A budai lankákon sétálva szebbnél-szebb épületek követik egymást, a mesebeli villák pedig izgalmas történeteket rejtenek.
Bimbó út 63.
A távolról is szemet szúró sarokház a kor neves építészének, Ligeti Pálnak a munkája, a rendkívül modernnek számító tetőterasszal felszerelt háromszintes villa 1942-re készült el. Az elképesztő panorámával bíró épületben gyakorlatilag minden volt, amire egy nagypolgári családnak szüksége lehetett: cselédlakástól kezdve, éttermen keresztül többszobás lakások kaptak helyet a mesés villában.
Az épület hamar megtelt lakókkal, itt élt többek között Bisztray-Balku Sándor, a Siemens-Reiniger Művek műszaki igazgatója, illetve Földes Pál, a Goldberger gyár igazgatója, akinek lakásában valódi krimi játszódott le. Az Elektromos Művek embereinek álcázott fiatalemberek leütötték a Földes család házvezetőnőjét, majd kirabolták a lakást, a tetteseket sosem kapták el.
A második világháború pusztítása után egészen 1956-ig kellett várni a villa felújítására, ekkor több összkomfortos, kisebb lakással toldották meg a házat. Az épület jelenleg helyi védelem alatt áll és nagy sarokteraszával máig különleges látványt nyújt.
Marczibányi tér 1.
Az 1900-as évek elején egyre nagyobb lett az igény a közoktatás megreformálására, ugyanis jelentősen megnövekedett a lakosság száma rövid idő alatt, így több iskolára volt szükség. Az akkori polgármester, Bárczy István közbenjárásával, ennek az igénynek a kielégítésére készült el a ma a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolának helyet adó intézmény 1912 és 1915 között. Az épületet Balázs Ernő és Grosz József építészek tervezték, természetesen ekkor még külön alakították ki a fiú-és a lányiskolát.
A tervezésnél minden részletre figyeltek: szigorúan 6,5 méter széles tantermeket alakítottak ki, amiket egy széles folyosó kötött össze. Az akkor roppant korszerűnek számító épületben helyet kaptak szertárak, egy ifjúsági olvasóterem, egy könyvtár és több adminisztrációs szoba is. Az évek során természetesen sok átalakuláson esett át az épület és a többi fővárosi intézményhez hasonlóan koedukált iskolává vált, külseje máig őrzi eredeti kinézetét.
Aranka utca 2.
A Marczibányi tér mellett, a Rézmál aljában található körforgalomnál áll az 1910-ben megépült villa, amin ugyan már nincsenek meg a megtervezésekor ikonikusnak számító tornyocskák, mégis olyan, mintha visszacsöppentünk volna az időben. A háromszintes villa Andor Béla, a Villamossági Tröszt Rt. pénzügyi igazgatója számára épült.
Az észak-német stílusjegyekkel tarkított épülethez több hasonló stílusú villa is található a környéken, többek között a Nyúl utca házaiban is felfedezhetjük ezeket az elemeket. A második világháború ezt az épületet sem kímélte: a szovjetek a ház egyik szárnyát felrobbantották, ám az államosítás hulláma elkerülte a villát, így máig a család tulajdonában áll.
Aranka utca 10.
A gigantikus, mesebeli kastélyra emlékeztető narancssárga villa már messziről kitűnik a többi épület közül és szinte már elképzelhetetlen lenne nélküle a rózsadombi látkép. Az épületet Gerstenberger Emil építőmester tervezte saját maga számára, családjával itt élt, illetve cégének az irodája is itt működött.
Az elképesztően egyedi, többemeletes, erkélyekkel és kiugrásokkal gazdagított épületen több torony és kupola található, ami József Ferenc királyi hercegnek is megtetszett és 1924-ben ajánlatot is tett a villa megvételére. Végül feleségével, III. Frigyes szász fejedelem lányával be is költöztek és egészen a második világháború kitöréséig itt éltek. Ezután az épület falain belül működött a Statisztikai Hivatal, majd 1949-től 1964-ig a Hóvirág Gyermekotthon kapta meg a házat, ami így több, mint 120 állami gondozott kisgyereknek adott otthont.
Ezután Hetes Otthonként fogadta azokat a kisgyerekeket, akiknek szülei hétköznap három műszakban dolgoztak és nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni gyermekeik számára. Az intézmény egy rövid ideig a Budapest Fővárosi Tanács kezébe került, majd 2005. júniusa óta hivatalosan kollégiumként működik, azon gyermekek számára, akiknek szülei nehéz anyagi körülmények között élnek.
Hankóczy Jenő utca 3/a.
Molnár Farkas neve ismerősen csenghet azoknak, akik kicsit is otthonosan mozognak az építészetben: a nemzetközileg is elismert építész a magyarországi Bauhaus első itthoni képviselője volt, nevéhez számos, a környéken található villaépület kötődik.
A Balla-villának is nevezett házat Balla Szigfrid Frigyes kereskedő építtette, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparcsarnok főtitkára volt és nem utolsó sorban József Attila egyik mecénása is. A lejtős területen álló épület 1932-re készült el, alsó emeletére egy nagy társalgó teret álmodott meg a tervező, a szobák és egyéb helyiségek pedig a felső emeleten kaptak helyet.
Pár évvel az átadása után még egy garázzsal toldották meg az épületet, illetve megépült a fenti erkély, amiről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész városra. A villa többször cserélt lakót és számos átalakításon is átesett, de az utcáról csodálva még mindig felfedezhetjük a világhírű építész emblematikus stílusjegyeit.
Ha a környék többi villájának történetéről is olvasnál:
Funzine