Virágba borultak és immár teljes pompájukban derítik jókedvre a tavaszi napfényben sétálókat a Budai Várnegyed Tóth Árpád sétányának japán díszcseresznyefái.
Csak kevesen tudják, hogy a Tóth Árpád sétány tavasszal rózsaszínben tündöklő díszcseresznyefasora nem túl régóta borítja tavaszi pompába a Buda Vágynegyed dél-nyugati oldalát.
Mára azonban a rózsaszín sziromzuhatag nélkül szinte elképzelhetetlen a sétány, ami nem kis látványosságként szolgál a külföldiek és a helyiek körében egyaránt, akik ugyanolyan szívesen gyönyörködnek a rózsaszín szirmok üde látványában.
A sétányról nyíló pazar, budai hegyekre tekintő panoráma azonban semmi ahhoz képest, amit tavasszal, áprilistól májusig a virágba borult fák látványa nyújt.
A sétány története messzire, a XVIII. századba nyúlik vissza: 1879-től Bástya sétánynak hívták, míg az 1930-as években Horthy Miklós és Gróf Bethlen István nevét viselte. 1946-ban kapta jelenlegi nevét költőnkről, Tóth Árpádról, aki a közelben, a vár túloldalán lévő Táncsics Mihály utcában is élt, ám szívesen töltötte idejét a promenád vadgesztenyefáinak árnyékában.
A sétányon több esetben is végeztek felújítást, egy ilyen alkalommal 2006-ban és 2009-ben két részletben telepítették a tavasszal színpompás japán díszcseresznyefákat a külső fasorra. A rózsaszínnel tökéletes összhangban és kontrasztban, a belső fasorban megbújó üdezöld gesztenyefák azonban már jóval több mindenről tudnának mesélni.
Tavaszi korzózáshoz nincs tehát tökéletesebb hely, mint a Tóth Árpád sétány: kávéval vagy fagyival a kézben ücsörögni egyet a vadgesztenyefák árnyékában és magunkba szívni a rózsaszín minden árnyalatát.