Ha Palócföldön, vagyis Nógrád megye aprócska falvaiban jártok, számos látnivalóra, régmúlt időket megidéző falvakra, lélegzetelállító panorámákra, mesebeli kilátókra és történelmünket őrző várakra bukkanhatok.
Hollókő és a vár
A világörökség részét képező palóc község, Hollókő a XVII–XVIII. században kialakított hagyományos településforma, a tradicionális építészet, valamint a XX. századot megelőző falusi élet élő példája. A mai napig lakott település Ófalujába érkezve a festői falukép mellett a falu-, posta- és babamúzeum, a szövőházak, a tájház, a katolikus templom repít vissza minket a múltszázadi időkbe. Innen a Vártúra tanösvény vezet a XIII. században épült várig, ahol a középkori időket megidéző kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.
Kéz-kilátó
A Hollókő és Felsőtold közötti egyik tisztáson találhatunk rá a holtfákból készült, kezet formázó kilátópontra, melyet a Farkaskútvölgy lovaspark kezdeményezésére Csíkszentmihályi Benjámin készített 2020-ban. A kilátó tenyerébe egy 4-5 fokból álló lépcsőn juthatunk fel, sőt akár a kilátó hüvelykujjára is felmászhatunk. Bármelyiket is válasszuk, a Cserhát hullámzó dombvidékének panorámája mindenképp levesz majd a lábunkról.
Ha még több elképesztő panorámát fedeznél fel az országban, akkor ezekhez a kilátókhoz is érdemes ellátogatni:
FunzineSalgó vára
A Medves-hegység 625 méter magas csúcsán álló Salgó várát még a XIII. században kezdték el építeni. Egy ideig a Szécsényiek birtokolták, később a csehek kezébe került, a török pusztítást sem úszta meg, míg végül az osztrák császári csapat parancsára felrobbantották. 1938-ban kilátószerűen rekonstruálták, illetve később több helyreállítást is végeztek rajta. A vártól egy geológiai tanösvényen juthatunk el a közeli Boszorkány-kő sziklához, ahol 360 fokos, mindent elsöprő panorámában gyönyörködhetünk.
A várból lehet látni a somoskői várat is, amelyről itt írtunk:
FunzineIpolytarnóci ősmaradványok
Ipolytarnócon, egy 17 millió évvel ezelőtti, vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlanul gazdag ősmaradvány-lelőhelyén barangolhatunk. A természetvédelmi terület legjelentősebb ősmaradványai közé cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és ősállati lábnyomok tartoznak, amelyekről egy világszínvonalú kiállítást is megtekinthetünk. Mindezek mellett a geológiatanösvényt, a kőzetparki és kősziklaösvényt, a miocén erdőt, valamint a lombkoronasétányt is felfedezhetjük.
3138 Ipolytarnóc, Külterület 039 hrsz. | Weboldal
Még számos lenyűgöző lombkoronasétányt rejt hazánk:
FunzineSasbérci-kilátó, Buják
A Cserhát legmagasabb pontján áll a mesébe illő Sasbérci-kilátó, amelyet még Károlyi Erzsébetnek építtetett a férje az 1910-es években. Az alsó szintjének lakóépületében egykor a gróf erdésze lakott a családjával, míg felső szintje vadászszállásként funkcionált. Egészen az 1950-es évekig tehát otthonként is szolgált a kilátó, amelyet azóta már kétszer felújítottak, valamint egy apró kiállítással is gazdagítottak. Az épületet áprilistól októberig ünnepnapokon és hétvégente lehet látogatni.
Kazári riolittufák
A Medves-fennsík és a Mátra közti dombok között rejlő 20 millió éves riolittufa-erózióhoz hasonlót a világban csak hat helyen lehet találni. A védett természeti érték a Mátra vulkanikus kitörésekor felszínre törő porból keletkezett, s vált egy fehér színű, puha, gyűrt felületű, 1 hektárnyi területen elterülő kőzetté. Legmagasabb pontját egy lejtős erdei sétával érhetjük el, ami után a település feletti bányatavat, az Aranyos-patakforrást is láthatjuk, mielőtt visszaérnénk Kazárra.
Szandai várrom
529 méter magasan, a Cserhát egyik legszebb vulkáni csúcsán épült Szandavár, melynek első írásos említése 1301-ből származik. Mátyás király idejében az esztergomi érsek, később a Báthory család birtokolta, végül a törökök foglalták el 1546-ban. Napjainkban az öregtorony egyetlen falmaradványa, illetve a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az erődítményre. Az ámulatba ejtő, távolabbi hegységek vonulatait is magába foglaló panoráma miatt vétek kihagyni.