszerű barokk templomot és a közvetlenül hozzásimuló kolostort. Ide belépve a gazdagon díszített szószék, a hely szobrai, valamint a török sírkőből faragott szenteltvíztartó kápráztathat el minket.
8800 Nagykanizsa, Zárda u. 1/A | Facebook | Weboldal
MAORT-telep
Meglepő módon egy amerikai stílusú kertvárosias negyed is megbújik Nagykanizsán. A trianoni békeszerződés után a határon túli területekre kerültek a hazai szénhidrogénkészletek, így az új lelőhelyek felkutatásához külföldi segítségre volt szükségünk. Az amerikaiak először 1931-ben találtak olajat a zalai falvak környékén, s ezt követően megannyi magyar hagyta el a mezőgazdaságot, hogy olajbányász legyen. A Magyar Amerikai Olajipari Rt. pedig az amerikai mintát követve gondoskodott munkavállalói számára a lakásról, fűtésről, világításról. Ennek köszönhetően született meg Berkes József tervei alapján 1943-ban a ma is látható MAORT-telep, mind az 51 darab lakásával. Nagykanizsa végül soha nem vált olajvárossá, a MAORT-ot államosították, vezetőit koncepciós perben halálra ítélték, azonban az amerikai filmek világát megidéző kertváros még mindig áll.
Knysa Kitchen & Bar
Nagykanizsa szívében bújik meg a Knysa mediterrán fúziós étterme, melynek küldetése, hogy a város egyik ikonikus helyévé váljon, jóleső pezsgéssel felborzolva a kanizsai hétköznapokat. Az étlapjukon bőszen válogathatunk a hagyományos leveseken túl az olyan különlegesebb előételek között, mint például a fokhagymás-chilis szósszal megbolondított garnélarák. Természetesen nem maradhatnak el az étterem kínálatából a tészták, pizzák, valamint a bélszínvariációk sokasága sem. Sőt, ha a korai órákban érkezünk, akkor a reggelifelhozatal finomságait is megkóstolhatjuk. Miután feltöltöttük energiaraktárainkat, érdemes jobban elidőzni a csodaszép, zenepavilonnal és szökőkúttal büszkélkedő Erzsébet téren.
8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 17. | Facebook | Weboldal