A világörökség részét képező aggteleki Baradla-barlang hazánk leglátogatottabb felszín alatti kirándulóhelye, amely több mint 22 kilométeren várja az amatőr és profi barlangászokat egyaránt.
Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Baradla-barlang hazánk talán legismertebb cseppkőbarlangja, amely 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. A területet egykor mély tenger borította, majd a meszes üledék megszilárdulásával a víz visszahúzódott, a terület pedig kiemelkedett.
A Baradla-barlang 3 különböző mészkőben alakult ki:
a barlang járataiban váltakozik a sötétszürke-fekete, a világosszürke és a tiszta, homokszínű mészkő.
A cseppkőbarlang teljes hossza önmagában 22 kilométer, míg a Baradla-Domica-barlangrendszer meghaladja a 30 kilométert is. Utóbbi elnevezés a Szlovákiába átnyúló, 8 kilométeres szakaszára utal, amelyet Domica-barlangként emlegetnek.
Ahogy az a barlangokban már csak lenni szokott, a Baradla-barlang (egykori nevén Aggteleki-cseppkőbarlang) is népes denevérpopulációnak ad otthont. Emellett a barlangi vízfolyásokban megfigyelhetünk rákokat, de persze akadnak itt lepkék, keresztespókok és kétszárnyú rovarok is.
Összesen több mint 500 állatfajt figyeltek már meg a Baradla-barlangban.
A Baradla már a XIX. században is népszerű kirándulóhelynek számított, a századfordulón már több mint ezer ember kereste fel évente. Az 1930-as évek elhozta a Baradla fénykorát: több szálló létesült a környéken, a Tengerszem-tó mellett sétautat alakítottak ki, míg a barlangban több száz hidat és villamoshálózatot építettek ki. 1978-ban érkezett el a tetőpont, ekkor 250 ezren látogattak el a Baradlába.
Manapság több, naponta induló barlangtúra várja itt a kirándulókat, akik edzettségükhöz és merészségükhöz híven választhatnak hosszabb-rövidebb, nappali vagy esti séták között. Bővebb infó: anp.hu