Ahol egykor medencék nélkül pancsoltak: A Dagály Strandfürdő története

Budapestet nem hiába nevezik a fürdők városának, hiszen megannyi kincset, hőforrásokat, gyógyvizeket, lenyűgöző strandokat rejt magában. Ilyen például a sokak által kedvelt Duna-parti Dagály Strandfürdő, amely számos nagyszerű szolgáltatása mellett lélegzetelállító panorámájával kápráztat el minket.

Fotó: mnsk.hu

Rómaiak fürdője

Talán nem is gondolnánk, de a Dagály Fürdő történetének elbeszélése akár a római kortól is kezdődhet. Ugyanis a  Rákos-patak betorkollásánál, egykor a Dunában álló kis szigeten fakadó meleg vizű forrásokat már a rómaiak is felfedezték, és annak előnyeit ki is használták. Vagyis fürdőt emeltek rájuk, amelyet az aquincumi légiós tábor és a Duna innenső partján lévő ellenerőd lakói használtak.

Az ókorban valószínűleg Transaquincumnak nevezett erődítmény, a Fürdő-szigettel és a római híddal, amelyeket 1874–1875-ben tártak fel. A Fürdő-sziget egykor a Dagály előtt húzódott. / Fotó: Wikimedia Commons

A Transaquincumellenerőd a mai Dagály Strandfürdő területén feküdt, ahol egy 19. századi ásatáson egy kisebb fürdő maradványaira is rábukkantak. Emellett az egykori sziget neve is őrzi a rómaiak emlékét, hiszen a magyarok is Fürdő-szigetnek hívták, mígnem 1874-ben a folyó szabályozása következtében teljesen el nem tűnt. Innentől kezdve a források már csak a Duna fenekén törtek fel.

Munkások fürdőhelye

“Munkásgyerekek ezreinek örömére készül a dagály-uccai népstrand” – olvashatták a fürdőről egy 1948 áprilisi tudósításban. A munkás megnevezés nem volt véletlen, mivelhogy a budapesti fürdőkultúrában is visszatükröződött a társadalmi rétegződés. A II. világháború után a tehetősebb hölgyek és urak inkább a budai Gellért Fürdőben áztatták magukat, míg a Dagály Fürdőbe a dolgozó nép emberei jártak kikapcsolódni. Sőt, ez a strand kifejezetten a tömegeknek épült, akik a kezdetek kezdetén még medencék nélkül is szívesen frissítették fel magukat itt, a nagy nyári hőségben.

A strand nem volt mindig Dagály

A Dagályt, eredeti nevén Szabadság Strandfürdőt 1948-ban alapították, ahová a 126 méter mélyről fakadó, 41,5 °C-os vizet artézi fúrt kutakból nyerték ki. Az eredeti neve azonban nem igazán tudott ráragadni a strandra. A szomszédos utca miatt Dagályként emlegették leginkább a fürdőt, így egy idő után a Szabadság Strandfürdőt átkeresztelték a szóbeszédben forgó névre.

Dagály fürdő, 1961 / Fotó: Fortepan/FŐMTERV

A téli időszakban egy másik becenévvel is illették a strandot. A hidegebb hónapokban többször is a sapkások fürdőjeként hivatkoztak rá, ugyanis a fázósabbak úszósapka helyett igazi sapkákban üldögéltek a gőzölgő vízben. Ám itt még nem ér véget a nevek sora, hisz a fürdő volt aranylavór, néplavór is a köznyelvben, csak épp Szabadság Strand nem.

Átalakítások sora következett

Darvas Lajos, valamint Körner József, a hazai modern építészet kiemelkedő alakja tervezte a fürdőt, és nekik köszönhetően 1950-ben már egy fogadóépület is várta a fürdőzni vágyókat. Az 50-es években további fejlesztéseket is eszközöltek a létesítményen. Elkészült Kósa Zoltán, a BUVÁTI építésze által tervezett új, központi épület is, amely a fürdő téli bejárataként szolgált. Illetve ez adott helyet téli öltözőknek, orvosi rendelőnek, kezelő- és pihenőszobáknak is.

