Aggtelek hallatán egyből mindenki a nemzeti parkra asszociál, ám a település és környéke számos más felfedeznivalót is tartogat.
Jósvafői-tengerszem
A mesebeli, smaragdzölden csillogó Jósvafői-tengerszem az Aggteleki Nemzeti Park egyik legvarázslatosabb úti célja: a kristálytiszta és háborítatlan vízfelület, illetve a felette átívelő fahidak mesébe illő hangulatot árasztanak. A mesterségesen, áramtermelés céljából kialakított tavat hazánk legnagyobb vízhozamú, hideg vizű Jósva-forrásának felduzzasztásával hozták létre. A tengerszem megcsodálása után érdemes felfedezni a mindössze pár száz lelket számláló Jósvafőt is, aminek főutcáját 1999-ben műemlékké nyilvánították.
Trizsi meseerdő
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb turisztikai fejlesztését a nemzeti park szélén fekvő Trizsben valósították meg: az interaktív tájház és a mezítlábas tanösvény igazán izgalmas látnivalónak ígérkezik. A település egyik legrégebbi épületében hozták létre az egyszerre közösségi térként és interaktív bemutatóhelyként szolgáló Hagyományok Házát, ahol a látogatók mindent megtudhatnak a helyi értékekről. Kiegészítő programként, a ház mellett lévő erdőben az erre járók egy varázslatos történeteket mesélő narrátor és saját fantáziájuk segítségével lehetnek egyedi kalandok részesei.
L’Huillier-Coburg-kastély
A környék egyik fő attrakciójának számító kastélyt Jean-François L’Huillier, a Habsburg hadsereg főtisztje építtette, akinek II. Rákóczi Ferenc adományozta a birtokot 1700-ban. Az 1730-ra elkészült épületegyüttes tervezőjét máig homály fedi, annak ellenére, hogy a L’Huillier család tagjai generációkon keresztül éltek a fenséges palotában. A 19. századtól pusztulásnak indult terület újjászületésére egészen 2009-ig kellett várni: az ország legnagyobb barokk kastélya ma már izgalmas kiállításokkal, programokkal és nem mellesleg mesébe illő miliővel fogadja látogatóit.
3780 Edelény, Borsodi út 7. | Weboldal
Rudabányai-tengerszem
Hazánk legmélyebb tavának területén már a középkortól kezdve bányásztevékenység zajlott, majd az akkor vasérckitermelés miatt létrehozott bánya 1986-ban bezárt, az itt maradt medret pedig csapadékvíz töltötte fel. A 320 méter hosszú, 60 méter mély, kék-zöld színekben játszó víztömeget égig érő kőfalak határolják, aminek látképét a tóba benyúló félszigetről vagy akár a parton kialakított kilátók egyikéből is élvezhetjük. A környéken tanösvény vezet végig minket, bemutatva a földtani és régészeti szempontból kihagyhatatlan pontokat, az ércektől és ásványoktól kezdve az üledékes kőzetrétegek egyedülálló, 10 millió éves maradványaikig.
Szádvár
Szádvár már valószínűleg az 1200-as évek közepétől Szögliget erdeiben állt, végleges formáját – egykori körbástyáival, a külső vár istállójával, a középső részek lakatosműhelyével és börtönével, illetve a belső vár lakóházaival – valószínűleg Károly Róbert és Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt érhette el. 2021 óta egy felújított várromot láthatunk a 460 méter magas várhegyen, ahol a meglévő falakat megerősítették, fedett kőtárat hoztak létre, a kilátópontokra padokat helyeztek el, az utat pedig lépcsőkkel tették járhatóbbá.
Rákóczi-barlang
Az Esztramos-hegy oldalában nyíló, páratlan szépségű Rákóczi-barlang 1995 óta a világörökség része, a különleges képződményt Miskolc felől, a Bódvarákó helységnévtábla melletti földútra lekanyarodva közelíthetjük meg. A 79 méter mély barlang két hatalmas, hasadékok által összekötött teremből áll, amelyekbe megérkezve egy elképesztően sokszínű kép tárul elénk: a sötétszürke kristályos mészkőkőzetet fekete rétegek törik meg, miközben a cseppkövek barna és vörös színei játszanak rajta. A sötétebb színeket gyakran egész falakat beborító, fehér színben úszó borsókövek teszik még varázslatosabbá, utóbbiakról sokszor több méteres függőcseppkövek lógnak.