Dagály fürdő, 1959. Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára

Pár évvel később, 1956-ban egy 50 méteres, igazi meszelt falú úszómedencével lett gazdagabb a strand. A Dagály a hatvanas-hetvenes években élte első fénykorát, ekkor megesett, hogy 30 ezer ember is lubickolt a strandon, miközben az folyamatosan fejlődött.

Dagály fürdő 1969. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Szinte közvetlenül a Béke-kútra települve a strand jelképe, a legmelegebb vizű, dupla esőfüggönyös gombamedence is megépült. Eközben az úszók nagy örömére a strandnak lett egy vesealakú, fokozatosan mélyülő medencéje is, amelybe oroszlánszobrokból zúdult a víz.

A fénykorában, 1970-ben történt az is, hogy a helyi Béke-kút vize mellé átvezették a Dagályba a Széchenyi Gyógyfürdőt szintén tápláló hévízforrást, egészen 2013-ig. Ennek köszönhetőn szerezte meg a szóban forgó fürdőnk a gyógyfürdő státuszát. Majd a kétezres évek elején a strand vízellátásába e kettő kút mellé harmadikként a Magda-kút is becsatlakozott.

Dagály fürdő, 1981. Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

A 1983-ra mindezek mellé a sátortetővel fedett, 25 méteres medence is elkészült, és a 2000-es évek elejétől további átalakítások sora vette kezdetét. A már meglévő két nagy termálmedencéből négy kisebbet alakítottak ki. Tehát a korral haladva élményfürdő, gyermekpancsoló, strand- és úszásoktató-medence is elfoglalta a helyét a fürdőben.

Megújult a gombamedence is, sőt még egy hullámfürdő is elfoglalta a helyét a strandon. Az élményfürdő pedig sodrófolyosó, pezsgőágy, whirpool, nyakzuhanyok, buzgárok és tocsogós napozók által nyújt széleskörű kényeztetést a meleg elől menekülőknek.

Képzőművészeti alkotások között napozhatunk

A Dagály Strandfürdő zöldellő parkjában nemcsak hatalmas, öreg fákban gyönyörködhetünk, hanem értékes szoboralkotásokban is. Ezek többsége a nőiség és a víz kapcsolódásának tárgyát ábrázolják művészi megvilágításban, így nem hiába, hogy egyesek a szocreál erotika kivételes emlékeit látják az aktszobrokban.

Jövendő szobor. Fotó: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A Kossuth-díjas Pátzay Pál Aurora című alkotása, Varga Oszkár Fésülködő lány szobra, Rápolthy Lajos Vizet merítő nő című munkája, Farkas Béla Vetkőző leány nevű műve és Pándy Kiss János Jövendő című szobra is a fürdő parkjában áll. Ez azonban nem minden, a gyermekmedencét Korényi Dalma mozaikszobrai, az óriáskígyó és a háromfejű sárkány díszíti.

Dagály Gyógyfürdő, Strandfürdő és Uszoda jelene

2016 nyarának utolsó napján, a 2017-es vizes világbajnokság miatt bezárták a Dagályt, ami sokak körében kétségbeesést okozott. Ekkor külön Facebook-oldal is létrejött, ahol azt találgatták, mikor és milyen állapotban kapják vissza a fürdőt.

Fotó: mnsk.hu

Végül 2018-ban nyitotta meg újra kapuit a vendégek előtt a közkedvelt strandfürdő, és ekkor választ is kaptunk a kérdésekre. Részben a Dagály területén épült fel a Duna Aréna, illetve számos más újdonságot is megfigyelhetünk a fürdőben.

Fotó: mnsk.hu

A Magda-kutat leváltották, vagyis napjainkban már a Béke-kút kalcium-magnézium, hidrogén-karbonátos és kénhidrogén-tartalmú vize biztosítja a gyógyhatású fürdővizet. Ennek vize nem csak külsőleg alkalmazva van jótékony hatással testünkre, hanem ivóvízként is fogyasztható különböző panaszok ellen.

Fotó: mnsk.hu

Lebontották a gomba- és hullámmedencét, viszont hét teljesen felújított medencével, játszóterekkel, sportpályával, fitneszparkkal, illetve wellness- és gyógyászati részleggel lett gazdagabb a strand.

Jelenleg nyolc medencében hűsölhetnek és kapcsolódhatnak ki az ide látogatók, ahonnan a Duna és a Budai-hegységek festői panorámájában is gyönyörködhetnek.